THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
dr. Bék Ágnes, a TTOE elnökének levele Varga Mihály és dr. Varga Judit minisztereknek2021. március 3. |
|---|
 dr. Bék Ágnes, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének elnöke levélben fordult dr. Varga Judit Igazságügyi Miniszterasszonyhoz és a Varga Mihály Pénzügyminiszterhez az 502/2020. (X1.16.) kormányrendelet kiegészítésének kérelmével annak érdekében, hogy a 2020. évi beszámolást és a 2021. évi tervezést írásbeli szavazással is el lehessen fogadtatni a társasházakban.
|
|
Tisztelt dr. Varga Judit Miniszter Asszony!
lndokolás: Az 502/2020. (XI.16) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdése lehetővé teszi az írásbeli szavazás kiírását - ha a tulajdonosok 10 %-a erre vonatkozóan írásban kéri a közös képviselőt - a napirendi pont megnevezésével, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével. A jogszabály lehetőséget biztosít az írásbeli szavazás megtartására akkor is, ha az SZMSZ vagy a korábban hozott közgyűlési döntés ezt kizárja. Nem rendelkezik viszont arról, hogy a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 28. § (1) bekezdésében - kizárólagos közgyűlési jogkörbe utalt - e) pont alól is felmentést biztosítana. Ez a pont a közösség éves költségvetésének és elszámolásának, a számviteli szabályok szerinti beszámolójának elfogadását, valamint a közös képviselő vagy az intézőbizottság részére a jóváhagyás megadását tartalmazza.
A társasházkezeléssel-ingatlankezeléssel foglalkozó gazdasági társaságok általában 50-100 társasházat - vagy még többet is - kezelnek, így a hétköznapi esték és a nyári időszak alatt nem tudják teljesíteni a közgyűlések összehívását. Amennyiben lehetőség lenne az 50 lakásszám alatti társasházak esetében az írásban történő szavazással elfogadtatni a múlt évi elszámolást és a 2021. évi tervszámokat, akkor csak a nagyobb albetétszámú társasházaknál kellene a közgyűlésen erről dönteni. Az írásbeli szavazás nagyban elősegítené azt is, hogy a megvalósításra váró felújításokról előbb születhessen döntés és nagyobb esélye lenne annak, hogy még ebben az évben a végrehajtás is megtörténjen. Amennyiben a nyári időszakban születik közgyűlési határozat, akkor a kivitelező megkeresése és a munkák elvégzése már minden bizonnyal 2022-re tolódik. Másik probléma az is, hogy a hitelek felvételénél egyes pénzintézetek az 502/2020. (XI.16.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdésére hivatkozással nem fogadják el a közös képviselő által kiírt írásbeli szavazást arra hivatkozással, hogy azt csak a tulajdonosok 10 %-ának írásbeli kezdeményezésére teheti meg.
Javaslat: (1a) Az 50 lakásszám alatti társasházak 2020. évi beszámolója és a 2021. évi tervezési adatok, valamint a sürgős döntést igénylő ügyekben hozott határozat írásbeli szavazással is elfogadható, amelyet a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke - részletes tájékoztató anyag mellett - küld meg a tulajdonosok részére. Miután a kormányzati feladatokról szóló munkamegosztás szerint a társasházakkal kapcsolatos szabályozásban mind a két minisztérium illetékes, ezért mind a két kormánytag segítségét kérem a probléma megoldása érdekében. Bízom abban, hogy javaslatom meghallgatásra talál és érdemi választ kapunk javaslatunkkal kapcsolatban. Budapest, 2021. február 24.
Dr. Bék Ágnes |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
A végrendelet érvényessége és annak körülményei számos jogi kérdést vetnek fel, különösen akkor, ha manipuláció gyanúja merül fel. Előfordul, hogy egy ingatlan nem a családban marad, és az átírás körülményei joggal adnak okot kételyre. A bíróság feladata, hogy megállapítsa, valóban szabad akaratból történt-e az örökhagyó döntése, vagy külső befolyás hatására született meg. 
A közös képviselőnk sem az éves elszámolási közgyűlésén, sem a tulajdonosok 10%-a által összehívott közgyűlésen nem jelent meg. A két közgyűlést a Számvizsgáló Bizottság elnöke tartotta meg, a közgyűlések jegyzőkönyv vezetője is ő volt. Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Az Európai Parlament lakásválsággal foglalkozó különbizottsága először fogalmazott meg átfogó uniós szintű terveket a lakhatási nehézségek enyhítésére. A spanyol Borja Giménez Larraz, a HOUS bizottság előadója videóüzenetben szólt az UIPI 46. kongresszus résztvevőihez. Üzenete a finn modellt dicsérte, és közben az európai közös cselekvés szükségességét hangsúlyozta. 
Van, ahol a pénztárcát kérik először kinyitni, máshol a nyelvtudást vagy a munkaviszonyt nézik, és akad hely, ahol mindehhez személyes meghallgatás is társul, mintha állásinterjúra mennénk. Egy csokorba gyűjtöttük a legszínesebb megoldásokat. 
Új szabályok lépnek életbe a közjegyzői díjszabásban, amelyek közvetlenül érintik mindazokat, akik kedvezményes, államilag támogatott lakáshiteleket vesznek igénybe. Az Igazságügyi Minisztérium rendelete a megemelkedett működési költségek miatt általánosan növeli a közjegyzői díjakat, ugyanakkor jelentős kedvezményt biztosít azok számára, akik otthonteremtési vagy felújítási programok keretében kölcsönt vesznek fel. 
