THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Elszámolási vitákat okozhatnak a lejárt mellékvízmérők - A pontos mérés közös ügyünk!2012. június 19. |
|---|
| A vízfogyasztás lakásonkénti pontos mérése rendkívül fontos a lakóközösségek számára. Ha ugyanis az egyes lakások nem hitelesített vagy lejárt hitelességű mellékvízmérője kevesebbet mutat a valós fogyasztásnál, nagy eltérés jelentkezhet a főmérő értékeihez képest. A különbözet a közös fogyasztás részévé válik, és díja jellemzően a közös költségben jelenik meg. A lakóközösségeknek a jogszabály szerint a teljes, főmérőn mért fogyasztást kell kifizetniük. |
|
Budapesten jelenleg közel 40 000 lejárt hitelességű lakás-mellékvízmérő működik, melyek már nem felelnek meg az 1991. évi XLV. (Mérésügyi) törvényben előírtaknak. Az idő előrehaladtával és a rendszeres használattal a mérők a kopás és a szennyeződés miatt egyre kevésbé megbízható értéket mutatnak, így könnyen előfordulhat, hogy a lejárt hitelességű vízórák pontatlanul mérnek. Ennek következtében a lakók összesített fogyasztása és a főmérőn mért értékek között jelentős különbség is kialakulhat, amelyet a társasház elszámolási szabályai szerint kell a lakóknak megfizetniük. Ez a többletköltség egy évre vetítve már tekintélyes összeget is kitehet, elszámolási vitát okozva ezzel a társasház lakói között. A konfliktusok jelentősen mérsékelhetőek, ha a lakás-mellékvízmérővel rendelkező lakók a jogszabályoknak megfelelően 6 évente lecseréltetik vagy újrahitelesíttetik vízórájukat. Annak érdekében, hogy a fogyasztók ne feledkezzenek meg erről, a Fővárosi Vízművek rendszeresen tájékoztatja a lejárt mellékvízmérővel rendelkező fogyasztóit plakátokon, szórólapokon, levelekben, hirdetésekben és mostantól SMS-üzenetekben is. Amennyiben az ügyfél igényli, a Fővárosi Vízművek szerződött partnerei a hitelesítést és a műszaki átvételt is elvégzik, de a mérőcserével természetesen más, erre szakosodott szerelőt is megbízhatnak. A lakóközösségek vízóráinak hitelességét a közös képviselőknek is érdemes folyamatosan nyomon követniük. A társasház lejárt vagy hamarosan lejáró hitelességű vízóráinak listáját a Fővárosi Vízművek évente legalább egyszer eljuttatja részükre levélben, de egy rövid regisztrációt követően a nap 24 órájában ők is bármikor díjmentesen lekérhetik azt a szolgáltató online ügyfélszolgálatán (ugyfelszolgalat.vizmuvek.hu). Noha a Fővárosi Vízművek - lehetőségei szerint - mindent megtesz annak érdekében, hogy a fogyasztók ne feledkezzenek meg a lakás-mellékvízmérők hatévenkénti cseréjéről, a közös képviselők is sokat tehetnek azzal, ha felhívják a tulajdonosok figyelmét a vízórával kapcsolatos kötelezettségeikre. Amennyiben a lakástulajdonosok mégsem tesznek eleget törvényi kötelezettségüknek, a szolgáltató a határidő lejárta után a mellékvízmérős szolgáltatási szerződést felbonthatja. Ebben az esetben a vízdíj-fizetés ezt követően nem a ténylegesen elfogyasztott, mellékvízmérővel mért vízmennyiség alapján, hanem a társasház SZMSZ-ében meghatározott módon érvényesített átalányként történik. A társaság ügyfélszolgálatán, a Vízvonal 06-40 247 247 telefonszámán és a www.vizmuvek.hu honlapon is valamennyi szükséges információ megtalálható a lejárt hitelességű mérőkkel és azok cseréjével kapcsolatban. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
A végrendelet érvényessége és annak körülményei számos jogi kérdést vetnek fel, különösen akkor, ha manipuláció gyanúja merül fel. Előfordul, hogy egy ingatlan nem a családban marad, és az átírás körülményei joggal adnak okot kételyre. A bíróság feladata, hogy megállapítsa, valóban szabad akaratból történt-e az örökhagyó döntése, vagy külső befolyás hatására született meg. 
A közös képviselőnk sem az éves elszámolási közgyűlésén, sem a tulajdonosok 10%-a által összehívott közgyűlésen nem jelent meg. A két közgyűlést a Számvizsgáló Bizottság elnöke tartotta meg, a közgyűlések jegyzőkönyv vezetője is ő volt. Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Az Európai Parlament lakásválsággal foglalkozó különbizottsága először fogalmazott meg átfogó uniós szintű terveket a lakhatási nehézségek enyhítésére. A spanyol Borja Giménez Larraz, a HOUS bizottság előadója videóüzenetben szólt az UIPI 46. kongresszus résztvevőihez. Üzenete a finn modellt dicsérte, és közben az európai közös cselekvés szükségességét hangsúlyozta. 
Van, ahol a pénztárcát kérik először kinyitni, máshol a nyelvtudást vagy a munkaviszonyt nézik, és akad hely, ahol mindehhez személyes meghallgatás is társul, mintha állásinterjúra mennénk. Egy csokorba gyűjtöttük a legszínesebb megoldásokat. 
