A „piszkos 700” – Akár azonnali megoldások is adódnának az airbnb-piacon2024. szeptember 11. |
|---|
Nem kellene 2026-ig várnia Terézvárosnak: több mint 700 lopott vagy hamis NTAK azonosító számmal működő airbnb lakásra bukkantak, amelyek az önkormányzati adatbázis szerint nem rendelkeznek működési engedéllyel, vagy a lakás engedélye nem arra a kapacitásra szól, amit hirdetnek - hívják fel a figyelmet az érdekvédők.
|
|
6 030 HUF
A1 típusú Intézményi figyelmeztető csomag 4 db - os tábla/matrica szett - több színben
![]() Érdekel → |
|
Miközben egyre több szó esik az airbnb-s lakások korlátozásáról, vagy akár teljes betiltásáról, a helyi érdekvédelmi szervezetek számos javaslatot tettek már eddig is a problémák hatékony kezelésére anélkül, hogy drasztikus intézkedéseket kellene hozni. Legutóbb a felelős lakáskiadókat képviselő szervezetek a VI. kerületben szabálytalanul tevékenykedő airbnb-s lakásokról egy 700-as listát adtak át az önkormányzatnak - amely nagyjából lefedi az összes illegálisan működtetett lakást -, és nehezményezték, hogy információjuk szerint az önkormányzat csak alig pár tucat esetben hajtott végre ellenőrzést. „Egyik airbnb érdekvédelmi szervezet sem akar úgy tenni, mintha nem léteznének nagyon is valós problémák ekörül a tevékenység körül. Azzal is tisztában vagyunk, hogy mint az önkormányzatok általában, a VI. kerület is forráshiánnyal küzd, és talán a megfelelő rutin és tapasztalat is hiányozhat ezzel a viszonylag új szegmenssel kapcsolatban. Éppen ezért 2020 óta nem csak átfogó tanulmányokkal és úgynevezett „best practice"-ek gyűjtésével, hanem nagyon konkrét segítség felajánlásával is megkerestük a városvezetőket. El is indultak egyeztetések, de ezek aztán rendre elhaltak" - mondja Schumiczky Balázs, a Magyar ApartmanKiadók Egyesületének elnöke. Úgy a Felelős Szálláskiadók Szövetsége mint a Magyar ApartmanKiadók Egyesülete sajnálatosnak tartja, hogy évek óta nem kaptak érdemi választ megoldási javaslataikra, ezért is merül fel egyre több kétely bennük a terézvárosi airbnb betiltást célzó népszavazás valódi okaival kapcsolatban. Pedig bármi is lesz a VI. kerületi „népszavazás" eredménye, ha tiltás is - amit az érdekvédők összességében károsnak tartanak -, annak a hatása így is csak 2026-tól érvényesülhet legfeljebb. Azok a megoldások viszont, amiket a szervezeteik javasolnak, akár egészen rövid távon is hozhatnának megoldást bizonyos problémákra, a teljes tiltás nélkül. A "piszkos 700" „Legutoljára az önkormányzat által megrendezett szeptember 3-i vitaesten tett ígéretet mind a polgármester, mind az alpolgármester az egyeztetések újrakezdésére, de úgy érzékeljük, ismét megakadt köztünk a kommunikáció. Pedig most az egyeztetés különösen fontos lenne. Az érdekvédelmi szervezetek ugyanis átadtak egy listát, amely több mint 700, Terézvárosban meghirdetett, és szabálytalanul működő airbnb lakást tartalmaz (ez több mint 30%-a a legálisan működő rövid távra kiadott lakásoknak, és nagyjából lefedi az illegálisan működtetett piaci hányadot). Ezek az ingatlanok hamis vagy lopott NTAK azonosító számot töltöttek fel, nem rendelkeznek az önkormányzati adatbázis szerint működési engedéllyel, vagy a lakás engedélye nem arra a kapacitásra szól, amit hirdetnek." - hívja fel a figyelmet a Felelős Szálláskiadók Szövetsége. Lakhatás és zajhatás De az érdekvédők nem kerülik ki a szomszédokat zavaró airbnb-lakások problematikáját sem. Ezt olyan valós kérdésnek tartják, amellyel foglalkozni kell, de a lakhatási válsággal nem