THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Dráguló lakáspiac: Most érdemes belevágni lakásvásárlásba?2024. augusztus 13. |
|---|
 Az elmúlt hónapban jelentős lendületet kapott a lakásárak emelkedése, ami különösen izgalmas fejlemény azok számára, akik lakásvásárlást fontolgatnak. Az ingatlan.com lakásárindexe alapján júliusban a lakóingatlanok ára 1 százalékkal nőtt az előző hónaphoz képest, ami azt mutatja, hogy a piac felívelőben van. Ha éves összevetésben vizsgáljuk, még látványosabb a drágulás: míg januárban az éves lakásáremelkedés mindössze 1,6 százalékos volt, júliusra ez az ütem 6,4 százalékra gyorsult!
|
|
8 148 HUF
Utcanév tábla (fém vagy UV álló műanyag)
 Érdekel → |
|
A lakáspiac élénkülése és az értékesítési idők csökkenése A lakáspiaci élénkülés nem csak az árak növekedésében, hanem az értékesítési idők rövidülésében is megmutatkozik. Az ingatlan.com friss elemzése szerint, amely több mint 63 ezer lakóingatlan eladását vizsgálta, a lakások eladási ideje is jelentősen csökkent. Országos átlagban a második negyedévben 94 napra csökkent az eladási idő, szemben az év első három hónapjára jellemző 106 nappal. Panellakások: a piac leggyorsabban forgó szegmense Mint ahogy az lenni szokott,most is a panellakások esetében figyelhető meg különösen a piac gyors élénkülése. Budapesten például az idei év második negyedévében átlagosan 65 nap alatt sikerült eladni egy panellakást, míg a fővárosi házak esetében ez az idő 98 nap volt. A vármegyeszékhelyeken is hasonló trendek láthatók: a panellakások átlagosan 71 nap alatt találtak gazdára, ami gyorsabb eladási időt jelent, mint a többi lakóingatlan esetében. Térségi ármozgások: hol érdemes most vásárolni? Az elmúlt egy év során a dél-alföldi és észak-alföldi régiók lakóingatlanjai értékelődtek fel a legnagyobb mértékben, ahol 8,1-8,3 százalékkal emelkedtek az árak. Ha ezekben a térségekben tervezi valaki a lakásvásárlást, érdemes mielőbb lépni, hiszen a drágulás mértéke gyorsabb ütemet diktál. Ezzel szemben Pest megyében szerényebb, de még mindig figyelemre méltó, közel 3 százalékos áremelkedés volt megfigyelhető.
A Balaton északi partja is a figyelem középpontjába került, különösen a Közép-Dunántúli régióban, ahol júniushoz képest 2,1 százalékos áremelkedést tapasztaltak. A nyári szezon fellendülése ebben a régióban tovább hajtja az árakat, így a Balaton környéki ingatlanok most különösen keresettek. A lakásvásárlás időzítése: most vagy később? „A lakásárak emelkedése már mindenki számára érzékelhető, aki lakásvásárlást tervez. Az ingatlan.com oldalán júliusban több mint 260 ezer érdeklődést regisztráltunk eladó lakóingatlanokra, ami az év egyik legerősebb hónapját vetítette előre" - mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Ez a fokozódó érdeklődés és az áremelkedés együttesen arra készteti a vevőket, hogy ne várjanak tovább, mert később valószínűleg magasabb árakkal kell szembenézniük. Árak a nagyvárosokban: hol a legdrágább? Budapesten a lakóingatlanok átlagos négyzetméterára július végén 1,02 millió forint volt, de az V. kerületben, amely a főváros legdrágább része, ez az érték eléri az 1,8 millió forintot. A legolcsóbb városrész Soroksár, ahol a négyzetméterár 700 ezer forint alatt marad. A nagy lakáskínálattal rendelkező kerületekben, mint a VIII., XI., XIII. és XIV. kerület, az árak 970 ezer és 1,2 millió forint között mozognak. A vármegyeszékhelyek közül Debrecen vezeti az árversenyt, ahol egy négyzetméterért átlagosan 815 ezer forintot kell fizetni. Győr és Veszprém szorosan követi, ahol az árak szintén közel 800 ezer forint körül alakulnak. Ugyanakkor, ha valaki alacsonyabb árakat keres, Salgótarjánban és más vidéki városokban, mint Kaposvár, Szolnok, Miskolc vagy Békéscsaba, 300 ezer és 479 ezer forint közötti négyzetméterárakkal találkozhat. A lakáspiaci trendek azt mutatják, hogy most különösen érdemes mérlegelni a vásárlást, mivel az árak további emelkedése várható, és egyre nehezebb lesz kedvező áron lakást találni. A panellakások esetében a gyors eladási idők azt sugallják, hogy ezek a lakások továbbra is vonzóak a vevők számára. Ha a jelenlegi trendek folytatódnak, a késlekedés drágább döntést jelenthet a vásárlók számára. (Forrás: ingatlan.com) |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Ideiglenes változtatási tilalom lépett hatályba a XI. kerületben, a Karinthy Frigyes út 17. szám környezetét érintő telektömbre. Az önkormányzat döntése a hosszú távú településrendezési célok biztosítását szolgálja, miközben a kerületben jelenleg 19 kiemelt beruházás zajlik. 
