Regisztráció


Elfelejtett jelszó	Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

Elfelejtett jelszó

Regisztráció

A maximumra emelték a távhő hatósági árát 2012. január 21.
Szinte minden városban a távhőszolgáltató a maximális mértékben, 4,2 százalékkal emelte a távhőszolgáltatás nettó árát 2012. január elsején - derül ki abból a körképből, amelyet az MTI helyi tudósítói készítettek.
6 232 HUF THS MCS Pénzérme szortimer Érdekel →
A nemzeti fejlesztési miniszter december végén hozott rendelete szerint a távhőszolgáltatásban az áremelés nem lehet nagyobb, mint a 2011. március 31-én alkalmazott, általános forgalmi adót nem tartalmazó, tehát nettó díj 4,2 százaléka. Ez minősül a legmagasabb hatósági árnak - áll a rendeletben. A távhőszolgáltatás díját 2011. március 31-én befagyasztották. A döntően önkormányzati tulajdonban lévő távhőszolgáltatók - amelyek választ adtak az MTI kérdésére - többnyire veszteségekről számoltak be a múlt évről, illetve azt mondták, hogy várhatóan 2012-ben is így lesz. A távhőszolgáltatás díja az alapdíjból és a hődíjból áll, és ahol van, ott meg kell fizetni a melegvíz-szolgáltatás árát is. A 4,2 százalékos áremelés Dunaújvárosban például azt jelenti, hogy egy átlagos, 52 négyzetméteres lakás éves távfűtési költsége 161.796 forintról 168.591 forintra emelkedett. Németh Tünde, a helyi önkormányzat szóvivője az MTI-nek nyilatkozva felhívta a figyelmet arra, hogy a költségeket csökkentheti ha - megfelelő berendezés esetén - a fogyasztó a felhasználás arányában fizet. Székesfehérvárott 4-5 ezer forinttal növekszik egy átlagos távfűtéses lakás költsége a 4,2 százalékos emelés miatt. A 20 ezer lakást és 630 közületet ellátó, az önkormányzat tulajdonában lévő Széphő Zrt. vezérigazgatója, Fónad Csaba az MTI-nek szólt arról, hogy az áremelés miatt várhatóan kismértékben nő a díjhátralék nagysága a jelenlegi mintegy 300-400 millió forinthoz képest. A miskolci Mihő, amely szintén önkormányzati tulajdonú cég, 32 ezer lakást és ezer közületi felhasználót lát el. A társaság ügyvezető igazgatója, Nyíri László közlése szerint egy átlagosnak mondható 137 légköbméteres lakás költsége 208.677 forintról 217.441 forintra emelkedik. Nyíregyházán a 16 ezer lakást figyelembe véve 5.719 forinttal, 199.801 forintra emelkedik egy átlagos távfűtéses lakás költsége. Ez 2,9 százaléknak felel meg, mert a távhőszolgáltató csak a hődíjat tervezi emelni, az alapdíjat nem. Mátészalkán éves szinten nyolcezer forintos többletköltséggel számolhatnak a távfűtést igénybe vevők a 4,2 százalékos áremelés miatt. Mátészalkán például az önkormányzati tulajdonban lévő távhőszolgáltató az előzetes adatok szerint nullszaldós gazdálkodást ért el 2011-ben - tájékoztatott Dankó Attila, a Mátészalkai Távhőszolgáltató Kft. ügyvezetője. Szeged az áremelés mértékét tekintve kivétel, ott 4,1 százalékos emeléssel számolhatnak azok, akikre a hatósági ár érvényes. A használati meleg víz víz- és a csatornadíját nem számolva itt az átlagos lakás távfűtési költsége évi nettó 169.920 forint helyett 176.880 forint lesz az idén. Az 51 százalékban