szabad összemosni. „Míg a kiadók nagy része - akár puszta önérdekből is- felelősen igyekszik végezni tevékenységét és határozottan fellép a vendégek egyébként kisebbségét alkotó problémás részével szemben, valóban vannak olyan kiadók, akik nem foglalkoznak ezzel megfelelően, és így egész házak életét keserítik meg. Az érdekvédő szervezetek önszabályozás keretében már 2020 óta előírják tagjaiknak, hogy jól láthatóan tüntessék fel elérhetőségeiket a kiadott lakások mellett és éjjel-nappali ügyeletet tartsanak fent. Ez pontosan az, amit az önkormányzat 2022-ben, a végül a kormányhivatal által elutasított szabályozási tervében a megoldás kulcsának tartott." Az érdekvédelmi szervek pedig már 2020-ban - egy általuk készített 27 oldal terjedelmű tanulmányban és javaslatcsomagban - részletesen ismertették, és segítségüket ajánlották ahhoz, hogy egy ügyelet bármely VI. kerületi lakó számára elérhető legyen (egy kiszállási egységgel, amely akár a probléma helyszíni kezelését dokumentálását is tudná végezni). Ez aztán alapja lehetne akár egy birtokvédelmi eljárásnak is a felelőtlen kiadók tevékenységének megakadályozására. Az illegálisan működő lakások visszaszorítása és az ilyen, fent említett zavaró ügyek hatékony kezelése nagyszámú lakást vonhatna vissza a piacra, ami az önkormányzat egyik legfontosabb célkitűzése is lehetne. A konklúziót levonva, a teljes airbnb-tiltás, amelyet egyesek világszerte radikálisnak tartanak, hosszabb távon, csak 2026-tól léphetne életbe. Ezzel szemben a már most rendelkezésre álló megoldások azonnali hatást gyakorolhatnának, mérsékelve a feszültségeket a lakosság és a kiadók között. A kérdés az, hogy miért nem kerül sor ezeknek a javaslatoknak a részletes megvitatására és alkalmazására. Számos, már bizonyítottan működő gyakorlat van, amelyek enyhíthetnék a feszültségeket, miközben a gazdaságra és az ingatlanpiacra gyakorolt negatív hatások minimalizálhatók lennének. Az együttműködés az érdekvédelmi szervezetekkel, a lakók, a kiadók és az önkormányzat közös érdeke, és hatékonyabb, gyorsabb megoldást eredményezhetne a teljes tiltásnál. (Forrás: Felelős Szálláskiadók Szövetsége, Magyar ApartmanKiadók Egyesülete (MAKE)) |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



Nem kellene 2026-ig várnia Terézvárosnak: több mint 700 lopott vagy hamis NTAK azonosító számmal működő airbnb lakásra bukkantak, amelyek az önkormányzati adatbázis szerint nem rendelkeznek működési engedéllyel, vagy a lakás engedélye nem arra a kapacitásra szól, amit hirdetnek - hívják fel a figyelmet az érdekvédők.

A Transzformátor Központ októberi konferenciája azt vizsgálta, miként kapcsolódhatnak a hazai lakóközösségek, a társasházak a közösségi energiatermeléshez és -felhasználáshoz. A szakmai esemény a szabályozási keretek, a műszaki-üzleti lehetőségek és a lakossági bevonás összefüggéseit mutatta be, hangsúlyozva, hogy a társasházak a modell természetes szereplői lehetnek, ha a feltételek és a belső együttműködés adott.
Törökbálint vezetése új jogi eszközhöz nyúl, hogy megvédje a település élhetőségét és korlátozott infrastruktúráját a külső beruházói nyomással szemben. A város két, jelenleg beépítetlen, de intenzív fejlesztési érdeklődés alatt álló területen kívánja érvényesíteni azt az alkotmányos jogot, amely 2025. július 1-je óta biztosítja a települések számára önazonosságuk megóvását. A rendelettervezet az első körös tárgyalásra került a Képviselő-testület elé, és társadalmi egyeztetés után dönthetnek róla véglegesen.
