THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
A Kúria jogszerűnek mondta ki Terézváros Airbnb-tilalmát2025. november 18. |
|---|
 A Kúria kimondta, hogy Terézváros Airbnb-rendelete nem törvényellenes, elutasítva a kormányhivatal indítványát a rövid távú lakáskiadás szabályozásával kapcsolatban. Ezzel a döntéssel a helyi önkormányzat szabályozási hatásköre megerősítést nyert.
|
|
2 908 HUF
Alumínium tájékoztató tábla / Hirdető tábla több méretben
 Érdekel → |
|
A Kúria Önkormányzati Tanácsa meghozta Köf.5.023/2025/4. számú határozatát, melynek tárgya Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat 26/2024. (X. 31.) önkormányzati rendeletének más jogszabályba ütközésének vizsgálata volt. Az indítványozó, Budapest Főváros Kormányhivatala, azt kérte a Kúriától, hogy állapítsa meg az önkormányzati rendelet 2. §-ának törvényellenességét és mondja ki, hogy az nem léphet hatályba. A Kúria Önkormányzati Tanácsa az indítványt elutasította, ezzel megerősítve a helyi szabályozás jogosságát. A „0" nap meghatározása és a vállalkozáshoz való jog korlátozása Az Önkormányzat rendeletét többek között a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (Kertv.) felhatalmazása alapján alkotta meg. A rendelet vitatott 2. §-a szerint a magánszálláshelyen és az egyéb szálláshelyen az egy naptári éven belül szálláshely-szolgáltatás céljára felhasználható napok száma „0". Az indítványozó álláspontja szerint ez a teljes tiltás ellentétes a Kertv. felhatalmazó rendelkezésével, valamint aránytalanul korlátozza az Alaptörvényben rögzített vállalkozás szabadságát. Az indítványozó hangsúlyozta, hogy a korlátozásnak a legenyhébb eszközök alkalmazásával kell végrehajthatónak lennie. Az Önkormányzat ezzel szemben azzal érvelt, hogy a rendelet a helyi lakosság növekvő konfliktusai és panaszai, a túlzott forgalom, a rongálás és a lakhatási válság kezelése miatt volt szükséges. Céljuk az volt, hogy az ingatlanok visszakerüljenek a lakáspiacra. Kifejtették, hogy a rendelet csak az egyéb és magánszálláshelyeket érinti, amelyek kedvezményes feltételekkel üzemelnek, és nem a szálláshely-szolgáltatás egészét. Mivel senkinek nincs alanyi joga egy meghatározott vállalkozási formában való működéshez, és a szálláshely-szolgáltatás (pl. szállodák, panziók, közösségi szálláshelyek) továbbra is elérhető Terézvárosban, a vállalkozóvá válás lehetősége nem szűnik meg. A Kúria álláspontja az alapjogokról és a jogalkotói hatáskörről A Kúria Önkormányzati Tanácsa a jogszabályokat az Alaptörvénnyel összhangban értelmezte. Megállapította, hogy az önkormányzati rendelet objektív korlátot tartalmaz, de mivel csak két szálláshelytípust érint (amelyek nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesültek), nem teszi lehetetlenné a szálláshely-szolgáltatóvá válást. A vállalkozáshoz való jog azt követeli meg, hogy az állam vagy az önkormányzat ne tegye lehetetlenné a vállalkozóvá válást, de nem garantálja egy adott vállalkozási jogi forma gyakorlását. A Kúria hangsúlyozta, hogy a már működő vállalkozások jogi környezete nem módosíthatatlan. A rendelet kihirdetése (2024. október 31.) és hatályba lépése (2026. január 1.) között eltelt 14 hónap elegendő felkészülési időt biztosít a vállalkozásoknak a jogi környezet változásához való alkalmazkodásra. A jogi környezet megváltozásának célja legitim: a helyi lakosok magán- és családi életének, otthonának tiszteletben tartása, amelyet az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdése is véd. Összességében a Kúria úgy ítélte meg, hogy az Önkormányzat nem élt vissza jogalkotói hatalmával, és a helyi közügyek intézése céljából tett beavatkozása arányos. Az önkormányzati rendelet nem sérti sem a Kertv.-t, sem a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény (Mötv.) 9. §-ában rögzített rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét. Ez a döntés precedenst teremthet a helyi szabályozási jogkörök megerősítésében, amely nagyban befolyásolhatja a városi turizmus és lakáspiac jövőjét. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Egy padlástér-beépítés után évekkel derül ki, hogy a tetőszerkezetet szakszerűtlenül kivitelezték, sőt életveszélyessé vált. Az új tulajdonos joggal teszi fel a kérdést: ki viselje a bontás és az újjáépítés költségét - ő maga, az eladó vagy az egész társasház? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A 2025 végén megjelent 448/2025. (XII. 29.) Korm. rendelettel és a hozzá kapcsolódó jogszabály-módosításokkal foglalkozó összeállításunk második részében többek között a rendeltetésváltás, a telekalakítás és az e-naplóval kapcsolatos pontosítások szerepelnek. Ezek közvetlenül befolyásolhatják a határidőket, az adminisztrációt és végső soron a beruházás költségét. 
Egy társasházban a szemétledobó fenntartása évek óta jelentős költséget visz el (duguláselhárítás, fertőtlenítés, rovarirtás). A közgyűlés a lezárás mellett döntött, de néhány tulajdonos nem hajlandó elfogadni a változást, és a nyilvánossággal fenyeget? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A nagyobb társasházak működésével együtt óhatatlanul nő a kezelt pénz mennyisége is, és ezzel párhuzamosan erősödnek az ellenőrzéssel, átláthatósággal kapcsolatos elvárások. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Sokan nem tudják, hogy lakáscsere esetén nem feltétlenül a teljes vételár után kell illetéket fizetni. 2026. január 1-jétől a szabályok még kedvezőbbé váltak: az eladott lakás akár öt évvel korábbi értékesítése is beszámítható az illetékalap csökkentésébe. 
