Egyre nagyobb a mozgás a lakóközösségekben – így juthat segítséghez vitás helyzetekben (x)2024. május 21. |
|---|
Régen elmúltak már azok az idők, amikor a társasházak lakói szinte egy nagy családként éltek együtt, ma sokszor csak a lakógyűléseken szembesülünk azzal, ki költözött el vagy hova érkeztek új bérlők. Egy kutatás szerint a felnőtt magyar lakosság egyötöde bérelt lakásban tölti a mindennapokat, a megkérdezettek közel harmada pedig kettő vagy ennél is több bérlőtársával él együtt. Emellett az utóbbi években kisebb-nagyobb intenzitással, de mindenképpen pörgött a hazai lakáspiac, így állandó a jövés-menés a társasházakban, ami bizony megnehezítheti az együttélést. Ki a felelős, ha valaki elcsúszik a ház előtti havas járdán vagy mi történik, ha a szomszéd véletlenül leáztatja az alatta lakót?
|
|
2 781 HUF
Biztonsági utánvilágító jelzés - emeletjelző/szintjelző/irányjelző biztonsági tábla
![]() Érdekel → |
|
A körültekintően kiválasztott társasházi biztosítási portfólió ma már alapvetésnek számít, különösen az egyre szélsőségesebben alakuló időjárási körülmények miatt. A Generali Biztosítóhoz a tavalyi év csupán első kilenc hónapjában rekordmennyiségű, az 52 000-et is meghaladó lakással és társasházzal kapcsolatos elemi kárbejelentés érkezett, és volt olyan szélviharos nap 2023-ban, melynek okán mintegy 350 millió forintos kártérítési összeget fizettek ki. A felhőszakadások, üvegtörések, vízkárok tehát olyan gyakran előforduló események, melyekre mindenképpen fontos előrelátóan felkészülni a lakóközösségeknek is. Vitás kérdések, megnyugtató megoldások Sok olyan eset van azonban, melyek szinte mindennaposnak számítanak, mégsem egyértelmű, ki a hibás és hogyan hárítható el a kár. A Generali szakértői szerint ezért fontos a Házőrző csomagok megkötésénél kiegészítő elemként felelősségbiztosításban is gondolkodni a többlakásos társasházakban élőknek, mellyel sok későbbi kellemetlenségtől kímélhetik meg magukat. Előfordulhat, hogy a lakóközösség, mint a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézője, vagy mint az épület fenntartója 3. személynek okoz kárt: például akkor, ha a téli hidegben nem takarítják el megfelelően a havat a ház elől és valaki emiatt kezét-lábát töri egy esés következtében. A bővebb szolgáltatási kört magában foglaló kiterjesztett extra felelősségbiztosítás az előbbieken kívül, a biztosítási feltételekben meghatározott módon akkor is téríthet, ha a lakók egymásnak vagy a lakóközösségnek okoznak kárt. Tipikus példa, amikor valaki egy fürdőszoba felújítás során véletlenül leáztatja az alatta lakót, akinek az ingóságai is kárt szenvednek. A fenti felmérés eredményeit és a lakáspiaci mozgásokat is figyelembe véve érdemes ezt a bővebb fedezettel rendelkező felelősségbiztosítást megfontolni, ez ugyanis a lakástulajdonosok mellett a bérlők okozta károkra is fizethet, így jelentős tehertől mentesítheti adott esetben a bérbeadókat. Mint minden biztosítási szerződésnél, a Házőrző Társasházbiztosítás esetén is érdemes folyamatosan karbantartani és aktualizálni a szolgáltatási portfóliót és annak értékét. Az alulbiztosítottság elkerülése miatt fontos, hogy a szerződést az inflációs hatásokra is figyelemmel és az értékkövetéssel folyamatosan átgondolja a közös képviselet, illetve a lakóközösség, valamint, ha jelentős beruházás, felújítás történik az ingatlanon, azt mindenképpen tükröznie kell a biztosításnak is.