Új szabályok lépnek életbe a közjegyzői díjszabásban, amelyek közvetlenül érintik mindazokat, akik kedvezményes, államilag támogatott lakáshiteleket vesznek igénybe. Az Igazságügyi Minisztérium rendelete a megemelkedett működési költségek miatt általánosan növeli a közjegyzői díjakat, ugyanakkor jelentős kedvezményt biztosít azok számára, akik otthonteremtési vagy felújítási programok keretében kölcsönt vesznek fel. 
Társasházunk két épületből áll egy közös helyrajzi számon. A két épületnek is van külön felvett helyrajzi száma. A társasház Alapító Okirata és SZMSZ-e épületenként rendelkezik közös képviselő megválasztásáról. Hogyan kezeli a Földhivatal az ezzel kapcsolatos regisztrációt? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A Kormány legfrissebb rendelete (282/2025. VIII. 25.) több otthonteremtési támogatási formát igazít össze, kiemelten az idén bevezetett Otthon Start program FIX 3%-os lakáshitelét. A cél az, hogy a családok a Babaváró, a CSOK Plusz és a kistelepülési otthonteremtési támogatások mellett egyszerűbben és átláthatóbban férjenek hozzá a kedvezményes hitelhez. Az új szabályok 2025. szeptember 1-jétől lépnek hatályba, egyes részek október 1-jétől érvényesek. 
A kihirdetett 284/2025. (VIII. 25.) Korm. rendelet több építésügyi és településrendezési szabályt módosít. A változások közvetlenül érintik a társasházak építési, átalakítási és használatbavételi ügyeit is. A módosítások a folyamatban lévő eljárásokra is kiterjednek, így nemcsak az új beruházásokra, hanem a jelenleg zajló ügyekre is hatással lehetnek. 
2025 augusztusától a villamosenergia-szabályozás kifejezetten nevesíti a társasházi energiaközösségeket. A változtatások célja, hogy a közös napelemes beruházások elszámolása egyértelmű legyen, a hálózati csatlakozási eljárás pedig gyorsabban és átláthatóbban működjön. 
A társasházak mindennapi működésében az adatkezelés kiemelt jelentőséggel bír. A közös képviselet során keletkező adatok - legyen szó tulajdonosokról, lakókról vagy beszállítókról - érzékeny információnak minősülhetnek, és védelmük szigorú jogi keretek között történik. 
A társasházak mindennapi működésében gyakori problémát jelent, ha egy közös tulajdonú helyiséget - például pincét, tárolót vagy raktárt - valamelyik tulajdonostárs jogcím nélkül használja, és ezzel akadályozza annak közösségi hasznosítását. Különösen kellemetlen a helyzet, ha az adott helyiséget bérbe adnánk, de az illető felszólításra, vagy közgyűlési határozat ellenére sem hajlandó azt kiüríteni. 
A 2025. augusztus 11-én megjelent kormányrendelet értelmében a FIX 3% hitelprogram feltételeinek megfelelő, 250 lakásnál nagyobb lakóparkok építése kiemelt beruházássá nyilvánítható, ami gyorsított engedélyezési eljárást biztosít számukra. 
A társasházi kamerarendszerek üzemeltetése kapcsán komoly jogi és pénzügyi következményekkel járhat a szabályozás figyelmen kívül hagyása. Dr. Tóth Judit Lenke - adatvédelmi és adatbiztonsági szakjogász, a Smartfill Legal Kft. pénzmosás elleni eljárások szakértője - előadásában részletesen ismertette, mire kell figyelniük a közös képviselőknek és társasházkezelőknek a GDPR legújabb követelményei alapján. 
Egy társasház közgyűlése határozatban döntött az elektromos meghajtású gépjárművek mélygarázsból történő kizárásáról. Az eset jól mutatja, hogy a társasházi döntéshozatalban a közösségi érdekek és az egyéni tulajdonosi jogok között gyakran nehéz megtalálni az egyensúlyt, és a szabályozási környezet nehezen tart lépést a technológia fejlődésével. 
Szeptembertől lép hatályba az a kormányrendelet, amely több ponton módosítja az ingatlan-nyilvántartási eljárások és adatszolgáltatások díjait. A friss szabályozás nemcsak a tulajdoni lapok lekérésének költségeit emeli meg, hanem részletesen meghatározza a fizetés módját, a díjfizetésre kötelezettek körét és az ügyintézéshez szükséges adminisztratív lépéseket is. 
Bár a lakásszövetkezetek elsődleges feladata az épületek fenntartása és a tagok érdekeinek képviselete, egyre több közösség keres olyan megoldásokat, amelyek túlmutatnak a napi üzemeltetésen. A lakásszövetkezet által létrehozott alapítvány új dimenziókat nyithat meg a közösségi célok megvalósításában, legyen szó felújításokról, szociális támogatásról vagy kulturális rendezvényekről. 
Felvételsorozat hatodik része az Ingatlan 2024 - Ingatlankezelők, -beruházók, -közvetítők, és -felújítók napja előadásaiból. Előadó: Dr. Németh József partner ügyvéd - Visegrad + Legal, Illés&Németh Ügyvédi Társulás 
2025 januárjában új időszámítás kezdődött az ingatlan-nyilvántartásban: hatályba lépett a 2021. évi C. törvény, amely jelentős reformokat vezetett be az ingatlan-adásvétel és az ehhez kapcsolódó földhivatali eljárások területén. Dr. Kiss Balázs Károly ügyvéd, a Társasházak és Számvizsgálók Országos Egyesületének elnöke előadásában a legfontosabb gyakorlati tapasztalatokat osztotta meg a közönséggel - különös tekintettel a társasházakat érintő következményekre. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