Új lakás vásárlásakor vagy társasházi beruházásnál a garanciális igények kérdése kulcsfontosságú. A hibás kivitelezés, a rejtett hiányosságok, a vitatott felelősségi körök jelentős anyagi terhet jelenthetnek tulajdonosoknak, illetve a társasháznak. Hogyan különíthető el a magántulajdonban és közös tulajdonban jelentkező hiba? Milyen dokumentumok megőrzése elengedhetetlen a későbbi jogi érvényesítéshez? Milyen szerepe lehet a szakértői véleménynek, és ki viseli ennek költségét? Mi a teendő, ha a beruházó nem reagál, vagy vitatja a hiba fennállását? A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly, a MITOE elnökének előadásából megtudhatjuk, hogyan érvényesíthetők eredményesen a garanciális igények, és mire kell különösen figyelni a jogszabályi környezetben. 
A 2025-ös belgrádi International Property Day a történelmi tapasztalatokat és a mai lakhatási kihívásokat kapcsolta össze „From History to Homes - How Past Lessons Can Shape the Future of Housing in Europe" mottóval. A Network for Restitution in Serbia és a UIPI közös rendezvényén a kárpótlás, az ingatlantulajdon társadalmi szerepe és az európai lakáspolitika dilemmái kerültek terítékre. Az eseményen jogászok, közgazdászok, lakáspolitikai szakértők és európai érdekképviseleti vezetők vettek részt.
Ott valósul meg a felújítás, ahol közösség is épül. A Szolidáris Gazdaság Központ kutatói egy önként jelentkező társasház közreműködésével tárták fel a ház műszaki, energetikai és közösségi fejlesztési lehetőségeit. A pilot eredménye megmutatta, hogy a társasházi energiahatékonyság nemcsak pályázat és technológia kérdése - a döntő tényező a jól működő közösség.
A zártkerti ingatlanok tulajdonosai előtt most fontos változások nyílnak meg: friss kormányrendelet módosította az átminősítés és a nyilvántartás szabályait. Az eddigi útvesztő helyett letisztultabb eljárás jön, de ahhoz, hogy egy zártkerti terület hivatalosan is „kivetté" váljon, az önkormányzatnak előbb külön rendeletben kell engedélyeznie ezt a lehetőséget. 
Az Otthon Start programhoz kapcsolódó, most kihirdetett módosítások rugalmasabbá teszik a FIX 3%-os lakáshitel rendszerét és gyorsítják a program keretében megvalósuló lakásépítéseket. A hitel szabályainál lényeges újítás, hogy a kölcsön egy része már az építkezés korai szakaszában is folyósítható. A fejlesztések megvalósításához szükséges közigazgatási eljárások is könnyebbé válnak.
Lakóingatlan eladása vagy bérbeadása előtt ellenőriztetni kell a villamos hálózatot, ha nincs olyan dokumentum, amely igazolja, hogy az ellenőrzés az elmúlt hat évben megtörtént. A MIOSZ felhívja a figyelmet arra, hogy a követelmény ügyvédi és ingatlanközvetítői oldalról is jelentős következményekkel jár.
Európában egyre több társadalmi és területi csoport szorul ki a fenntartható lakhatásból: vidéki kisvárosok, városi peremterületek, fiatal bérlők és idős tulajdonosok mind más okból kerülnek nehéz helyzetbe. A UIPI 46. kongresszusának panelbeszélgetése azt a kérdést járta körül, lehet-e egyetlen európai lakáspolitikai válasz ezekre - és ha nem, hogyan kellene a támogatási rendszereknek alkalmazkodniuk.
A társasházi közös képviselők mindennapi munkáját alapjaiban nehezíti meg, hogy a magyar ingatlan-nyilvántartáshoz csak díjfizetés ellenében férhetnek hozzá, pedig a törvény szerint ez közhiteles és nyilvános adatbázis. Szilber Szilvia, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) elnökségi tagja petíciót indított annak érdekében, hogy a közös képviselőknek a képviselt házak ingatlanjainak tulajdoni lapjaihoz ingyenes, online betekintési lehetősége legyen.
Az egyre közeledő télies időjárással lassan már mindenhol beindult a fűtési szezon, melyet Európában még mindig - mind nominális, mind vásárlóerő-paritáson nézve - a legolcsóbb lakossági gázárakkal vártunk és várunk. Hasonló a helyzet a villamosenergia díjak terén is: Magyarországon - Luxemburg és Málta mellett - még mindig az egyik legolcsóbb az elektromos áram lakossági díja, melyet - politikától függetlenül - nagy mértékben köszönhetünk az elmúlt évek kormányzati rezsicsökkentési intézkedéseinek. De valójában kiket is támogat a lakossági rezsicsökkentés?