Egyre nehezebb a társasházkezelők dolga is A Társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 2023. január 1-jén hatályba lépett módosítása nagy részben fókuszál a közös képviselők szakszerű munkavégzésére és felelősségére. Ráadásul a gyorsan változó viszonyok között ma még nehezebb eligazodni az adózást, jogi környezetet, pénzügyeket, anyag- és munkadíjakat illetően, ahogy az egyre sokszínűbb és mobilisabb lakóközösségek és a digitalizációs világ elvárásai is tartogathatnak kihívásokat. A Generali kiegészítő szolgáltatása ezeket a terheket igyekszik enyhíteni: a Házőrző többlakásos épületbiztosítás szakmai felelősségbiztosítása a közös képviselői, valamint társasház kezelői tevékenységre irányadó foglalkozási szabályok megszegésével okozott károkra terjed ki, amelyekért a kijelölt személy felelősséggel tartozik. Ez a kiegészítő a feltételek szerint megtérítheti a biztosított által nyújtott szolgáltatás teljesítése során, vagy hibás teljesítésével okozott tisztán vagyoni veszteségeket, valamint a személyi sérüléses és dologi károkat, amelyekért a magyar magánjog szabályai szerint felelnie kell. Ez számos tevékenységre kiterjed, közös képviseletnél a közgyűlési határozatok előkészítésétől a tulajdonostársakat terhelő fizetési kötelezettségek érvényesítéséig, míg társasházkezelői tevékenység esetében az ajánlatkészítéstől az épület fenntartásáig, illetve az üzemeltetési és karbantartási feladatok szervezéséig számos területet lefed. Ez a fedezet a nem üzletszerűen végzett közös képviselői tevékenységre ingyenes, más esetekben külön szakmai felelősségbiztosításban köthető meg. A szakmai felelősségbiztosítás részletes szabályait itt találja. A Generali emellett digitális megoldásokkal is segíti a közös képviselőket és lakóközösségeket. A MyGenerali online szerződéskezelő rendszerben a társasház kárai egy felületen tekinthetők meg, így könnyedén tudnak tájékozódni a biztosító felé bejelentett káreseményekről, sőt, a lakók által bejelentett károk is elérhetők akár 10 évre visszamenőleg: mi a kár oka, hol történt és hol tart éppen a kárrendezési folyamat.
|
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



Régen elmúltak már azok az idők, amikor a társasházak lakói szinte egy nagy családként éltek együtt, ma sokszor csak a lakógyűléseken szembesülünk azzal, ki költözött el vagy hova érkeztek új bérlők. Egy kutatás szerint a felnőtt magyar lakosság egyötöde bérelt lakásban tölti a mindennapokat, a megkérdezettek közel harmada pedig kettő vagy ennél is több bérlőtársával él együtt. Emellett az utóbbi években kisebb-nagyobb intenzitással, de mindenképpen pörgött a hazai lakáspiac, így állandó a jövés-menés a társasházakban, ami bizony megnehezítheti az együttélést. Ki a felelős, ha valaki elcsúszik a ház előtti havas járdán vagy mi történik, ha a szomszéd véletlenül leáztatja az alatta lakót?



A Transzformátor Központ októberi konferenciája azt vizsgálta, miként kapcsolódhatnak a hazai lakóközösségek, a társasházak a közösségi energiatermeléshez és -felhasználáshoz. A szakmai esemény a szabályozási keretek, a műszaki-üzleti lehetőségek és a lakossági bevonás összefüggéseit mutatta be, hangsúlyozva, hogy a társasházak a modell természetes szereplői lehetnek, ha a feltételek és a belső együttműködés adott.
Törökbálint vezetése új jogi eszközhöz nyúl, hogy megvédje a település élhetőségét és korlátozott infrastruktúráját a külső beruházói nyomással szemben. A város két, jelenleg beépítetlen, de intenzív fejlesztési érdeklődés alatt álló területen kívánja érvényesíteni azt az alkotmányos jogot, amely 2025. július 1-je óta biztosítja a települések számára önazonosságuk megóvását. A rendelettervezet az első körös tárgyalásra került a Képviselő-testület elé, és társadalmi egyeztetés után dönthetnek róla véglegesen.
Új lakás vásárlásakor vagy társasházi beruházásnál a garanciális igények kérdése kulcsfontosságú. A hibás kivitelezés, a rejtett hiányosságok, a vitatott felelősségi körök jelentős anyagi terhet jelenthetnek tulajdonosoknak, illetve a társasháznak. Hogyan különíthető el a magántulajdonban és közös tulajdonban jelentkező hiba? Milyen dokumentumok megőrzése elengedhetetlen a későbbi jogi érvényesítéshez? Milyen szerepe lehet a szakértői véleménynek, és ki viseli ennek költségét? Mi a teendő, ha a beruházó nem reagál, vagy vitatja a hiba fennállását? A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly, a MITOE elnökének előadásából megtudhatjuk, hogyan érvényesíthetők eredményesen a garanciális igények, és mire kell különösen figyelni a jogszabályi környezetben. 