A RENOINVEST projekt harmadik nemzetközi kerekasztal-találkozóján a részt vevő országok - Ausztria, Magyarország és Szlovénia - eltérő intézményi háttérrel és lakáspiaci szerkezettel dolgoznak, mégis hasonló akadályokat azonosítottak: kiszámíthatatlan támogatási rendszerek, széttagolt jogszabályi környezet, nehezen előkészíthető társasházi projektek és óvatos banki hitelezés. Összefoglalónk második részében arról az eszmecseréről számolunk be, hogyan lehetne a bankot, a kivitelezőt és a lakóközösséget egyetlen, működőképes láncba szervezni. 
Fazekas Csilla, a Budavári Önkormányzat alpolgármestere párbeszédet kezdeményezett a választókerület érintett polgármestereivel a rövidtávú lakáskiadás (Airbnb) belső kerületekre gyakorolt hatásairól. A politikus szerint a jelenség mára nem pusztán lakhatási kérdés, hanem városstratégiai ügy. 
Bécsben tartották meg a RENOINVEST projekt harmadik nemzetközi kerekasztal-találkozóját, amelyen pénzügyi, szakpolitikai, műszaki és piaci szereplők közösen keresték a választ arra, miként gyorsíthatók fel az épületfelújítások. A tanácskozás egyik alapvető kiindulópontja az volt, hogy az európai épületállomány energetikai megújítása hosszú távon nem finanszírozható kizárólag állami és uniós támogatásokból. A valódi kérdés ezért az, hogyan vonható be érdemben a magántőke a társasházi és önkormányzati felújításokba. 
Újbuda önkormányzata jogi lépések előkészítését kezdte meg a kerületben zajló nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások miatt. A városrészben 19 ilyen projekt több mint tízezer új lakás építését hozza magával, ami akár húsz-harmincezer új lakost is jelenthet, miközben a szükséges infrastruktúra nem fejlődik a növekedés ütemében. 
Megjelent a 392/2025. (XII. 10.) Kormányrendelet, amely fontos könnyítést vezet be az Otthon Start programban elérhető FIX 3%-os lakáshitelnél. A módosítás lényege, hogy 2026. január 1-jétől nemcsak belterületi, hanem külterületi lakóházak megvásárlására is igényelhető a támogatott hitel. 
A fiatal európaiak önállósodása soha nem volt olyan nehéz, mint ma. A diákotthonok és megfizethető albérletek hiánya egyre több városban válik problémává, miközben az egyetemek versenye a tehetségekért felerősíti a nyomást. Az Európai Parlament meghallgatása a fiatalok lakhatási kihívásairól és a UIPI átfogó európai tanulmánya a magánpiaci diáklakások trendjeiről ugyanarra a következtetésre jut: a jelenlegi kínálat nem tud lépést tartani a kereslettel, az árak elszálltak, a piaci szereplők pedig szabályozási, gazdasági és társadalmi akadályokkal küzdenek. 
Friss adatok mutatják, hogy a bérleti díjak korlátozására bevezetett szabályozás nem érte el célját: rekordalacsony az új szerződések száma, miközben a lakbérek történelmi magasságokba emelkedtek. 
Az Európai Unió lakhatási rendszere gyorsan változik: a politikai hangsúlyok átrendeződnek, a jogi keretek újraértelmeződnek, és a fenntarthatósági elvárások is átalakulnak. Milyen következményei vannak az Európai Bíróság minimálbéres ítéletének? Milyen ajánlásai vannak a Housing Advisory Board testületének a megfizethető lakhatási kínálat bővítésére? A UIPI 2025. decemberi jelentése arról számol be, milyen irányba fordulhat a következő évtized lakáspolitikája. 