önkormányzati, 49 százalékban magyar szakmai befektetők tulajdonában lévő Szegedi Hőszolgáltató Kft. - az igazgató, Básthy Gábor közlése szerint - a múlt évet veszteséggel zárta, és a jelenlegi feltételek mellett az ideit is azzal fogja. Szentes más szempontból kivétel, mert a városban a távhőszolgáltatáshoz mindössze 3 százalékban használnak fel földgázt, 97 százalékban geotermikus energiát. A városban az átlagos lakás távfűtése és a melegvíz-szolgáltatás 106 ezer forintba kerül az idén, mindössze négyezer forinttal több a tavalyinál. Sopronban még nem döntöttek az árváltozásról. Győrben éves szinten 7.248 forinttal emelkedik a távhőért fizetendő díj egy átlagos méretű lakás esetében, de hogy mennyire, azt nem közölték. Az előzetes adatok szerint - a saját tulajdonú erőműnek köszönhetően - a távhőszolgáltató nem volt veszteséges Győrben. Pécsett a távhő-szolgáltató a hatósági árat 4,2 százalékkal emelte meg január elsején, az e körön kívüli fogyasztóknak pedig 10,2 százalékkal emelkedett a szolgáltatás díja. Ebben a városban az átlagos, 52 négyzetméteres lakás fűtési költsége 5.675 forinttal bruttó 141 ezer forintra emelkedik. Szombathelyen az átlagos lakás távhőszolgáltatási díja összesen 149.407 forint lesz az idén, szemben a múlt évi 143.748 forinttal. A 75 százalékban önkormányzati tulajdonban lévő távhőszolgáltató 2011-ben jelentős veszteséget volt kénytelen elkönyvelni - mondta Harrach Tibor, a Szombathelyi Távhőszolgáltató Kft. ügyvezetője az MTI-nek. Debrecen az a város, ahol a hatósági áras fogyasztóknak nagyobb mértékben emelkedett az ár, mint azoknak, akiknek nem hatósági áras a szolgáltatás - közölte Hernyák Imre, a Debreceni Távhőszolgáltató Zrt. értékesítési igazgatója az MTI-vel. A hőszolgáltató - az üzleti szféra felé történt nyitás miatt - évek óta nyereséges, de a 2012-ben bevezetett, a bruttó eszközérték két százalékát jelentő korlát miatt a múlt évi 400 millió forint profit helyett csak 200 millió forinttal számolhat. Tatabányán 186.782 forintról 194.626 forintra emelkedik az átlagos lakások éves távfűtési költsége. A szolgáltató, a Komtávhő Zrt. 51 százalékban önkormányzati tulajdonban van, s az előzetes adatok szerint 2011-ben nem volt veszteséges. Kecskeméten egy átlagos méretű lakás esetében a 4,2 százalékos emelés havi 500-1000 forint költségnövekedést jelent. Az önkormányzat kisebbségi és az EDF Démász többségi tulajdonában lévő Termostar Hőszolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója arról számolt be, hogy mindössze 5-10 millió forint nyereséggel zárja 2011-et a társaság. Kazincbarcikán a múlt évi bruttó 185.943 forintról 193.744 forintra emelkedik egy átlagos távfűtéses lakás költsége. Budapesten az átlagos lakásméretet tekintve nettó 197.037 forintról nettó 205.312 forintra nőtt a távfűtés díja. Ez áfával együtt 215.558 forintot jelent, míg tavaly a bruttó 206.888 forint volt az összes költség. Szűcs Panni, a Budapesti Városüzemeltetési Központ, a BVK Holding Zrt. szóvivője arról tájékoztatta az MTI-t, hogy az emelés éves szinten 8.688 forint terhet jelent az átlagos fogyasztónak.

