Barion Pixel

CSOK a családnak! – minden, amit tudni lehet a CSOK Pluszról

2023. október 30.
csokÖsszeszedtük, hogy mit lehet jelenleg tudni a január 1-jétől hatályos családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) és annak kiegészítő lehetőségeinek új szabályairól.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter 2023. június 22-én jelentette be, hogy a városokban el fogják törölni a CSOK-ot, mert a lakáspiacon végbement változások, azaz a megugrott lakásárak és hitelkamatok miatt a CSOK a nagyobb településeken már kevésbé fejti ki a hatását. (A jövőre átalakuló lakástámogatási rendszer témájával korábban már mi is foglalkoztunk.)

A miniszter a „városi CSOK" eltörlésének bejelentésével egyidejűleg ígéretet tett arra, hogy a kormány új lakástámogatási formát dolgoz ki a nagyobb településeken élők számára, melyet sokan tűkön ülve vártak azon gondolkodva, hogy érdemes-e előre hozni a tervezett lakásvásárlásukat 2023-ra, vagy megvárni, hogy mit hoz a jövő év.

A részletszabályok november közepéig lesznek készen, de az alábbiakban leírjuk, amit a 2024. január 1-jétől elérhető CSOK Plusz-ról eddig tudni lehet.

1. MI IS AZ A CSOK Plusz?

Ez egy olyan hibrid megoldás a lakáscél támogatására, amely valójában egy kamattámogatott lakáshitel (akár az eddigi CSOK hitel), de tartozik hozzá hitelelengedés is (mint a babaváró hitelnél). A CSOK Plusz-ban - a mai 7-8%-on kamatozó piaci hitelekhez viszonyítottan igen kedvezményes - 3%-os kamatozású kamattámogatott hitelkonstrukciót fognak kombinálni adósságleírással, a megvalósult gyerekvállalás után ugyanis csökkenni fog a hiteltartozás. A CSOK Plusz keretében közvetlen (az igénylést követően azonnal megkapható) támogatás a vásárláskor nem igényelhető.

2. Mennyi is az annyi?

Az összegek nagyságát tekintve lakástámogatási történelmet író CSOK Plusz kizárólag az előre vállalt gyermekekre (beleértve a vér szerinti és örökbefogadott gyermekeket is) lesz igénybe vehető úgy, hogy a gyermekvállalásba beleszámít(anak) a már megszületett gyermek(ek) is (azaz, ha pl. valakinek már van 3 gyermeke és még 2 további gyermeket vállal a CSOK Plusz-szal, igényelheti a maximális 50 milliós összeget).

A CSOK Plusz hitel maximális összege a vállalt gyerekek száma alapján:
• 1 gyerek esetén 15 millió forint
• 2 gyerek esetén 30 millió forint
• 3 gyerek esetén 50 millió forint.

A második gyermek és minden további gyermek megszületése esetén a tőkéből 10 millió forintot elengednek (mivel a meglévő gyermekek is számítanak, ha pl. valakinek már van 3 gyermeke és még 2 további gyermeket vállal, a második vállalt gyermek megszületése után 10 milliót engednek el a felvett 50 millióból).
A futamidő 10-25 évig terjedhet.

3. Kik kaphatják meg?

Az elődeihez képest elég szűk a CSOK Plusz lehetséges igénybe vevőinek a köre.

Akiknek kedvez: 

- A házasoknak
- A gyermeke(ke)t tervezőknek (célja a demográfiai ösztönzés)
- Az első lakásuk megvásárlását szándékozóknak
- Nagyobb lakást venni, lakást bővíteni szándékozóknak
- A 41 év alatti hölgytagú pároknak