A hó eltakarításának elmulasztása miatti elcsúszásos balesetek esetén rendszeresen felmerül a kérdés, hogy ki viseli a felelősséget: a társasház, a közös képviselő vagy az ingatlan tulajdonosa. A társasház köteles gondoskodni a közös területek biztonságáról, és ha ezt elmulasztja, a károsult kártérítést követelhet. 
Január 1-jével több építésügyi, zöldfelületi és földmérési szabályt módosítottak. A változások számos ponton érinthetik a társasházak működtetését is felújítás, bővítés, új épületrész kialakítása vagy használatbavétel esetén. Az alábbiakban kifejezetten társasházkezelői nézőpontból, a gyakorlati teendőkre koncentrálva foglaljuk össze a legfontosabb elemeket. 
Az Országgyűlés elfogadta a 2025. évi CXXX. törvényt, amely átfogóan módosítja a szövetkezeti jogszabályokat annak érdekében, hogy önálló, uniós szabályozással összhangban álló keretet teremtsen az energiaszövetkezetek számára. A 2026. január 1-jén hatályba lépő rendelkezések pontosan meghatározzák az energiaközösségek működésének feltételeit, a tagsági szabályokat és a gazdálkodási előírásokat. 
Egy társasházban egyetlen ingatlanként nyilvántartott albetétben több, külön használatú lakást alakítottak ki. A jogvita lényege, hogy a díjat a tényleges használathoz kötődő szempontok alapján kellene meghatározni, miközben a tulajdoni lap csak egy lakást tüntet fel. Az ebből fakadó ellentmondás bírósági útra terelte az ügyet. Érdemes áttekinteni, milyen jogi és szabályozási lehetőségei vannak a társasháznak annak érdekében, hogy a díjfizetés a tényleges lakásszámot tükrözze. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A társasházak jelentős részében a szervezeti-működési szabályzat (SZMSZ) puszta kötelező dokumentumnak tűnik: kiemelik a törvényszöveget, belemásolják egy fájlba, a közgyűlés megszavazza, a közös képviselő beadja a földhivatalba, aztán senki nem nyitja ki többé. Dr. Kiss Balázs Károly, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének elnöke előadásában azt mutatta be, hogy a jogszabály ennél jóval többet enged, és az SZMSZ a ház gyakorlati működésének egyik legfontosabb eszköze lehet. 
Megjelent a 392/2025. (XII. 10.) Kormányrendelet, amely fontos könnyítést vezet be az Otthon Start programban elérhető FIX 3%-os lakáshitelnél. A módosítás lényege, hogy 2026. január 1-jétől nemcsak belterületi, hanem külterületi lakóházak megvásárlására is igényelhető a támogatott hitel. 
Több társasház által körbezárt udvarban mintegy ötven garázs áll évtizedek óta úgy, hogy tulajdonosaik nem járulnak hozzá sem a terület fenntartásához, sem a közös problémák megoldásához. A terület biztonsági kockázatai azonban sürgetik a közös fellépést: a lakók elektromos kapuval zárnák a területet, ám felmerül a kérdés, miként vonhatóak be ebbe a garázsok tulajdonosai. Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A Kúria Önkormányzati Tanácsa visszamenőleg semmissé nyilvánította Üllő Város Önkormányzatának változtatási tilalomról szóló rendeletét. A döntés lényege, hogy a helyi szabályozás nem használható arra, hogy egy már kiemelt beruházásként szabályozott állami projekt megvalósulását blokkolja, még akkor sem, ha az önkormányzat és a helyi közösség ezzel a beruházással érdemben nem ért egyet. 
Egy társasház közös villamos hálózatának felújítása rendszerint komoly költségekkel jár, amelyek viselése sokszor vitákat szül a tulajdonostársak között. Különösen éles lehet a helyzet akkor, ha egyes tulajdonosok - például a földszinti üzlethelyiségek - saját állításuk szerint már elvégezték a szükséges felújításokat magánköltségen. Felmentést jelenthet-e ez számukra a közös felújítás terhei alól? Jogszerű volt-e az általuk végzett munka, ha az a közös tulajdont is érintette? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Az Otthon Start program FIX 3%-os lakáshiteléhez kapcsolódóan a kormány újabb nagy lakóingatlan-fejlesztéseket minősített kiemelt beruházássá, és jelentősen átszabja az ezekre vonatkozó építési, parkolási és engedélyezési szabályokat. A 377/2025. (XII. 1.) Korm. rendelet már a folyamatban lévő hatósági eljárásokra is kiterjed, a helyi településrendezési tervektől és az OTÉK-tól eltérő beépítési paramétereket állapít meg. 
Azokban az épületekben, ahol több lépcsőház tartozik egyetlen társasházba, gyakran évtizedes gyakorlatként alakult ki az önálló gazdálkodás és a külön-külön megbízott közös képviselet. A jogszabályi környezet változásával a tulajdonosközösségnek fontos áttekinteni, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a jogszerű hosszú távú működéshez, és milyen lépéseket igényel az egyes megoldások megvalósítása. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A közös képviselő milyen döntéseket hozhat meg önállóan, és mikor köteles a tulajdonosok előzetes felhatalmazását kérni? Különösen kényes helyzetet teremt, ha per indul egy tulajdonossal szemben, vagy ha a képviselő ügyvédet bíz meg anélkül, hogy erről a közgyűlés tudna. Az alábbiakban összefoglaljuk, milyen jogi keretek határozzák meg a közös képviselő mozgásterét, és mikor tekinthető jogszerűtlennek az ilyen eljárás. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