A lakáshitelezés 2025-ben látványosan új pályára állt. A banki kihelyezések megugrottak, a hitelösszegek nőnek, a feltételek pedig a korábbi szigor után enyhülő tendenciát mutatnak. Az Otthon Start Program elindulása érdemi fordulatot hozott a hozzáférhetőségben. Az MNB 2025. novemberi lakáspiaci jelentése alapján készült összefoglaló cikksorozatunk második része azt mutatja be, hogy a 3%-os fix kamat milyen irányba tolja a keresletet, hogyan változik a bankok hitelezési magatartása, és milyen terheket rak ez a lakosságra. 
A több mint ötezer-ötszáz európai ingatlantulajdonos véleményét összegző UIPI-kutatás megmutatja, hogy mivel szembesül az uniós lakosság, amikor az épületállomány energiahatékonysági átalakításáról beszélünk. 
Az Otthon Start program FIX 3%-os lakáshiteléhez kapcsolódóan a kormány újabb nagy lakóingatlan-fejlesztéseket minősített kiemelt beruházássá, és jelentősen átszabja az ezekre vonatkozó építési, parkolási és engedélyezési szabályokat. A 377/2025. (XII. 1.) Korm. rendelet már a folyamatban lévő hatósági eljárásokra is kiterjed, a helyi településrendezési tervektől és az OTÉK-tól eltérő beépítési paramétereket állapít meg. 
2025-ben a hazai lakáspiac egyértelműen az árnövekedés jegyében zajlik. Cikksorozatunk első részében a Magyar Nemzeti Bank friss jelentése alapján bemutatjuk, hogyan változott a kereslet, milyen hatást gyakorolt az Otthon Start Program. Áttekintjük az árak alakulását, a területi különbségeket és a túlértékeltség kockázatait. 
Megjelent a Habitat for Humanity Magyarország 2025-ös Lakhatási jelentése. Tovább mélyül a lakhatási válság Magyarországon - derül ki a Habitat for Humanity Magyarország által 14. alkalommal publikált Lakhatási jelentésből, amely a 2024-2025-ös lakáspolitikai intézkedések hatását és a lakhatás megfizethetőségének alakulását vizsgálja. A kutatások szerint a kormány új, lakhatási célú programjai nem csökkentik, hanem tovább növelik a lakhatási egyenlőtlenségeket, miközben a szociálisan célzott támogatások szinte teljesen hiányoznak a rendszerből. Az idei riport 2-3. fejezetének bemutatóját november 26-án tartották a Margit körúti Habitat Kreatív Központban. 
Egyre több európai ország keresi annak módját, hogyan lehet a magán- és állami szektor bevonásával bővíteni a megfizethető lakások körét. A horvát kormány most egy átfogó, részletesen szabályozott programot indított el, amely egyszerre kínál kiszámítható hozamot a lakástulajdonosoknak és elérhető bérleti díjakat azoknak, akik a piacon nem jutnak megfelelő otthonhoz. 
Budapest VII. kerületi Önkormányzatának Képviselő-testülete még szeptember végén módosította az Erzsébetvárosi Építési Szabályzatot, ami több ponton érinti a lakóépületekben végezhető tevékenységeket, köztük magánszálláshelyek és a rövid távú lakáskiadás szolgáltatás elhelyezésének feltételeit. 
Európában jelenleg csaknem 19 millió felsőoktatásban tanuló hallgató él, közülük több mint másfél millió külföldi diák, akik jellemzően a rövid távú bérleti piacon keresnek megfizethető, mégis biztonságos lakhatási lehetőséget. E speciális szegmens iránti kereslet évek óta dinamikusan nő, miközben a kínálat - különösen a magánszektorban - sok helyütt változatlanul szűkös. A UIPI felmérésének és a HOME2 Erasmus projektnek tanulságai. 
A Kúria kimondta, hogy Terézváros Airbnb-rendelete nem törvényellenes, elutasítva a kormányhivatal indítványát a rövid távú lakáskiadás szabályozásával kapcsolatban. Ezzel a döntéssel a helyi önkormányzat szabályozási hatásköre megerősítést nyert. 
A Kormány 349/2025. (XI. 12.) rendelete újabb pontokon módosítja a lakossági otthonteremtési támogatások szabályait. A változások a CSOK Plusz és a FIX 3%-os lakáshitel feltételrendszerét egyaránt érintik, és több gyakorlati könnyítést hoznak azok számára, akik első lakásukat vásárolnák vagy önkormányzati bérlakást szeretnének megvásárolni. A módosítások 2025. november 15-én lépnek hatályba. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