A maximumra emelték a távhő hatósági árát

2012. január 21.

Szinte minden városban a távhőszolgáltató a maximális mértékben, 4,2 százalékkal emelte a távhőszolgáltatás nettó árát 2012. január elsején - derül ki abból a körképből, amelyet az MTI helyi tudósítói készítettek.

6 232 HUF

THS MCS Pénzérme szortimer

Érdekel →

A nemzeti fejlesztési miniszter december végén hozott rendelete szerint a távhőszolgáltatásban az áremelés nem lehet nagyobb, mint a 2011. március 31-én alkalmazott, általános forgalmi adót nem tartalmazó, tehát nettó díj 4,2 százaléka. Ez minősül a legmagasabb hatósági árnak - áll a rendeletben. A távhőszolgáltatás díját 2011. március 31-én befagyasztották.

A döntően önkormányzati tulajdonban lévő távhőszolgáltatók - amelyek választ adtak az MTI kérdésére - többnyire veszteségekről számoltak be a múlt évről, illetve azt mondták, hogy várhatóan 2012-ben is így lesz.

A távhőszolgáltatás díja az alapdíjból és a hődíjból áll, és ahol van, ott meg kell fizetni a melegvíz-szolgáltatás árát is.

A 4,2 százalékos áremelés Dunaújvárosban például azt jelenti, hogy egy átlagos, 52 négyzetméteres lakás éves távfűtési költsége 161.796 forintról 168.591 forintra emelkedett. Németh Tünde, a helyi önkormányzat szóvivője az MTI-nek nyilatkozva felhívta a figyelmet arra, hogy a költségeket csökkentheti ha - megfelelő berendezés esetén - a fogyasztó a felhasználás arányában fizet.

Székesfehérvárott 4-5 ezer forinttal növekszik egy átlagos távfűtéses lakás költsége a 4,2 százalékos emelés miatt. A 20 ezer lakást és 630 közületet ellátó, az önkormányzat tulajdonában lévő Széphő Zrt. vezérigazgatója, Fónad Csaba az MTI-nek szólt arról, hogy az áremelés miatt várhatóan kismértékben nő a díjhátralék nagysága a jelenlegi mintegy 300-400 millió forinthoz képest.

A miskolci Mihő, amely szintén önkormányzati tulajdonú cég, 32 ezer lakást és ezer közületi felhasználót lát el. A társaság ügyvezető igazgatója, Nyíri László közlése szerint egy átlagosnak mondható 137 légköbméteres lakás költsége 208.677 forintról 217.441 forintra emelkedik.

Nyíregyházán a 16 ezer lakást figyelembe véve 5.719 forinttal, 199.801 forintra emelkedik egy átlagos távfűtéses lakás költsége. Ez 2,9 százaléknak felel meg, mert a távhőszolgáltató csak a hődíjat tervezi emelni, az alapdíjat nem.

Mátészalkán éves szinten nyolcezer forintos többletköltséggel számolhatnak a távfűtést igénybe vevők a 4,2 százalékos áremelés miatt. Mátészalkán például az önkormányzati tulajdonban lévő távhőszolgáltató az előzetes adatok szerint nullszaldós gazdálkodást ért el 2011-ben - tájékoztatott Dankó Attila, a Mátészalkai Távhőszolgáltató Kft. ügyvezetője.

Szeged az áremelés mértékét tekintve kivétel, ott 4,1 százalékos emeléssel számolhatnak azok, akikre a hatósági ár érvényes. A használati meleg víz víz- és a csatornadíját nem számolva itt az átlagos lakás távfűtési költsége évi nettó 169.920 forint helyett 176.880 forint lesz az idén. Az 51 százalékban önkormányzati, 49 százalékban magyar szakmai befektetők tulajdonában lévő Szegedi Hőszolgáltató Kft. - az igazgató, Básthy Gábor közlése szerint - a múlt évet veszteséggel zárta, és a jelenlegi feltételek mellett az ideit is azzal fogja.

Szentes más szempontból kivétel, mert a városban a távhőszolgáltatáshoz mindössze 3 százalékban használnak fel földgázt, 97 százalékban geotermikus energiát. A városban az átlagos lakás távfűtése és a melegvíz-szolgáltatás 106 ezer forintba kerül az idén, mindössze négyezer forinttal több a tavalyinál.

Sopronban még nem döntöttek az árváltozásról.