A 2025-ös belgrádi International Property Day a történelmi tapasztalatokat és a mai lakhatási kihívásokat kapcsolta össze „From History to Homes - How Past Lessons Can Shape the Future of Housing in Europe" mottóval. A Network for Restitution in Serbia és a UIPI közös rendezvényén a kárpótlás, az ingatlantulajdon társadalmi szerepe és az európai lakáspolitika dilemmái kerültek terítékre. Az eseményen jogászok, közgazdászok, lakáspolitikai szakértők és európai érdekképviseleti vezetők vettek részt.
Ott valósul meg a felújítás, ahol közösség is épül. A Szolidáris Gazdaság Központ kutatói egy önként jelentkező társasház közreműködésével tárták fel a ház műszaki, energetikai és közösségi fejlesztési lehetőségeit. A pilot eredménye megmutatta, hogy a társasházi energiahatékonyság nemcsak pályázat és technológia kérdése - a döntő tényező a jól működő közösség.
A zártkerti ingatlanok tulajdonosai előtt most fontos változások nyílnak meg: friss kormányrendelet módosította az átminősítés és a nyilvántartás szabályait. Az eddigi útvesztő helyett letisztultabb eljárás jön, de ahhoz, hogy egy zártkerti terület hivatalosan is „kivetté" váljon, az önkormányzatnak előbb külön rendeletben kell engedélyeznie ezt a lehetőséget. 
Az Otthon Start programhoz kapcsolódó, most kihirdetett módosítások rugalmasabbá teszik a FIX 3%-os lakáshitel rendszerét és gyorsítják a program keretében megvalósuló lakásépítéseket. A hitel szabályainál lényeges újítás, hogy a kölcsön egy része már az építkezés korai szakaszában is folyósítható. A fejlesztések megvalósításához szükséges közigazgatási eljárások is könnyebbé válnak.
Lakóingatlan eladása vagy bérbeadása előtt ellenőriztetni kell a villamos hálózatot, ha nincs olyan dokumentum, amely igazolja, hogy az ellenőrzés az elmúlt hat évben megtörtént. A MIOSZ felhívja a figyelmet arra, hogy a követelmény ügyvédi és ingatlanközvetítői oldalról is jelentős következményekkel jár.
Európában egyre több társadalmi és területi csoport szorul ki a fenntartható lakhatásból: vidéki kisvárosok, városi peremterületek, fiatal bérlők és idős tulajdonosok mind más okból kerülnek nehéz helyzetbe. A UIPI 46. kongresszusának panelbeszélgetése azt a kérdést járta körül, lehet-e egyetlen európai lakáspolitikai válasz ezekre - és ha nem, hogyan kellene a támogatási rendszereknek alkalmazkodniuk.
A társasházi közös képviselők mindennapi munkáját alapjaiban nehezíti meg, hogy a magyar ingatlan-nyilvántartáshoz csak díjfizetés ellenében férhetnek hozzá, pedig a törvény szerint ez közhiteles és nyilvános adatbázis. Szilber Szilvia, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) elnökségi tagja petíciót indított annak érdekében, hogy a közös képviselőknek a képviselt házak ingatlanjainak tulajdoni lapjaihoz ingyenes, online betekintési lehetősége legyen.
Az egyre közeledő télies időjárással lassan már mindenhol beindult a fűtési szezon, melyet Európában még mindig - mind nominális, mind vásárlóerő-paritáson nézve - a legolcsóbb lakossági gázárakkal vártunk és várunk. Hasonló a helyzet a villamosenergia díjak terén is: Magyarországon - Luxemburg és Málta mellett - még mindig az egyik legolcsóbb az elektromos áram lakossági díja, melyet - politikától függetlenül - nagy mértékben köszönhetünk az elmúlt évek kormányzati rezsicsökkentési intézkedéseinek. De valójában kiket is támogat a lakossági rezsicsökkentés?
