Egyre nagyobb a mozgás a lakóközösségekben – így juthat segítséghez vitás helyzetekben (x)2024. május 21. |
|---|
Régen elmúltak már azok az idők, amikor a társasházak lakói szinte egy nagy családként éltek együtt, ma sokszor csak a lakógyűléseken szembesülünk azzal, ki költözött el vagy hova érkeztek új bérlők. Egy kutatás szerint a felnőtt magyar lakosság egyötöde bérelt lakásban tölti a mindennapokat, a megkérdezettek közel harmada pedig kettő vagy ennél is több bérlőtársával él együtt. Emellett az utóbbi években kisebb-nagyobb intenzitással, de mindenképpen pörgött a hazai lakáspiac, így állandó a jövés-menés a társasházakban, ami bizony megnehezítheti az együttélést. Ki a felelős, ha valaki elcsúszik a ház előtti havas járdán vagy mi történik, ha a szomszéd véletlenül leáztatja az alatta lakót?
|
|
6 150 HUF
THS IP65 DSO-GR lámpa
![]() Érdekel → |
|
A körültekintően kiválasztott társasházi biztosítási portfólió ma már alapvetésnek számít, különösen az egyre szélsőségesebben alakuló időjárási körülmények miatt. A Generali Biztosítóhoz a tavalyi év csupán első kilenc hónapjában rekordmennyiségű, az 52 000-et is meghaladó lakással és társasházzal kapcsolatos elemi kárbejelentés érkezett, és volt olyan szélviharos nap 2023-ban, melynek okán mintegy 350 millió forintos kártérítési összeget fizettek ki. A felhőszakadások, üvegtörések, vízkárok tehát olyan gyakran előforduló események, melyekre mindenképpen fontos előrelátóan felkészülni a lakóközösségeknek is. Vitás kérdések, megnyugtató megoldások Sok olyan eset van azonban, melyek szinte mindennaposnak számítanak, mégsem egyértelmű, ki a hibás és hogyan hárítható el a kár. A Generali szakértői szerint ezért fontos a Házőrző csomagok megkötésénél kiegészítő elemként felelősségbiztosításban is gondolkodni a többlakásos társasházakban élőknek, mellyel sok későbbi kellemetlenségtől kímélhetik meg magukat. Előfordulhat, hogy a lakóközösség, mint a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézője, vagy mint az épület fenntartója 3. személynek okoz kárt: például akkor, ha a téli hidegben nem takarítják el megfelelően a havat a ház elől és valaki emiatt kezét-lábát töri egy esés következtében. A bővebb szolgáltatási kört magában foglaló kiterjesztett extra felelősségbiztosítás az előbbieken kívül, a biztosítási feltételekben meghatározott módon akkor is téríthet, ha a lakók egymásnak vagy a lakóközösségnek okoznak kárt. Tipikus példa, amikor valaki egy fürdőszoba felújítás során véletlenül leáztatja az alatta lakót, akinek az ingóságai is kárt szenvednek. A fenti felmérés eredményeit és a lakáspiaci mozgásokat is figyelembe véve érdemes ezt a bővebb fedezettel rendelkező felelősségbiztosítást megfontolni, ez ugyanis a lakástulajdonosok mellett a bérlők okozta károkra is fizethet, így jelentős tehertől mentesítheti adott esetben a bérbeadókat. Mint minden biztosítási szerződésnél, a Házőrző Társasházbiztosítás esetén is érdemes folyamatosan karbantartani és aktualizálni a szolgáltatási portfóliót és annak értékét. Az alulbiztosítottság elkerülése miatt fontos, hogy a szerződést az inflációs hatásokra is figyelemmel és az értékkövetéssel folyamatosan átgondolja a közös képviselet, illetve a lakóközösség, valamint, ha jelentős beruházás, felújítás történik az ingatlanon, azt mindenképpen tükröznie kell a biztosításnak is.