Győrben éves szinten 7.248 forinttal emelkedik a távhőért fizetendő díj egy átlagos méretű lakás esetében, de hogy mennyire, azt nem közölték. Az előzetes adatok szerint - a saját tulajdonú erőműnek köszönhetően - a távhőszolgáltató nem volt veszteséges Győrben.

Pécsett a távhő-szolgáltató a hatósági árat 4,2 százalékkal emelte meg január elsején, az e körön kívüli fogyasztóknak pedig 10,2 százalékkal emelkedett a szolgáltatás díja. Ebben a városban az átlagos, 52 négyzetméteres lakás fűtési költsége 5.675 forinttal bruttó 141 ezer forintra emelkedik.

Szombathelyen az átlagos lakás távhőszolgáltatási díja összesen 149.407 forint lesz az idén, szemben a múlt évi 143.748 forinttal. A 75 százalékban önkormányzati tulajdonban lévő távhőszolgáltató 2011-ben jelentős veszteséget volt kénytelen elkönyvelni - mondta Harrach Tibor, a Szombathelyi Távhőszolgáltató Kft. ügyvezetője az MTI-nek.

Debrecen az a város, ahol a hatósági áras fogyasztóknak nagyobb mértékben emelkedett az ár, mint azoknak, akiknek nem hatósági áras a szolgáltatás - közölte Hernyák Imre, a Debreceni Távhőszolgáltató Zrt. értékesítési igazgatója az MTI-vel. A hőszolgáltató - az üzleti szféra felé történt nyitás miatt - évek óta nyereséges, de a 2012-ben bevezetett, a bruttó eszközérték két százalékát jelentő korlát miatt a múlt évi 400 millió forint profit helyett csak 200 millió forinttal számolhat.

Tatabányán 186.782 forintról 194.626 forintra emelkedik az átlagos lakások éves távfűtési költsége. A szolgáltató, a Komtávhő Zrt. 51 százalékban önkormányzati tulajdonban van, s az előzetes adatok szerint 2011-ben nem volt veszteséges.

Kecskeméten egy átlagos méretű lakás esetében a 4,2 százalékos emelés havi 500-1000 forint költségnövekedést jelent. Az önkormányzat kisebbségi és az EDF Démász többségi tulajdonában lévő Termostar Hőszolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója arról számolt be, hogy mindössze 5-10 millió forint nyereséggel zárja 2011-et a társaság.

Kazincbarcikán a múlt évi bruttó 185.943 forintról 193.744 forintra emelkedik egy átlagos távfűtéses lakás költsége.

Budapesten az átlagos lakásméretet tekintve nettó 197.037 forintról nettó 205.312 forintra nőtt a távfűtés díja. Ez áfával együtt 215.558 forintot jelent, míg tavaly a bruttó 206.888 forint volt az összes költség. Szűcs Panni, a Budapesti Városüzemeltetési Központ, a BVK Holding Zrt. szóvivője arról tájékoztatta az MTI-t, hogy az emelés éves szinten 8.688 forint terhet jelent az átlagos fogyasztónak.

Továbbküldöm a cikket Nyomtatás Megosztás a Facebookon

36 990 HUF

Biztonsági utánvilágító jelzések - Tábla csomag 10 emeletes épületbe - (14 db)

Érdekel →

További híreink

Hova építsünk? Európa egyik legnagyobb lakáspiaci kérdése 2025. november 6.
A holland választási kampány egyik legforróbb témája a lakáshiány, amely nagyjából 400 000 otthon megépítését követelné meg. A politikai ígéretek nagy része ugyanazt mondja: építeni kell. A valódi vita arról szól, hol és hogyan. Hollandia sűrűn lakott ország, a szabad terület szűkös, a társadalmi és gazdasági érdekek pedig egymásnak feszülnek.

Energiaközösség társasházban: szabályok, tapasztalatok, akadályok 2025. november 5.
A Transzformátor Központ októberi konferenciája azt vizsgálta, miként kapcsolódhatnak a hazai lakóközösségek, a társasházak a közösségi energiatermeléshez és -felhasználáshoz. A szakmai esemény a szabályozási keretek, a műszaki-üzleti lehetőségek és a lakossági bevonás összefüggéseit mutatta be, hangsúlyozva, hogy a társasházak a modell természetes szereplői lehetnek, ha a feltételek és a belső együttműködés adott.