A magyarországi egyablakos tanácsadók (OSS) immár hatodik alkalommal találkoztak az Energiaklub szervezésében. A 15 résztvevő - köztük családi házak és társasházak korszerűsítésével, valamint pénzügyi, kutatási és kommunikációs támogatással foglalkozó szervezetek - a hazai energiahatékonysági felújítások legfontosabb aktuális kihívásait vitatták meg.
Társadalmi egyeztetésre bocsátották azt a kormányrendelet-tervezetet, amely az új Otthontámogatás rendszerét vezeti be a közfeladatokat ellátó munkavállalók számára. A támogatás 2026-tól lesz elérhető, de a munkáltatóknak és fenntartóknak már 2025 végéig el kell indítaniuk a regisztrációt és az igénybejelentéseket. A program célja, hogy a közszolgálatban dolgozók számára a lakáshitel felvételéhez vagy törlesztéséhez segítséget nyújtson.
Az adminisztráció ma már egyre inkább online rendszerekre épül a társasházak és társasházkezelők életében is. A társasházi szoftverek sok szempontból könnyítik a közös képviselők és a társasházkezelők dolgát, átláthatóbbá tehetik a gazdálkodást, gyorsabbá az ügyintézést. Ugyanakkor új típusú kockázatokat is hoztak: mi történik, ha a volt közös képviselő nem adja át az adatokat, vagy a szoftverszolgáltató ellehetetleníti az elérést? Milyen jogi kötelezettségek vonatkoznak ezekre az esetekre? Hogyan válasszon biztonságosan társasházi szoftvert a közösség?
Egy új tervezet alapján kiemelt beruházássá nyilváníthatók azok az építési projektek, amelyek az Otthon Start program keretében kínált, FIX 3%-os lakáshitel feltételeit teljesítő lakások megvalósítását célozzák. A szabályozás célja, hogy gyorsítsa és egyszerűsítse az engedélyezési eljárásokat, valamint lehetővé tegye a fejlesztések megvalósítását a helyi településrendezési szabályoktól részben eltérő feltételek mellett. A másik, ezzel összefüggő kormányrendelet tervezete az Otthon Start programhoz kapcsolódó FIX 3%-os hitelprogram bővítését tartalmazza.
A helyi különbségek felismerése nélkül nincs jó uniós lakáspolitika - állítja Mari Vaattovaara városföldrajz-professzor a UIPI 46. kongresszusán. Előadásában azt hangsúlyozta: a „városi" és „vidéki" fogalmak újragondolására van szükség, különösen olyan országokban, mint Finnország, ahol a városok nagy része fizikai megjelenésében inkább vidéki jellegű.
2025. november 13-án újból lehetőség nyílik az eHÁZ szoftver valamennyi funkciójának megismerésére, valamint a résztvevők közvetlenül tehetnek fel kérdéseket a fejlesztőknek és ügyfélszolgálati szakembereknek.
A társasházak közösségi működésének egyik visszatérő kérdése, hogy jogszerűen kifüggeszthető-e a lakók névsora a lépcsőházban vagy a faliújságon. A közös ügyek intézéséhez, a kapcsolattartáshoz vagy akár a közgyűlések megszervezéséhez gyakran szükség lenne a tulajdonostársak nevének ismeretére, ugyanakkor az adatvédelmi szabályok, elsősorban a GDPR, szigorú korlátokat állítanak az ilyen adatkezelések elé.
A Társasházak és Számvizsgálók Országos Egyesülete (TSZOE) a jövőben Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete néven (röviden: MITOE) folytatja működését. A szervezet újrapozícionálása nemzetközi példák - többek között finn, német és angol modellek - alapján valósul meg, és immár nemcsak társasházakra, hanem valamennyi magyarországi ingatlantulajdonosra kiterjeszti szolgáltatásait.
A Budapest XVI. kerületi Önkormányzat hivatalos felhívásban figyelmezteti az ingatlanközvetítőket és a vásárlókat: a helyi építési szabályzat (KÉSZ) értelmében a kertvárosias lakóterületeken legfeljebb egy önálló rendeltetési egység - azaz egy egylakásos lakóépület - alakítható ki. Ez a rendelkezés azt is jelenti, hogy a meglévő épületek sem oszthatók fel több lakóegységre, és a lakásszám sem növelhető. 





