Társasházunk két épületből áll egy közös helyrajzi számon. A két épületnek is van külön felvett helyrajzi száma. A társasház Alapító Okirata és SZMSZ-e épületenként rendelkezik közös képviselő megválasztásáról. Hogyan kezeli a Földhivatal az ezzel kapcsolatos regisztrációt? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A Kormány legfrissebb rendelete (282/2025. VIII. 25.) több otthonteremtési támogatási formát igazít össze, kiemelten az idén bevezetett Otthon Start program FIX 3%-os lakáshitelét. A cél az, hogy a családok a Babaváró, a CSOK Plusz és a kistelepülési otthonteremtési támogatások mellett egyszerűbben és átláthatóbban férjenek hozzá a kedvezményes hitelhez. Az új szabályok 2025. szeptember 1-jétől lépnek hatályba, egyes részek október 1-jétől érvényesek. 
A kihirdetett 284/2025. (VIII. 25.) Korm. rendelet több építésügyi és településrendezési szabályt módosít. A változások közvetlenül érintik a társasházak építési, átalakítási és használatbavételi ügyeit is. A módosítások a folyamatban lévő eljárásokra is kiterjednek, így nemcsak az új beruházásokra, hanem a jelenleg zajló ügyekre is hatással lehetnek. 
2025 augusztusától a villamosenergia-szabályozás kifejezetten nevesíti a társasházi energiaközösségeket. A változtatások célja, hogy a közös napelemes beruházások elszámolása egyértelmű legyen, a hálózati csatlakozási eljárás pedig gyorsabban és átláthatóbban működjön. 
A társasházak mindennapi működésében az adatkezelés kiemelt jelentőséggel bír. A közös képviselet során keletkező adatok - legyen szó tulajdonosokról, lakókról vagy beszállítókról - érzékeny információnak minősülhetnek, és védelmük szigorú jogi keretek között történik. 
A társasházak mindennapi működésében gyakori problémát jelent, ha egy közös tulajdonú helyiséget - például pincét, tárolót vagy raktárt - valamelyik tulajdonostárs jogcím nélkül használja, és ezzel akadályozza annak közösségi hasznosítását. Különösen kellemetlen a helyzet, ha az adott helyiséget bérbe adnánk, de az illető felszólításra, vagy közgyűlési határozat ellenére sem hajlandó azt kiüríteni. 
A 2025. augusztus 11-én megjelent kormányrendelet értelmében a FIX 3% hitelprogram feltételeinek megfelelő, 250 lakásnál nagyobb lakóparkok építése kiemelt beruházássá nyilvánítható, ami gyorsított engedélyezési eljárást biztosít számukra. 
A társasházi kamerarendszerek üzemeltetése kapcsán komoly jogi és pénzügyi következményekkel járhat a szabályozás figyelmen kívül hagyása. Dr. Tóth Judit Lenke - adatvédelmi és adatbiztonsági szakjogász, a Smartfill Legal Kft. pénzmosás elleni eljárások szakértője - előadásában részletesen ismertette, mire kell figyelniük a közös képviselőknek és társasházkezelőknek a GDPR legújabb követelményei alapján. 
Egy társasház közgyűlése határozatban döntött az elektromos meghajtású gépjárművek mélygarázsból történő kizárásáról. Az eset jól mutatja, hogy a társasházi döntéshozatalban a közösségi érdekek és az egyéni tulajdonosi jogok között gyakran nehéz megtalálni az egyensúlyt, és a szabályozási környezet nehezen tart lépést a technológia fejlődésével. 
Szeptembertől lép hatályba az a kormányrendelet, amely több ponton módosítja az ingatlan-nyilvántartási eljárások és adatszolgáltatások díjait. A friss szabályozás nemcsak a tulajdoni lapok lekérésének költségeit emeli meg, hanem részletesen meghatározza a fizetés módját, a díjfizetésre kötelezettek körét és az ügyintézéshez szükséges adminisztratív lépéseket is. 
Bár a lakásszövetkezetek elsődleges feladata az épületek fenntartása és a tagok érdekeinek képviselete, egyre több közösség keres olyan megoldásokat, amelyek túlmutatnak a napi üzemeltetésen. A lakásszövetkezet által létrehozott alapítvány új dimenziókat nyithat meg a közösségi célok megvalósításában, legyen szó felújításokról, szociális támogatásról vagy kulturális rendezvényekről. 
Felvételsorozat hatodik része az Ingatlan 2024 - Ingatlankezelők, -beruházók, -közvetítők, és -felújítók napja előadásaiból. Előadó: Dr. Németh József partner ügyvéd - Visegrad + Legal, Illés&Németh Ügyvédi Társulás 
2025 januárjában új időszámítás kezdődött az ingatlan-nyilvántartásban: hatályba lépett a 2021. évi C. törvény, amely jelentős reformokat vezetett be az ingatlan-adásvétel és az ehhez kapcsolódó földhivatali eljárások területén. Dr. Kiss Balázs Károly ügyvéd, a Társasházak és Számvizsgálók Országos Egyesületének elnöke előadásában a legfontosabb gyakorlati tapasztalatokat osztotta meg a közönséggel - különös tekintettel a társasházakat érintő következményekre. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