A magyarországi egyablakos tanácsadók (OSS) immár hatodik alkalommal találkoztak az Energiaklub szervezésében. A 15 résztvevő - köztük családi házak és társasházak korszerűsítésével, valamint pénzügyi, kutatási és kommunikációs támogatással foglalkozó szervezetek - a hazai energiahatékonysági felújítások legfontosabb aktuális kihívásait vitatták meg.
Társadalmi egyeztetésre bocsátották azt a kormányrendelet-tervezetet, amely az új Otthontámogatás rendszerét vezeti be a közfeladatokat ellátó munkavállalók számára. A támogatás 2026-tól lesz elérhető, de a munkáltatóknak és fenntartóknak már 2025 végéig el kell indítaniuk a regisztrációt és az igénybejelentéseket. A program célja, hogy a közszolgálatban dolgozók számára a lakáshitel felvételéhez vagy törlesztéséhez segítséget nyújtson.
Az adminisztráció ma már egyre inkább online rendszerekre épül a társasházak és társasházkezelők életében is. A társasházi szoftverek sok szempontból könnyítik a közös képviselők és a társasházkezelők dolgát, átláthatóbbá tehetik a gazdálkodást, gyorsabbá az ügyintézést. Ugyanakkor új típusú kockázatokat is hoztak: mi történik, ha a volt közös képviselő nem adja át az adatokat, vagy a szoftverszolgáltató ellehetetleníti az elérést? Milyen jogi kötelezettségek vonatkoznak ezekre az esetekre? Hogyan válasszon biztonságosan társasházi szoftvert a közösség?
Egy új tervezet alapján kiemelt beruházássá nyilváníthatók azok az építési projektek, amelyek az Otthon Start program keretében kínált, FIX 3%-os lakáshitel feltételeit teljesítő lakások megvalósítását célozzák. A szabályozás célja, hogy gyorsítsa és egyszerűsítse az engedélyezési eljárásokat, valamint lehetővé tegye a fejlesztések megvalósítását a helyi településrendezési szabályoktól részben eltérő feltételek mellett. A másik, ezzel összefüggő kormányrendelet tervezete az Otthon Start programhoz kapcsolódó FIX 3%-os hitelprogram bővítését tartalmazza.
A helyi különbségek felismerése nélkül nincs jó uniós lakáspolitika - állítja Mari Vaattovaara városföldrajz-professzor a UIPI 46. kongresszusán. Előadásában azt hangsúlyozta: a „városi" és „vidéki" fogalmak újragondolására van szükség, különösen olyan országokban, mint Finnország, ahol a városok nagy része fizikai megjelenésében inkább vidéki jellegű.
2025. november 13-án újból lehetőség nyílik az eHÁZ szoftver valamennyi funkciójának megismerésére, valamint a résztvevők közvetlenül tehetnek fel kérdéseket a fejlesztőknek és ügyfélszolgálati szakembereknek.
A társasházak közösségi működésének egyik visszatérő kérdése, hogy jogszerűen kifüggeszthető-e a lakók névsora a lépcsőházban vagy a faliújságon. A közös ügyek intézéséhez, a kapcsolattartáshoz vagy akár a közgyűlések megszervezéséhez gyakran szükség lenne a tulajdonostársak nevének ismeretére, ugyanakkor az adatvédelmi szabályok, elsősorban a GDPR, szigorú korlátokat állítanak az ilyen adatkezelések elé.
A Társasházak és Számvizsgálók Országos Egyesülete (TSZOE) a jövőben Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete néven (röviden: MITOE) folytatja működését. A szervezet újrapozícionálása nemzetközi példák - többek között finn, német és angol modellek - alapján valósul meg, és immár nemcsak társasházakra, hanem valamennyi magyarországi ingatlantulajdonosra kiterjeszti szolgáltatásait.
A Budapest XVI. kerületi Önkormányzat hivatalos felhívásban figyelmezteti az ingatlanközvetítőket és a vásárlókat: a helyi építési szabályzat (KÉSZ) értelmében a kertvárosias lakóterületeken legfeljebb egy önálló rendeltetési egység - azaz egy egylakásos lakóépület - alakítható ki. Ez a rendelkezés azt is jelenti, hogy a meglévő épületek sem oszthatók fel több lakóegységre, és a lakásszám sem növelhető. 





