Akik kiesnek a körből

- Élettársi kapcsolatban élők és egyedülállók - mert nem lesznek rá jogosultak
- Azok, akiknek már van gyermekük és nem terveznek több babát - mivel a meglévő gyermekek után nem lesz igénybe vehető
- A telket venni szándékozók - mert telek vásárlására nem igényelhető.
- 41 év feletti nőtaggal rendelkező párok, DE: lesz egy 2 éves átmeneti időszak (2024-2025.), mely alatt a várandósságuk igazolásával ennél idősebb hölgyek is igényelhetik

4. Hol lehet igénybe venni?

Az egész országban elérhető lesz. Annak ellenére, hogy „városi CSOK"-nak indult, a Kulturális és Innovációs Minisztérium múlt csütörtökön közleményben pontosított a szabályokon. Eszerint a CSOK Plusz-t „az ország egész területén, tehát nemcsak az 5 ezer főnél nagyobb településeken, hanem a kistelepüléseken is igénybe lehet venni".

5. Az állam kínálja, a bank ad(hat)ja

Mivel ez egy hitelkonstrukció, banki hitelbírálat, tehát hitelezhető jövedelem szükséges hozzá.

Bár az összege kiemelkedik az eddigi lakástámogatások közül, a magas lakásárak miatt a többségnek így is szüksége lesz mellé piaci kamatozású banki hitelre, de a CSOK Plusz mellé felvett kisebb mértékű hitelösszeg (ma 12 millió forint az átlagos lakáshitel összege) révén csökkenni fog a jövedelemarányos törlesztőrészlet mértéke is, azaz alacsonyabb jövedelemmel is elérhető lesz az „álom otthon".

Megkötés jelenleg, hogy az első közös otthon megvásárlása esetében 80 millió forint lesz a hitelből megvásárolható ingatlan értékének felső határa, míg a nem első lakásukba költözők, illetve a meglévő ingatlanjukat bővítők esetében 150 millió forint lesz a felső értékhatár.

Az első közös otthon esetében 10%-os önrész is elegendő lesz, ha pedig nem első otthonról van szó, hanem felújításról vagy bővítésről, akkor 20% önrészt kell majd hozzáadni. (Frissítés: a minisztérium csütörtöki közleménye már úgy fogalmaz, hogy törekednek arra, hogy ennyi lehessen csak az önrész, de ez a konkrét hiteleknél a bankok hitelbírálatától függ.)

Az első évben tőkét nem, csak kamatot kell törleszteni, és ha megszületik a gyermek, akkor a hitelfelvevők egyéves hitelmoratóriumot kérhetnek.

Mindent összevetve az eddigi CSOK-nál jóval kevesebben fogják tudni igénybe venni a CSOK Plusz-t, de akik átjutnak a szűrőn, és sikerrel vállalnak új gyermek(ek)et, ők minden eddiginél nagyobb kedvezményeket élvezhetnek.

A jelenlegi állás szerint pedig a CSOK Plusz-szal együtt is igényelhetők lesznek jövőre az alábbi, eddig is nagyon népszerű lakáscélú támogatások:
- a babaváró kölcsön, melynek összegét jövőre 11 millió forintra emelik
- a Falusi CSOK, amelynél a kormány egységesíti a használt és az új lakásoknál a gyermekek után járó vissza nem térítendő támogatások mértékét: egy gyermeknél 1 millió, két gyermeknél 4 millió, háromnál 15 millió forintra.

Ha pedig még nem lenne elég a jóból, a kormány ingyenes típusterveket tett elérhetővé az új házakra vonatkozóan a Nemzeti Mintaterv Katalógusban, ezzel is segítve az új otthonba költözőket a spórolásban.

