CSOK a családnak! – minden, amit tudni lehet a CSOK Pluszról2023. október 30. |
|---|
Összeszedtük, hogy mit lehet jelenleg tudni a január 1-jétől hatályos családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) és annak kiegészítő lehetőségeinek új szabályairól.
|
|
43 805 HUF
Prémium minőségű speciális - újrahasznosított - anyag-szerkezetű szennyfogó szőnyeg
![]() Érdekel → |
|
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter 2023. június 22-én jelentette be, hogy a városokban el fogják törölni a CSOK-ot, mert a lakáspiacon végbement változások, azaz a megugrott lakásárak és hitelkamatok miatt a CSOK a nagyobb településeken már kevésbé fejti ki a hatását. (A jövőre átalakuló lakástámogatási rendszer témájával korábban már mi is foglalkoztunk.) A miniszter a „városi CSOK" eltörlésének bejelentésével egyidejűleg ígéretet tett arra, hogy a kormány új lakástámogatási formát dolgoz ki a nagyobb településeken élők számára, melyet sokan tűkön ülve vártak azon gondolkodva, hogy érdemes-e előre hozni a tervezett lakásvásárlásukat 2023-ra, vagy megvárni, hogy mit hoz a jövő év. A részletszabályok november közepéig lesznek készen, de az alábbiakban leírjuk, amit a 2024. január 1-jétől elérhető CSOK Plusz-ról eddig tudni lehet. 1. MI IS AZ A CSOK Plusz? Ez egy olyan hibrid megoldás a lakáscél támogatására, amely valójában egy kamattámogatott lakáshitel (akár az eddigi CSOK hitel), de tartozik hozzá hitelelengedés is (mint a babaváró hitelnél). A CSOK Plusz-ban - a mai 7-8%-on kamatozó piaci hitelekhez viszonyítottan igen kedvezményes - 3%-os kamatozású kamattámogatott hitelkonstrukciót fognak kombinálni adósságleírással, a megvalósult gyerekvállalás után ugyanis csökkenni fog a hiteltartozás. A CSOK Plusz keretében közvetlen (az igénylést követően azonnal megkapható) támogatás a vásárláskor nem igényelhető. 2. Mennyi is az annyi? Az összegek nagyságát tekintve lakástámogatási történelmet író CSOK Plusz kizárólag az előre vállalt gyermekekre (beleértve a vér szerinti és örökbefogadott gyermekeket is) lesz igénybe vehető úgy, hogy a gyermekvállalásba beleszámít(anak) a már megszületett gyermek(ek) is (azaz, ha pl. valakinek már van 3 gyermeke és még 2 további gyermeket vállal a CSOK Plusz-szal, igényelheti a maximális 50 milliós összeget). A CSOK Plusz hitel maximális összege a vállalt gyerekek száma alapján: A második gyermek és minden további gyermek megszületése esetén a tőkéből 10 millió forintot elengednek (mivel a meglévő gyermekek is számítanak, ha pl. valakinek már van 3 gyermeke és még 2 további gyermeket vállal, a második vállalt gyermek megszületése után 10 milliót engednek el a felvett 50 millióból). 3. Kik kaphatják meg? Az elődeihez képest elég szűk a CSOK Plusz lehetséges igénybe vevőinek a köre. Akiknek kedvez: - A házasoknak Akik kiesnek a körből - Élettársi kapcsolatban élők és egyedülállók - mert nem lesznek rá jogosultak 4. Hol lehet igénybe venni? Az egész országban elérhető lesz. Annak ellenére, hogy „városi CSOK"-nak indult, a Kulturális és Innovációs Minisztérium múlt csütörtökön közleményben pontosított a szabályokon. Eszerint a CSOK Plusz-t „az ország egész területén, tehát nemcsak az 5 ezer főnél nagyobb településeken, hanem a kistelepüléseken is igénybe lehet venni". 5. Az állam kínálja, a bank ad(hat)ja Mivel ez egy hitelkonstrukció, banki hitelbírálat, tehát hitelezhető jövedelem szükséges hozzá. Bár az összege kiemelkedik az eddigi lakástámogatások közül, a magas lakásárak miatt a többségnek így is szüksége lesz mellé piaci kamatozású banki hitelre, de a CSOK Plusz mellé felvett kisebb mértékű hitelösszeg (ma 12 millió forint az átlagos lakáshitel összege) révén csökkenni fog a jövedelemarányos törlesztőrészlet mértéke is, azaz alacsonyabb jövedelemmel is elérhető lesz az „álom otthon". Megkötés jelenleg, hogy az első közös otthon megvásárlása esetében 80 millió forint lesz a hitelből megvásárolható ingatlan értékének felső határa, míg a nem első lakásukba költözők, illetve a meglévő ingatlanjukat bővítők esetében 150 millió forint lesz a felső értékhatár. Az első közös otthon esetében 10%-os önrész is elegendő lesz, ha pedig nem első otthonról van szó, hanem felújításról vagy bővítésről, akkor 20% önrészt kell majd hozzáadni. (Frissítés: a minisztérium csütörtöki közleménye már úgy fogalmaz, hogy törekednek arra, hogy ennyi lehessen csak az önrész, de ez a konkrét hiteleknél a bankok hitelbírálatától függ.) Az első évben tőkét nem, csak kamatot kell törleszteni, és ha megszületik a gyermek, akkor a hitelfelvevők egyéves hitelmoratóriumot kérhetnek. Mindent összevetve az eddigi CSOK-nál jóval kevesebben fogják tudni igénybe venni a CSOK Plusz-t, de akik átjutnak a szűrőn, és sikerrel vállalnak új gyermek(ek)et, ők minden eddiginél nagyobb kedvezményeket élvezhetnek. A jelenlegi állás szerint pedig a CSOK Plusz-szal együtt is igényelhetők lesznek jövőre az alábbi, eddig is nagyon népszerű lakáscélú támogatások: Ha pedig még nem lenne elég a jóból, a kormány ingyenes típusterveket tett elérhetővé az új házakra vonatkozóan a Nemzeti Mintaterv Katalógusban, ezzel is segítve az új otthonba költözőket a spórolásban. A kormány szerint nem várható árfelhajtó hatás az intézkedéstől az ingatlanpiacon, ami a fenti összegeket elnézve - az eddigi tapasztalatok alapján - egy nehezen elképzelhető forgatókönyv. Sokkal inkább valószínű, hogy a lakáspiac az év végéig leül, aztán januártól kezdve országszerte felpörög, a Falusi CSOK-os településeken pedig egyenesen berobban, mert az alacsonyabb árak miatt ott még többet érnek az „ajándék" tízmilliók. dr. Busa Kamilla Virág |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások


Összeszedtük, hogy mit lehet jelenleg tudni a január 1-jétől hatályos családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) és annak kiegészítő lehetőségeinek új szabályairól.

Felvételsorozat ötödik része az eINGATLAN 2025 - Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Dr. Valentényi-Szilágyi Bernadett home stager, jogász, egyetemi adjunktus, ingatlanszakértő, a Dettinvest alapítója és a City Cartel Debrecen tulajdonosa - Dettinvest.hu
Új kezdeményezést indított Budapest Főváros Önkormányzata annak érdekében, hogy egyszerre segítsen az egyedül élő időseknek és a lakhatást kereső fiataloknak. Az „Együtt, könnyebben - Megbízható Szobabérlet" program keretében olyan megoldást kínálnak, amely lehetővé teszi, hogy az idősebb budapestiek otthonuk egy üres szobáját megbízható fiatal bérlőnek adják ki.
A március 10-i plenáris ülésen elfogadták az Európai Unió lakhatási válságáról szóló jelentést. A dokumentum célja, hogy politikai iránymutatást adjon a tagállamoknak a megfizethető, fenntartható és megfelelő minőségű lakhatás biztosításához, miközben egyensúlyt kíván teremteni a lakhatáshoz való hozzáférés és a tulajdonjogok védelme között. 
A 40/2026. (III. 5.) Korm. rendelet elsősorban az újépítésű lakások vásárlásának finanszírozását érinti, különösen a CSOK Plusz hitel és a FIX 3%-os Otthon Start kölcsön igénybevételének feltételeit. A változások egyik legfontosabb eleme, hogy új lakás vásárlásakor a hitelösszeg már a használatbavételi engedély kiadása előtt is folyósítható lehet.
Az Európai Parlament Lakhatási Válsággal Foglalkozó Különbizottsága (HOUS) átfogó jelentésben és végső ajánlásokban foglalta össze a lakáshiány okait és a szükséges uniós beavatkozásokat. A dokumentumok a kínálati korlátok lebontását, a finanszírozási eszközök átalakítását és a szabályozási eljárások egyszerűsítését helyezik előtérbe.
Interjú Sándor Viktóriával, a MIOSZ (Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége) elnökségi tagjával és az Etikai Bizottság elnökével.Az ingatlanpiac mindannyiunk életének része, legyen szó eladásról, vételről vagy a társasházi lét mindennapjairól. A társasházkezelők, ingatlanközvetítők, értékbecslők megítélése azonban vegyes képet mutat. Sándor Viktóriával, aki az informatikai szektorból érkezve hódította meg az ingatlanszakmát, és az amerikai REALTOR modellt alapul véve küzd a hazai etikai normákért, a digitalizációról, a bizalomépítésről és a társasházkezelőkkel való elengedhetetlen együttműködésről beszélgettünk. 
A 2025 elején tapasztalt gyors lakásár-emelkedést később lassabb ütemű drágulás váltotta fel. Eközben az elkészült új lakások száma csökkent, ugyanakkor az építési engedélyeké jelentősen nőtt. Mindez arra utal, hogy a piacon egyszerre vannak jelen a kínálati szűkösség jelei és a későbbi élénkülés előfeltételei.
Megjelent a Lakhatási Minimum a 2026-os országgyűlési választásokra. A Lakhatási Koalíció szervezetei február 10-én nagy sajtóérdeklődés mellett mutatták be a 2026-os választásokra frissített Lakhatási Minimumot. A szakpolitikai javaslatcsomagban támpontot adnak minden, az április 12-i parlamenti választáson induló jelöltnek és jelöltállító szervezetnek azzal kapcsolatban, hogy milyen lakáspolitikai gondolkodás és konkrét lépések segítenek kiutat találni a jelenlegi lakhatási válságból.