„Városunk infrastruktúrája túlterhelt” – önazonosság-védelmi tervezet kerül tárgyalásra Törökbálinton 2025. november 5.
Törökbálint vezetése új jogi eszközhöz nyúl, hogy megvédje a település élhetőségét és korlátozott infrastruktúráját a külső beruházói nyomással szemben. A város két, jelenleg beépítetlen, de intenzív fejlesztési érdeklődés alatt álló területen kívánja érvényesíteni azt az alkotmányos jogot, amely 2025. július 1-je óta biztosítja a települések számára önazonosságuk megóvását. A rendelettervezet az első körös tárgyalásra került a Képviselő-testület elé, és társadalmi egyeztetés után dönthetnek róla véglegesen.


Garanciális igények hatékony jogi érvényesítése magánlakásoknál és társasházi tulajdonba tartozó épületrészeknél 2025. november 4.
Új lakás vásárlásakor vagy társasházi beruházásnál a garanciális igények kérdése kulcsfontosságú. A hibás kivitelezés, a rejtett hiányosságok, a vitatott felelősségi körök jelentős anyagi terhet jelenthetnek tulajdonosoknak, illetve a társasháznak. Hogyan különíthető el a magántulajdonban és közös tulajdonban jelentkező hiba? Milyen dokumentumok megőrzése elengedhetetlen a későbbi jogi érvényesítéshez? Milyen szerepe lehet a szakértői véleménynek, és ki viseli ennek költségét? Mi a teendő, ha a beruházó nem reagál, vagy vitatja a hiba fennállását? A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly, a MITOE elnökének előadásából megtudhatjuk, hogyan érvényesíthetők eredményesen a garanciális igények, és mire kell különösen figyelni a jogszabályi környezetben.

A tulajdon múltja és a lakhatás jövője – Nemzetközi Ingatlannap Belgrádban 2025. november 4.
A 2025-ös belgrádi International Property Day a történelmi tapasztalatokat és a mai lakhatási kihívásokat kapcsolta össze „From History to Homes - How Past Lessons Can Shape the Future of Housing in Europe" mottóval. A Network for Restitution in Serbia és a UIPI közös rendezvényén a kárpótlás, az ingatlantulajdon társadalmi szerepe és az európai lakáspolitika dilemmái kerültek terítékre. Az eseményen jogászok, közgazdászok, lakáspolitikai szakértők és európai érdekképviseleti vezetők vettek részt.

Ahol beszélgetnek, ott felújítanak – társasházi mintaprojekt tanulságai 2025. november 3.
Ott valósul meg a felújítás, ahol közösség is épül. A Szolidáris Gazdaság Központ kutatói egy önként jelentkező társasház közreműködésével tárták fel a ház műszaki, energetikai és közösségi fejlesztési lehetőségeit. A pilot eredménye megmutatta, hogy a társasházi energiahatékonyság nemcsak pályázat és technológia kérdése - a döntő tényező a jól működő közösség.


Zártkerti ingatlanok átminősítése – fontos változások az ingatlan-nyilvántartásban 2025. november 3.
A zártkerti ingatlanok tulajdonosai előtt most fontos változások nyílnak meg: friss kormányrendelet módosította az átminősítés és a nyilvántartás szabályait. Az eddigi útvesztő helyett letisztultabb eljárás jön, de ahhoz, hogy egy zártkerti terület hivatalosan is „kivetté" váljon, az önkormányzatnak előbb külön rendeletben kell engedélyeznie ezt a lehetőséget.

Folytatódik az Otthon Start finomhangolása 2025. november 3.
Az Otthon Start programhoz kapcsolódó, most kihirdetett módosítások rugalmasabbá teszik a FIX 3%-os lakáshitel rendszerét és gyorsítják a program keretében megvalósuló lakásépítéseket. A hitel szabályainál lényeges újítás, hogy a kölcsön egy része már az építkezés korai szakaszában is folyósítható. A fejlesztések megvalósításához szükséges közigazgatási eljárások is könnyebbé válnak.

Kötelező a villamos hálózat felülvizsgálatáról gondoskodni ingatlanügyletek során 2025. október 31.
Lakóingatlan eladása vagy bérbeadása előtt ellenőriztetni kell a villamos hálózatot, ha nincs olyan dokumentum, amely igazolja, hogy az ellenőrzés az elmúlt hat évben megtörtént. A MIOSZ felhívja a figyelmet arra, hogy a követelmény ügyvédi és ingatlanközvetítői oldalról is jelentős következményekkel jár.

Középosztály, idősek, elöregedő házak – hogyan reagálhat az uniós politika? 2025. október 31.
Európában egyre több társadalmi és területi csoport szorul ki a fenntartható lakhatásból: vidéki kisvárosok, városi peremterületek, fiatal bérlők és idős tulajdonosok mind más okból kerülnek nehéz helyzetbe. A UIPI 46. kongresszusának panelbeszélgetése azt a kérdést járta körül, lehet-e egyetlen európai lakáspolitikai válasz ezekre - és ha nem, hogyan kellene a támogatási rendszereknek alkalmazkodniuk.

Budapest XVI. kerületében is korlátozni fogják, hogy ki létesíthet lakcímet 2025. október 29.
A helyi önazonosság védelméről szóló új rendelet alapján 2026. január 1-től nem létesíthet bárki lakcímet a XVI. kerületben. Azok számára tiltja meg az állandó vagy ideiglenes lakcím bejelentését, akik olyan ingatlanban kívánnak beköltözni, amelyre településképi kötelezés vonatkozik, vagy amelynek rendeltetése nem lakóingatlan.

Ingyenes online tulajdoni lap-hozzáférést a társasházaknak! 2025. október 29.
A társasházi közös képviselők mindennapi munkáját alapjaiban nehezíti meg, hogy a magyar ingatlan-nyilvántartáshoz csak díjfizetés ellenében férhetnek hozzá, pedig a törvény szerint ez közhiteles és nyilvános adatbázis. Szilber Szilvia, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) elnökségi tagja petíciót indított annak érdekében, hogy a közös képviselőknek a képviselt házak ingatlanjainak tulajdoni lapjaihoz ingyenes, online betekintési lehetősége legyen.

Megjelent a THT októberi száma 2025. október 28.
Az egyre közeledő télies időjárással lassan már mindenhol beindult a fűtési szezon, melyet Európában még mindig - mind nominális, mind vásárlóerő-paritáson nézve - a legolcsóbb lakossági gázárakkal vártunk és várunk. Hasonló a helyzet a villamosenergia díjak terén is: Magyarországon - Luxemburg és Málta mellett - még mindig az egyik legolcsóbb az elektromos áram lakossági díja, melyet - politikától függetlenül - nagy mértékben köszönhetünk az elmúlt évek kormányzati rezsicsökkentési intézkedéseinek. De valójában kiket is támogat a lakossági rezsicsökkentés?

Várakoznak a lakástulajdonosok a felújításokkal – beszámoló az egyablakos tanácsadók találkozójáról 2025. október 28.
A magyarországi egyablakos tanácsadók (OSS) immár hatodik alkalommal találkoztak az Energiaklub szervezésében. A 15 résztvevő - köztük családi házak és társasházak korszerűsítésével, valamint pénzügyi, kutatási és kommunikációs támogatással foglalkozó szervezetek - a hazai energiahatékonysági felújítások legfontosabb aktuális kihívásait vitatták meg.

Otthontámogatás a közszférában – idén kell előkészíteni a kérelmeket 2025. október 28.
Társadalmi egyeztetésre bocsátották azt a kormányrendelet-tervezetet, amely az új Otthontámogatás rendszerét vezeti be a közfeladatokat ellátó munkavállalók számára. A támogatás 2026-tól lesz elérhető, de a munkáltatóknak és fenntartóknak már 2025 végéig el kell indítaniuk a regisztrációt és az igénybejelentéseket. A program célja, hogy a közszolgálatban dolgozók számára a lakáshitel felvételéhez vagy törlesztéséhez segítséget nyújtson.

Túszul ejtett társasházi adatok: mire figyeljünk a társasházi szoftver választásánál? 2025. október 27.
Az adminisztráció ma már egyre inkább online rendszerekre épül a társasházak és társasházkezelők életében is. A társasházi szoftverek sok szempontból könnyítik a közös képviselők és a társasházkezelők dolgát, átláthatóbbá tehetik a gazdálkodást, gyorsabbá az ügyintézést. Ugyanakkor új típusú kockázatokat is hoztak: mi történik, ha a volt közös képviselő nem adja át az adatokat, vagy a szoftverszolgáltató ellehetetleníti az elérést? Milyen jogi kötelezettségek vonatkoznak ezekre az esetekre? Hogyan válasszon biztonságosan társasházi szoftvert a közösség?

Otthon Start: tovább bővül a FIX 3%-os hitelprogram és kiemelt státuszt kaphatnak a programban résztvevő lakásépítések 2025. október 22.
Egy új tervezet alapján kiemelt beruházássá nyilváníthatók azok az építési projektek, amelyek az Otthon Start program keretében kínált, FIX 3%-os lakáshitel feltételeit teljesítő lakások megvalósítását célozzák. A szabályozás célja, hogy gyorsítsa és egyszerűsítse az engedélyezési eljárásokat, valamint lehetővé tegye a fejlesztések megvalósítását a helyi településrendezési szabályoktól részben eltérő feltételek mellett. A másik, ezzel összefüggő kormányrendelet tervezete az Otthon Start programhoz kapcsolódó FIX 3%-os hitelprogram bővítését tartalmazza.

„Szétfolyt” városok, elfeledett vidékek, lakáspolitikai tévutak 2025. október 22.
A helyi különbségek felismerése nélkül nincs jó uniós lakáspolitika - állítja Mari Vaattovaara városföldrajz-professzor a UIPI 46. kongresszusán. Előadásában azt hangsúlyozta: a „városi" és „vidéki" fogalmak újragondolására van szükség, különösen olyan országokban, mint Finnország, ahol a városok nagy része fizikai megjelenésében inkább vidéki jellegű.

Meghívó: november 13-án bemutatkozik az eHÁZ feladatkezelő kiegészítő szolgáltatása 2025. október 21.
2025. november 13-án újból lehetőség nyílik az eHÁZ szoftver valamennyi funkciójának megismerésére, valamint a résztvevők közvetlenül tehetnek fel kérdéseket a fejlesztőknek és ügyfélszolgálati szakembereknek. A program délelőtt az eHÁZ rendszer részletes bemutatásával indul, amelyet Gosuly Jolán, az eHÁZ.hu kiemelt ügyfélkapcsolati munkatársa tart. A délutáni szekcióban Gáts Bence, a KK Szoftver Megoldások Kft. képviseletében ismerteti a TSH Manager feladatkezelő rendszer működését és az eHÁZ-hoz kapcsolódó integrációs lehetőségeket.

Lakónévsor a lépcsőházban – segíti vagy sérti a jogokat? 2025. október 21.
A társasházak közösségi működésének egyik visszatérő kérdése, hogy jogszerűen kifüggeszthető-e a lakók névsora a lépcsőházban vagy a faliújságon. A közös ügyek intézéséhez, a kapcsolattartáshoz vagy akár a közgyűlések megszervezéséhez gyakran szükség lenne a tulajdonostársak nevének ismeretére, ugyanakkor az adatvédelmi szabályok, elsősorban a GDPR, szigorú korlátokat állítanak az ilyen adatkezelések elé.