A kormány szerint nem várható árfelhajtó hatás az intézkedéstől az ingatlanpiacon, ami a fenti összegeket elnézve - az eddigi tapasztalatok alapján - egy nehezen elképzelhető forgatókönyv. Sokkal inkább valószínű, hogy a lakáspiac az év végéig leül, aztán januártól kezdve országszerte felpörög, a Falusi CSOK-os településeken pedig egyenesen berobban, mert az alacsonyabb árak miatt ott még többet érnek az „ajándék" tízmilliók.

dr. Busa Kamilla Virág

További híreink


Tudatosan felkészülni: A home staging, mint értéknövelő stratégia hatásai az ingatlanpiacon 2026. március 19.
Felvételsorozat ötödik része az eINGATLAN 2025 - Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Dr. Valentényi-Szilágyi Bernadett home stager, jogász, egyetemi adjunktus, ingatlanszakértő, a Dettinvest alapítója és a City Cartel Debrecen tulajdonosa - Dettinvest.hu

Fővárosi program segíti az idősek és fiatalok együttélését 2026. március 12.
Új kezdeményezést indított Budapest Főváros Önkormányzata annak érdekében, hogy egyszerre segítsen az egyedül élő időseknek és a lakhatást kereső fiataloknak. Az „Együtt, könnyebben - Megbízható Szobabérlet" program keretében olyan megoldást kínálnak, amely lehetővé teszi, hogy az idősebb budapestiek otthonuk egy üres szobáját megbízható fiatal bérlőnek adják ki.

Az Európai Parlament elfogadta a lakáspiaci jelentést 2026. március 11.
A március 10-i plenáris ülésen elfogadták az Európai Unió lakhatási válságáról szóló jelentést. A dokumentum célja, hogy politikai iránymutatást adjon a tagállamoknak a megfizethető, fenntartható és megfelelő minőségű lakhatás biztosításához, miközben egyensúlyt kíván teremteni a lakhatáshoz való hozzáférés és a tulajdonjogok védelme között.

http://www.mitoe.hu
Szakaszos hitelfolyósítás az új lakásoknál – módosultak az otthonteremtési támogatások szabályai 2026. március 6.
A 40/2026. (III. 5.) Korm. rendelet elsősorban az újépítésű lakások vásárlásának finanszírozását érinti, különösen a CSOK Plusz hitel és a FIX 3%-os Otthon Start kölcsön igénybevételének feltételeit. A változások egyik legfontosabb eleme, hogy új lakás vásárlásakor a hitelösszeg már a használatbavételi engedély kiadása előtt is folyósítható lehet.

Lakáshiány az EU-ban: a finanszírozás és a rövid távú bérbeadás reformja, több építés, kevesebb akadály – ezt javasolja az EP 2026. március 4.
Az Európai Parlament Lakhatási Válsággal Foglalkozó Különbizottsága (HOUS) átfogó jelentésben és végső ajánlásokban foglalta össze a lakáshiány okait és a szükséges uniós beavatkozásokat. A dokumentumok a kínálati korlátok lebontását, a finanszírozási eszközök átalakítását és a szabályozási eljárások egyszerűsítését helyezik előtérbe.

Az ingatlanpiac morális iránytűje: Etika és technológia a 21. században 2026. március 4.
Interjú Sándor Viktóriával, a MIOSZ (Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége) elnökségi tagjával és az Etikai Bizottság elnökével.Az ingatlanpiac mindannyiunk életének része, legyen szó eladásról, vételről vagy a társasházi lét mindennapjairól. A társasházkezelők, ingatlanközvetítők, értékbecslők megítélése azonban vegyes képet mutat. Sándor Viktóriával, aki az informatikai szektorból érkezve hódította meg az ingatlanszakmát, és az amerikai REALTOR modellt alapul véve küzd a hazai etikai normákért, a digitalizációról, a bizalomépítésről és a társasházkezelőkkel való elengedhetetlen együttműködésről beszélgettünk.

https://www.tht.hu/thtelofizetes/
Mi történik a lakáspiacon? Drágulás, építési visszaesés és engedélyezési boom 2026. február 20.
A 2025 elején tapasztalt gyors lakásár-emelkedést később lassabb ütemű drágulás váltotta fel. Eközben az elkészült új lakások száma csökkent, ugyanakkor az építési engedélyeké jelentősen nőtt. Mindez arra utal, hogy a piacon egyszerre vannak jelen a kínálati szűkösség jelei és a későbbi élénkülés előfeltételei.