Egyre nehezebb a társasházkezelők dolga is A Társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 2023. január 1-jén hatályba lépett módosítása nagy részben fókuszál a közös képviselők szakszerű munkavégzésére és felelősségére. Ráadásul a gyorsan változó viszonyok között ma még nehezebb eligazodni az adózást, jogi környezetet, pénzügyeket, anyag- és munkadíjakat illetően, ahogy az egyre sokszínűbb és mobilisabb lakóközösségek és a digitalizációs világ elvárásai is tartogathatnak kihívásokat. A Generali kiegészítő szolgáltatása ezeket a terheket igyekszik enyhíteni: a Házőrző többlakásos épületbiztosítás szakmai felelősségbiztosítása a közös képviselői, valamint társasház kezelői tevékenységre irányadó foglalkozási szabályok megszegésével okozott károkra terjed ki, amelyekért a kijelölt személy felelősséggel tartozik. Ez a kiegészítő a feltételek szerint megtérítheti a biztosított által nyújtott szolgáltatás teljesítése során, vagy hibás teljesítésével okozott tisztán vagyoni veszteségeket, valamint a személyi sérüléses és dologi károkat, amelyekért a magyar magánjog szabályai szerint felelnie kell. Ez számos tevékenységre kiterjed, közös képviseletnél a közgyűlési határozatok előkészítésétől a tulajdonostársakat terhelő fizetési kötelezettségek érvényesítéséig, míg társasházkezelői tevékenység esetében az ajánlatkészítéstől az épület fenntartásáig, illetve az üzemeltetési és karbantartási feladatok szervezéséig számos területet lefed. Ez a fedezet a nem üzletszerűen végzett közös képviselői tevékenységre ingyenes, más esetekben külön szakmai felelősségbiztosításban köthető meg. A szakmai felelősségbiztosítás részletes szabályait itt találja. A Generali emellett digitális megoldásokkal is segíti a közös képviselőket és lakóközösségeket. A MyGenerali online szerződéskezelő rendszerben a társasház kárai egy felületen tekinthetők meg, így könnyedén tudnak tájékozódni a biztosító felé bejelentett káreseményekről, sőt, a lakók által bejelentett károk is elérhetők akár 10 évre visszamenőleg: mi a kár oka, hol történt és hol tart éppen a kárrendezési folyamat.
|
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



Régen elmúltak már azok az idők, amikor a társasházak lakói szinte egy nagy családként éltek együtt, ma sokszor csak a lakógyűléseken szembesülünk azzal, ki költözött el vagy hova érkeztek új bérlők. Egy kutatás szerint a felnőtt magyar lakosság egyötöde bérelt lakásban tölti a mindennapokat, a megkérdezettek közel harmada pedig kettő vagy ennél is több bérlőtársával él együtt. Emellett az utóbbi években kisebb-nagyobb intenzitással, de mindenképpen pörgött a hazai lakáspiac, így állandó a jövés-menés a társasházakban, ami bizony megnehezítheti az együttélést. Ki a felelős, ha valaki elcsúszik a ház előtti havas járdán vagy mi történik, ha a szomszéd véletlenül leáztatja az alatta lakót?



Dr. Kiss Balázs Károly ügyvéd, a THT jogi szakértője a társasházi képviselők regisztrációs kötelezettségének földhivatali tapasztalatairól számolt be a XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n. A több mint négyszáz ügyön alapuló gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy az eljárás még mindig tele van bizonytalansággal, hibás bejegyzésekkel és értelmezési zavarokkal.
A 12/2026. (II. 3.) Korm. rendelet egyszeri, 30 százalékos mértékű rezsikedvezményt biztosít a lakossági fogyasztók számára a 2026. januári fűtési időszakhoz kapcsolódóan. A kedvezmény földgázra, villamos energiára és távhőre egyaránt kiterjed, de a jóváírás módja szolgáltatásonként és számlázási formánként eltér. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb gyakorlati szabályokat.
Idén hat vidéki városban és Budapesten rendezzük meg a THT éves roadshowját, a rendezvényeken a THT előfizetői díjmentesen átvehetik vadonatúj kiadványunkat, melynek címe: „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése Karbantartási és ellenőrzési kötelezettségek szakkönyve 2026". 
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében.
Egyszerű online jelentkezés, szaldóvédelem invertercsere esetén is, előny vidéki kistelepüléseknek és a szaldóból kiesőknek - elindult az Otthoni Energiatároló Program.
A közös képviselők és a társasházkezelők sokszor szembesülnek azzal a problémával, hogy az általuk kezelt házakban olyan mértékben elszaporodnak a tennivalók, hogy azok már nem, vagy kevésbé átláthatók az Excel-alapú nyilvántartásokból. Ezt a problémát ismerte fel Gáts Bence, aki egy olyan komplex feladatkezelő rendszert álmodott meg, mely nagymértékben egyszerűsíti a képviseletek munkáját. 
Ideiglenes változtatási tilalom lépett hatályba a XI. kerületben, a Karinthy Frigyes út 17. szám környezetét érintő telektömbre. Az önkormányzat döntése a hosszú távú településrendezési célok biztosítását szolgálja, miközben a kerületben jelenleg 19 kiemelt beruházás zajlik.
Felvételsorozat második része az eINGATLAN 2025 - Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Halmos László, projektvezető - FEAK Független Energetikai Adatközpont Zrt.
A rendkívüli hideg miatti többletfogyasztás költségeit átvállalja az állam: a kormány 30 százalékos kedvezményt biztosít a januári gáz- és távhőszámlákból, valamint segítséget ad az elektromos fűtést használóknak is - jelentette be Gulyás Gergely a Kormányinfón.
Egy padlástér-beépítés után évekkel derül ki, hogy a tetőszerkezetet szakszerűtlenül kivitelezték, sőt életveszélyessé vált. Az új tulajdonos joggal teszi fel a kérdést: ki viselje a bontás és az újjáépítés költségét - ő maga, az eladó vagy az egész társasház? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
A RENOINVEST projekt harmadik nemzetközi kerekasztal-találkozóján a részt vevő országok - Ausztria, Magyarország és Szlovénia - eltérő intézményi háttérrel és lakáspiaci szerkezettel dolgoznak, mégis hasonló akadályokat azonosítottak: kiszámíthatatlan támogatási rendszerek, széttagolt jogszabályi környezet, nehezen előkészíthető társasházi projektek és óvatos banki hitelezés. Összefoglalónk második részében arról az eszmecseréről számolunk be, hogyan lehetne a bankot, a kivitelezőt és a lakóközösséget egyetlen, működőképes láncba szervezni.
Módosítottak az Otthontámogatási programon: évi nettó egymillió forintos vissza nem térítendő támogatás válik elérhetővé a közszolgálat szélesebb köre számára, miközben a korábban felvett lakáshitelekhez kapcsolódó bejelentési határidő is újranyílik. A friss kormányrendeletek pontosítják a munkáltatói kölcsönök elszámolását, rendezik a határozott idejű jogviszonyok kérdését, és kimondják: az Otthontámogatás összege nem vonható végrehajtás alá.
A 2025 végén megjelent 448/2025. (XII. 29.) Korm. rendelettel és a hozzá kapcsolódó jogszabály-módosításokkal foglalkozó összeállításunk második részében többek között a rendeltetésváltás, a telekalakítás és az e-naplóval kapcsolatos pontosítások szerepelnek. Ezek közvetlenül befolyásolhatják a határidőket, az adminisztrációt és végső soron a beruházás költségét.
Döntött az Alkotmánybíróság a napelemes szaldó elszámolás megszüntetéséről szóló jogvitában. A testület szerint a szabályozás módosítása nem alkotmányellenes, és nem sérti sem a szerzett jogokat, sem a tulajdonhoz való jogot. A határozat nemcsak a háztartási napelemeseket érinti, hanem általános tanulságokat hordoz az energetikai beruházások jogi megítéléséről is.
Fazekas Csilla, a Budavári Önkormányzat alpolgármestere párbeszédet kezdeményezett a választókerület érintett polgármestereivel a rövidtávú lakáskiadás (Airbnb) belső kerületekre gyakorolt hatásairól. A politikus szerint a jelenség mára nem pusztán lakhatási kérdés, hanem városstratégiai ügy.
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napon Dén Mátyás András, a MITOE elnökségi tagja és a THT szaklap főszerkesztője foglalta össze az elmúlt évek munkáját és a további célokat. Átfogó képet adott arról, hogyan épült fel az ország egyik legaktívabb társasházi érdekképviselete, és mi motiválja a szervezetet abban, hogy a hazai ingatlanpiaci szereplők számára hasznos szolgáltatásokat és szakmai támaszt nyújtson.
Egy társasházban a szemétledobó fenntartása évek óta jelentős költséget visz el (duguláselhárítás, fertőtlenítés, rovarirtás). A közgyűlés a lezárás mellett döntött, de néhány tulajdonos nem hajlandó elfogadni a változást, és a nyilvánossággal fenyeget? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
A THT (Társasházi és Ingatlanpiaci Szaklap) és a MITOE (Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete) együttműködésének újabb mérföldköve, hogy a megállapodásnak köszönhetően 2026 teljes évében minden aktív THT-előfizető számára megnyílik a THT AI használatának lehetősége. A társasházi szakmai tudás digitális formában, gyorsan elérhetően, a napi gyakorlatot közvetlenül segítő szolgáltatásként válik hozzáférhetővé.
Bécsben tartották meg a RENOINVEST projekt harmadik nemzetközi kerekasztal-találkozóját, amelyen pénzügyi, szakpolitikai, műszaki és piaci szereplők közösen keresték a választ arra, miként gyorsíthatók fel az épületfelújítások. A tanácskozás egyik alapvető kiindulópontja az volt, hogy az európai épületállomány energetikai megújítása hosszú távon nem finanszírozható kizárólag állami és uniós támogatásokból. A valódi kérdés ezért az, hogyan vonható be érdemben a magántőke a társasházi és önkormányzati felújításokba. 







































