Átlagosan 20%-os közös költség emelésre lehet számítani idén2024. január 5. |
|---|
A THT az RTL Klub híradójának nyilatkozott a 2024-ben várható közös költség emelésről, a nyilatkozat teljes szövegét - melyben a részletekre is fény derül - az alábbiakban tesszük közzé.
|
|
10 528 HUF
Alumínium tájékoztató tábla / Hirdető tábla több méretben
![]() Érdekel → |
|
Az első dolog, amit fontos leszögezni: a közös költséget nem a közös képviselőnek fizetjük, hanem a társasház számlájára, közös területeken működő világítás, közös fűtés, víz használat, karbantartások fedezésére. A közös költség összege - melyet általában négyzetméterenként, vagy tulajdoni hányadonként fizetnek a lakástulajdonosok - nem egy diktátum, minden évben május 31-éig kell megtartani az éves rendes közgyűléseket a házban, ahol a lakástulajdonosok döntenek az emelés mértékéről. Sajnálatos tény ugyanakkor, hogy a THT 2023-as felmérése szerint országos átlagban még mindig 15 százalék alatt van azon tulajdonosok aránya, akik ebben a döntési folyamatban részt vesznek, 85 százalék nem megy el a közgyűlésekre, maximum azt követően áll elő az igényeivel, észrevételeivel a közös képviselő felé. Az is általános probléma, hogy kevesen vannak, aki felkészülten mennek el egy társasházi közgyűlésre: itt más nagyságrendekben kell gondolkodni, mint a saját fogyasztási kosarunkat illetően, társasházi szinten nem 10.000 Ft-kban mérhető se egy villanyszámla, se pedig egy akár kisebb felújítás, így fontos, hogy tájékozódjunk mielőtt bármilyen napirendi ponthoz hozzászólunk. A THT 2023-as országos felmérése szerint (melyet 4671 társasház anonimizált adatai alapján végeztünk) az derült ki, hogy 2021-ről 2022-re 21 százalékkal, míg 2022-ről 2023-ra mindössze 4 százalékkal nőttek a magyarországi társasházak költségei. Mindezt úgy, hogy a legnagyobbat a banki szolgáltatásokra és a takarításra fordított összegek ugrottak az elmúlt két évben: előbbire 43%-kal, utóbbira 52%-kal többet fizetnek a társasházi közösségek, kimagasló a villamosenergia költségek növekedése, ami 2021-ről 2022-re 28%, 2022-ről 2023-ra pedig 37%-ot tesz ki, ez 2021-ről 2023-ra 2 év alatt 75%-os költség növekedést jelent. Karbantartásokra egy év alatt 60 százalékkal többet költöttek a hazai társasházak. Közüzemi díjakra 2021-ről 2022-re mindössze 11 százalékkal költöttek többet a társasházak, de 2023-ra már 3%-kal kevesebbet: itt a rezsicsökkentés egyértelmű hatása mellett valószínű, hogy a társasházkezelők és a társasházi közösségek sokkal jobban odafigyelnek az optimális energiafelhasználásra. Mindezek alapján látszik, hogy az elmúlt két év közös költség emelkedései várhatóan nem fogják fedezni a 2024-es kiadásokat, így átlagosan egy 20 százalékos emelés mindenképp indokolt lesz a hazai társasházakban, attól függően persze, hogy: a. az elmúlt években mennyivel növekedett a közös költség Az elmúlt két évben sok társasház a megtakarításainak egy részét felélte, többen pedig a biztonsági és a portaszolgálatokon tudtak spórolni: 45%-kal költöttek kevesebbet biztonsági szolgálatra 2023-ban, mint 2021-ben. A biztonságon való spórolást érdemes kétszer is átgondolni, mert magunk is ismerünk olyan házat, ahol habár az elmúlt tíz évben nem volt betörés, lopás, de az elmúlt két hónapban kettő is volt. Érdemes megemlíteni, hogy a hazai társasházak tavaly több mint 30%-kal kevesebbet költöttek tűz-, érintés- és villámvédelmi felülvizsgálatra, melyen szinteén igencsak orosz rulett spórolni. Ahogyan a felújításokat illetően sem érdemes kizárólag a spórolásra koncentrálni: Az MNB és a THT 2020-as lakáspiaci felméréséből kiderült, hogy a magyarországi társasházak általános műszaki állapota igencsak rossz: 36%-a jelentős, 12%-a pedig kisebb felújításra szorul, és kevesen tudják, hogy egy erkély leszakadásból, vagy bármilyen komolyabb balesetből fakadó károkért bizony a teljes lakóközösség egyetemlegesen felel. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások


A THT az RTL Klub híradójának nyilatkozott a 2024-ben várható közös költség emelésről, a nyilatkozat teljes szövegét - melyben a részletekre is fény derül - az alábbiakban tesszük közzé.

Egy új tervezet alapján kiemelt beruházássá nyilváníthatók azok az építési projektek, amelyek az Otthon Start program keretében kínált, FIX 3%-os lakáshitel feltételeit teljesítő lakások megvalósítását célozzák. A szabályozás célja, hogy gyorsítsa és egyszerűsítse az engedélyezési eljárásokat, valamint lehetővé tegye a fejlesztések megvalósítását a helyi településrendezési szabályoktól részben eltérő feltételek mellett. A másik, ezzel összefüggő kormányrendelet tervezete az Otthon Start programhoz kapcsolódó FIX 3%-os hitelprogram bővítését tartalmazza.
A kormány a felhasználói tapasztalatok alapján több ponton is módosítja a FIX 3%-os lakáshitel program szabályait. A változtatások fő célja, hogy minimalizálják a technikai akadályokat és megkönnyítsék a hiteligénylési folyamatot a programban részt vevők számára. A módosítások többek között az építési engedélyek elfogadhatóságát, a telekvásárlás szabályait, az egyidejű tulajdonlás értelmezését, a folyósítás menetét és a jogosultsági feltételeket érintik.
A Magyar Bankszövetség több tagja - köztük az OTP, az Erste, a K&H és a Raiffeisen - alkotmányjogi panaszt nyújtott be a lakossági jelzáloghitelek kamatstopjának 2025. december 31-ig tartó újabb meghosszabbítása ellen. Álláspontjuk szerint a rendelet szükségtelen és aránytalan beavatkozás a magánjogi szerződésekbe. 
A Kormány legfrissebb rendelete (282/2025. VIII. 25.) több otthonteremtési támogatási formát igazít össze, kiemelten az idén bevezetett Otthon Start program FIX 3%-os lakáshitelét. A cél az, hogy a családok a Babaváró, a CSOK Plusz és a kistelepülési otthonteremtési támogatások mellett egyszerűbben és átláthatóbban férjenek hozzá a kedvezményes hitelhez. Az új szabályok 2025. szeptember 1-jétől lépnek hatályba, egyes részek október 1-jétől érvényesek.
Július végén hat európai parlamenti képviselő érkezett Bécsbe, hogy első kézből tanulmányozza a város sokat emlegetett szociális és nonprofit lakásépítési rendszerét. A küldöttség - élén Irene Tinagli bizottsági elnökkel és az osztrák koordinátorral, Andreas Schiederrel - azzal a céllal látogatott el Ausztria fővárosába, hogy tapasztalatokat gyűjtsön az európai megfizethető lakhatási terv előkészítéséhez.
A lakásbiztosítás régóta alapvető pénzügyi termék a magyar háztartások körében, ám a szektor dinamikus változásai, a szabályozói beavatkozások és a digitalizáció hatásai újra napirendre helyezték a szerződések felülvizsgálatát. Besnyő Márton, a Netrisk Magyarország Kft. ügyvezetője előadásában részletes áttekintést nyújtott az aktuális piaci trendekről, különös tekintettel az ársapka hatására, az ügyfélszokások átalakulására és a társasházi biztosítási gyakorlatok sajátosságaira. 
Felvételsorozat hetedik része az Ingatlan 2024 - Ingatlankezelők, -beruházók, -közvetítők, és -felújítók napja előadásaiból. Előadó: Szarvas Gábor ügyvezető - Greenbors Consulting
A kormány módosítja a családtámogatási rendeleteket, hogy azok illeszkedjenek a szeptember 1-jén induló Otthon Start programhoz, amely rögzített, 3%-os kamatozású lakáshitelt kínál. A cél az eddigi támogatási formák egyszerűbb kombinálhatósága.
Tanárok, rendőrök, katonák, ápolók, orvosok és más köztisztviselők - évente akár egymillió forintos támogatást kaphatnak lakáshitel törlesztésére vagy új hitel önrészének kifizetésére.
Fontos részletszabály tisztázódott az Otthon Start program kapcsán: szeptembertől azok is jogosultak lesznek a kedvezményes, 3%-os kamatozású lakáshitelre, akik egy lakóingatlanban már legfeljebb 50%-os tulajdoni hányaddal rendelkeznek. Ez a társasházi tulajdonosok számára is új lehetőséget nyit meg, különösen azoknak, akik szülőkkel, testvérekkel vagy élettárssal osztoznak egy ingatlanon.
A Kúria 10/2025. számú jogegységi határozata átláthatóbbá és egységesebbé teszi a devizaalapú fogyasztói szerződések érvénytelensége esetén követendő bírósági gyakorlatot. Nem általános érvénytelenítésről, hanem szűk körű kivételről van szó.
A Magyar Nemzeti Bank 2025. júliusi közleménye és Lakásbiztosítási Indexe alapján a márciusi kampány a tavalyinál alacsonyabb aktivitás mellett is érdemi piaci változásokat hozott. Javult a lakásbiztosítások ár-érték aránya, csökkent a piac koncentrációja, és erősödött a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítási konstrukciók szerepe.
Miért fontos a társasházi bankszámla, és miért nem mindegy, hol vezetik? A társasházak működése alapvetően közösségi együttműködésre épül: a közös képviselő és a számvizsgáló bizottság felel a tulajdonostársak pénzének kezeléséért, amihez elengedhetetlen egy átlátható és költséghatékony bankszámla. A nem megfelelő számlacsomag azonban sok ezer forint felesleges kiadást okozhat havonta, ami hosszú távon jelentős terhet róhat a tulajdonosokra. 






