Mit kell tennie a következő kormánynak a lakhatási válság megoldásáért? 2026. február 11.
fotó: Demeczky ÁdámMegjelent a Lakhatási Minimum a 2026-os országgyűlési választásokra. A Lakhatási Koalíció szervezetei február 10-én nagy sajtóérdeklődés mellett mutatták be a 2026-os választásokra frissített Lakhatási Minimumot. A szakpolitikai javaslatcsomagban támpontot adnak minden, az április 12-i parlamenti választáson induló jelöltnek és jelöltállító szervezetnek azzal kapcsolatban, hogy milyen lakáspolitikai gondolkodás és konkrét lépések segítenek kiutat találni a jelenlegi lakhatási válságból.

Változtatási tilalmat rendelt el Újbuda 2026. január 30.
Ideiglenes változtatási tilalom lépett hatályba a XI. kerületben, a Karinthy Frigyes út 17. szám környezetét érintő telektömbre. Az önkormányzat döntése a hosszú távú településrendezési célok biztosítását szolgálja, miközben a kerületben jelenleg 19 kiemelt beruházás zajlik.

Új forgatókönyv kell – átalakítják a társasházi felújítások rendszerét a régióban 2026. január 28.
A RENOINVEST projekt harmadik nemzetközi kerekasztal-találkozóján a részt vevő országok - Ausztria, Magyarország és Szlovénia - eltérő intézményi háttérrel és lakáspiaci szerkezettel dolgoznak, mégis hasonló akadályokat azonosítottak: kiszámíthatatlan támogatási rendszerek, széttagolt jogszabályi környezet, nehezen előkészíthető társasházi projektek és óvatos banki hitelezés. Összefoglalónk második részében arról az eszmecseréről számolunk be, hogyan lehetne a bankot, a kivitelezőt és a lakóközösséget egyetlen, működőképes láncba szervezni.

„Nem nézhetjük tétlenül” – az I. kerület egyeztetést sürget a rövidtávú lakáskiadás ügyében 2026. január 22.
Fazekas Csilla, a Budavári Önkormányzat alpolgármestere párbeszédet kezdeményezett a választókerület érintett polgármestereivel a rövidtávú lakáskiadás (Airbnb) belső kerületekre gyakorolt hatásairól. A politikus szerint a jelenség mára nem pusztán lakhatási kérdés, hanem városstratégiai ügy.

Nem elég a támogatás – miért kell a magántőke a társasházak energetikai felújításához? 2026. január 19.
Bécsben tartották meg a RENOINVEST projekt harmadik nemzetközi kerekasztal-találkozóját, amelyen pénzügyi, szakpolitikai, műszaki és piaci szereplők közösen keresték a választ arra, miként gyorsíthatók fel az épületfelújítások. A tanácskozás egyik alapvető kiindulópontja az volt, hogy az európai épületállomány energetikai megújítása hosszú távon nem finanszírozható kizárólag állami és uniós támogatásokból. A valódi kérdés ezért az, hogyan vonható be érdemben a magántőke a társasházi és önkormányzati felújításokba.

Újbuda az Alkotmánybírósághoz fordulhat a kiemelt beruházások miatt 2025. december 16.
Újbuda önkormányzata jogi lépések előkészítését kezdte meg a kerületben zajló nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások miatt. A városrészben 19 ilyen projekt több mint tízezer új lakás építését hozza magával, ami akár húsz-harmincezer új lakost is jelenthet, miközben a szükséges infrastruktúra nem fejlődik a növekedés ütemében.

Januártól külterületi ingatlanra is felvehető a FIX 3%-os Otthon Start hitel 2025. december 11.
Megjelent a 392/2025. (XII. 10.) Kormányrendelet, amely fontos könnyítést vezet be az Otthon Start programban elérhető FIX 3%-os lakáshitelnél. A módosítás lényege, hogy 2026. január 1-jétől nemcsak belterületi, hanem külterületi lakóházak megvásárlására is igényelhető a támogatott hitel.