Ideiglenes változtatási tilalom lépett hatályba a XI. kerületben, a Karinthy Frigyes út 17. szám környezetét érintő telektömbre. Az önkormányzat döntése a hosszú távú településrendezési célok biztosítását szolgálja, miközben a kerületben jelenleg 19 kiemelt beruházás zajlik.
A RENOINVEST projekt harmadik nemzetközi kerekasztal-találkozóján a részt vevő országok - Ausztria, Magyarország és Szlovénia - eltérő intézményi háttérrel és lakáspiaci szerkezettel dolgoznak, mégis hasonló akadályokat azonosítottak: kiszámíthatatlan támogatási rendszerek, széttagolt jogszabályi környezet, nehezen előkészíthető társasházi projektek és óvatos banki hitelezés. Összefoglalónk második részében arról az eszmecseréről számolunk be, hogyan lehetne a bankot, a kivitelezőt és a lakóközösséget egyetlen, működőképes láncba szervezni.
Fazekas Csilla, a Budavári Önkormányzat alpolgármestere párbeszédet kezdeményezett a választókerület érintett polgármestereivel a rövidtávú lakáskiadás (Airbnb) belső kerületekre gyakorolt hatásairól. A politikus szerint a jelenség mára nem pusztán lakhatási kérdés, hanem városstratégiai ügy.
Bécsben tartották meg a RENOINVEST projekt harmadik nemzetközi kerekasztal-találkozóját, amelyen pénzügyi, szakpolitikai, műszaki és piaci szereplők közösen keresték a választ arra, miként gyorsíthatók fel az épületfelújítások. A tanácskozás egyik alapvető kiindulópontja az volt, hogy az európai épületállomány energetikai megújítása hosszú távon nem finanszírozható kizárólag állami és uniós támogatásokból. A valódi kérdés ezért az, hogyan vonható be érdemben a magántőke a társasházi és önkormányzati felújításokba.
Újbuda önkormányzata jogi lépések előkészítését kezdte meg a kerületben zajló nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások miatt. A városrészben 19 ilyen projekt több mint tízezer új lakás építését hozza magával, ami akár húsz-harmincezer új lakost is jelenthet, miközben a szükséges infrastruktúra nem fejlődik a növekedés ütemében.
Megjelent a 392/2025. (XII. 10.) Kormányrendelet, amely fontos könnyítést vezet be az Otthon Start programban elérhető FIX 3%-os lakáshitelnél. A módosítás lényege, hogy 2026. január 1-jétől nemcsak belterületi, hanem külterületi lakóházak megvásárlására is igényelhető a támogatott hitel.
A fiatal európaiak önállósodása soha nem volt olyan nehéz, mint ma. A diákotthonok és megfizethető albérletek hiánya egyre több városban válik problémává, miközben az egyetemek versenye a tehetségekért felerősíti a nyomást. Az Európai Parlament meghallgatása a fiatalok lakhatási kihívásairól és a UIPI átfogó európai tanulmánya a magánpiaci diáklakások trendjeiről ugyanarra a következtetésre jut: a jelenlegi kínálat nem tud lépést tartani a kereslettel, az árak elszálltak, a piaci szereplők pedig szabályozási, gazdasági és társadalmi akadályokkal küzdenek.
Friss adatok mutatják, hogy a bérleti díjak korlátozására bevezetett szabályozás nem érte el célját: rekordalacsony az új szerződések száma, miközben a lakbérek történelmi magasságokba emelkedtek.
Az Európai Unió lakhatási rendszere gyorsan változik: a politikai hangsúlyok átrendeződnek, a jogi keretek újraértelmeződnek, és a fenntarthatósági elvárások is átalakulnak. Milyen következményei vannak az Európai Bíróság minimálbéres ítéletének? Milyen ajánlásai vannak a Housing Advisory Board testületének a megfizethető lakhatási kínálat bővítésére? A UIPI 2025. decemberi jelentése arról számol be, milyen irányba fordulhat a következő évtized lakáspolitikája.
A lakáshitelezés 2025-ben látványosan új pályára állt. A banki kihelyezések megugrottak, a hitelösszegek nőnek, a feltételek pedig a korábbi szigor után enyhülő tendenciát mutatnak. Az Otthon Start Program elindulása érdemi fordulatot hozott a hozzáférhetőségben. Az MNB 2025. novemberi lakáspiaci jelentése alapján készült összefoglaló cikksorozatunk második része azt mutatja be, hogy a 3%-os fix kamat milyen irányba tolja a keresletet, hogyan változik a bankok hitelezési magatartása, és milyen terheket rak ez a lakosságra.
A több mint ötezer-ötszáz európai ingatlantulajdonos véleményét összegző UIPI-kutatás megmutatja, hogy mivel szembesül az uniós lakosság, amikor az épületállomány energiahatékonysági átalakításáról beszélünk. 








