Fiatalok lakhatási válsága, átalakuló európai diáklakáspiac – soha nem volt olyan nehéz, mint ma 2025. december 11.
uipi-private-student-housingA fiatal európaiak önállósodása soha nem volt olyan nehéz, mint ma. A diákotthonok és megfizethető albérletek hiánya egyre több városban válik problémává, miközben az egyetemek versenye a tehetségekért felerősíti a nyomást. Az Európai Parlament meghallgatása a fiatalok lakhatási kihívásairól és a UIPI átfogó európai tanulmánya a magánpiaci diáklakások trendjeiről ugyanarra a következtetésre jut: a jelenlegi kínálat nem tud lépést tartani a kereslettel, az árak elszálltak, a piaci szereplők pedig szabályozási, gazdasági és társadalmi akadályokkal küzdenek.

Magas költségek, bizonytalan kereslet – Merre tart az építőipar? 2025. december 10.
Miközben az árak és a kereslet történelmi csúcsokat értek el, a kínálati oldal egészen más képet mutatott 2025-ben. Kevesebb lakás készült el, mint az elmúlt években, de a megkezdett építkezések és az engedélyek száma látványosan megugrott. A budapesti új építésű lakások kínálata bővül, de az árak továbbra is rendkívül magasak. Az MNB 2025. novemberi lakáspiaci jelentése alapján készült összefoglaló cikksorozatunk harmadik része azt járja körbe, hogyan alkalmazkodik a fejlesztői és építőipari szektor a megváltozott környezethez.

A bérleti piac paradoxona Katalóniában: díjkorlátozás után kevesebb szerződés, magasabb árak 2025. december 5.
Friss adatok mutatják, hogy a bérleti díjak korlátozására bevezetett szabályozás nem érte el célját: rekordalacsony az új szerződések száma, miközben a lakbérek történelmi magasságokba emelkedtek.

Hogyan rendezi át az EU a lakáspolitikai játékszabályokat? – a UIPI decemberi helyzetképe 2025. december 4.
Az Európai Unió lakhatási rendszere gyorsan változik: a politikai hangsúlyok átrendeződnek, a jogi keretek újraértelmeződnek, és a fenntarthatósági elvárások is átalakulnak. Milyen következményei vannak az Európai Bíróság minimálbéres ítéletének? Milyen ajánlásai vannak a Housing Advisory Board testületének a megfizethető lakhatási kínálat bővítésére? A UIPI 2025. decemberi jelentése arról számol be, milyen irányba fordulhat a következő évtized lakáspolitikája.

Olcsó hitel, dráguló lakások – az MNB lakáspiaci jelentéséből 2025. december 3.
A lakáshitelezés 2025-ben látványosan új pályára állt. A banki kihelyezések megugrottak, a hitelösszegek nőnek, a feltételek pedig a korábbi szigor után enyhülő tendenciát mutatnak. Az Otthon Start Program elindulása érdemi fordulatot hozott a hozzáférhetőségben. Az MNB 2025. novemberi lakáspiaci jelentése alapján készült összefoglaló cikksorozatunk második része azt mutatja be, hogy a 3%-os fix kamat milyen irányba tolja a keresletet, hogyan változik a bankok hitelezési magatartása, és milyen terheket rak ez a lakosságra.

Túl bonyolult és drága – Megjelent a UIPI felmérése a lakástulajdonosok motivációiról, korlátairól és elvárásairól 2025. december 2.
A több mint ötezer-ötszáz európai ingatlantulajdonos véleményét összegző UIPI-kutatás megmutatja, hogy mivel szembesül az uniós lakosság, amikor az épületállomány energiahatékonysági átalakításáról beszélünk.

(c) Társasházi Háztartás 2026 | Proptech Digital Investment Zrt. | Minden jog fenntartva
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások