A CSOK és a babaváró hitel átalakításával lökést kaphat a társasházi lakáspiac2023. július 25. |
|---|
Változik jövőre a CSOK és a babaváró hitel szabályozása és összege - tudtuk meg a 2023. június 22-i Kormányinfón. Ezek a gyermeket tervezők körében népszerű lakástámogatások 2024. január 1-jétől átalakulnak. Tanácsos osztani, szorozni és még most lépni annak, aki teheti!
|
|
8 148 HUF
Utcanév tábla (fém vagy UV álló műanyag)
![]() Érdekel → |
|
A babaváró hitel összegének emelésére sokan vártak, ennek jövő év elejétől igénybe vehető maximális összege 10 millióról 11 millió forintra nő, cserébe viszont szigorodnak a feltételek. Az emelés természetesen jó hír a családot tervezőknek, hiszen minden plusz jól jön, azonban annak mértéke sajnos nem arányos a támogatás bevezetése óta megnőtt ingatlanárakkal, melyek jobban megnőttek, mint maga az infláció. Sokak bánatára azonban szigorodnak az igénybevételi szabályok, mivel 2024. január 1-jétől azok a házaspárok kaphatják csak meg, ahol a feleség 30 év alatti (jelenleg a maximális korhatár 40 év). Azonban a módosítás hatályba lépése után - egy átmeneti időszakban - 2024. december 31-ig még jogosultak lesznek rá azok a hölgyek is, akik már megünnepelték a 30. születésnapjukat, de még a 41. életévüket nem töltötték be, azzal a feltétellel, ha igazolják a várandósságukat. Ennek hátterében az áll, hogy a fiatal korban való családalapításra próbálják ösztönözni a családokat, mert így több baba is beleférhet az időbe. Ez a szigorítás elsősorban a magasabb iskolai végzettségű családokat érinti majd negatívan, akik városi ingatlant szeretnének vásárolni és a hölgy harmincas, esetleg a negyvenes évei elején vállalnának csak gyermeket. Az 5 ezer főnél nagyobb települések lakásaira igényelhető családok otthonteremtési kedvezménye, azaz elterjedt nevén a „városi CSOK" 2024. január 1-jével megszűnik. Jövőre az új lakás vásárlására, építésére fordítható „hagyományos" CSOK a preferált kistelepüléseken lévő lakások vonatkozásában lesz csak igényelhető. A Kormány azzal bízta meg a hatáskörrel rendelkező minisztériumot, hogy a nagyobb településeken új, hatékonyabb támogatási rendszert dolgozzon ki a jövőre nézve. A CSOK új egylakásos lakóépület vásárlása vagy építése céljából igényelhető legmagasabb összege a preferált kistelepüléseken 2024. január 1-jétől: A „falusi CSOK" összegei az alábbiak szerint emelkednek a használt lakás vásárlásával egy időben megvalósuló bővítés, korszerűsítés esetén 2024. január 1-jétől: A meglévő lakás korszerűsítésére, bővítésére is megmarad a „falusi CSOK" és a következők szerint emelkedik 2024. január 1-jétől: A Babaváró hitelt érintő két változás hatása hosszabb távon inkább negatív lesz a lakáspiacra nézve, hiszen eddig a többség lakáscélra fordította ezt az összeget, önerőként felhasználva azt egy lakáshitelnél. Mivel a babaváró hitelnél a jogosultak köre 2025-re jelentősen leszűkül, várhatóan kevesebb támogatást fognak majd kifolyósítani, amiből pedig várhatóan kevesebb lakást fognak vásárolni a támogatottak. Rossz hír a CSOK jelenlegi formájában történő kivezetése is a lakástámogatások rendszeréből azon lakásvásárlók számára, akik 5 ezer főnél nagyobb településeken terveztek a CSOK bevonásával vásárolni jövőre vagy azt követően (ahogy egyébként azok számára is, akik nem a 2631 db preferált kistelepülések egyikén vásárolnának jövő januártól). A jelenlegi kamatkörnyezet, inflációs adatok, a babaváró hitel szigorítása és a "városi CSOK" kivezetése hosszabb távon minden bizonnyal elnehezíti a társasházi lakások piacát a nagyobb településeken (és a nem preferált kistelepüléseken). A lakások árai itt jövő évtől ismét csökkenhetnek, amennyiben nem dolgoznak ki olyan támogatási formákat, amelyekkel be tudják tölteni a megszűnő „városi CSOK" és a szigorítás előtti Babaváró hitel által okozott űrt. (Egyelőre azonban még nem ismertek az 5 ezer fő feletti települések vonatkozásában az új támogatási lehetőségek szabályai.) A preferált kistelepüléseken továbbra is elérthető „hagyományos" CSOK és „falusi CSOK" keretösszegeinek emelése pedig egyértelműen megnöveli majd az igényt a támogatás iránt. Ezzel egy alapból gyengén működő piacot próbálnak motiválni. Várhatóan ennek eredménye az lesz, hogy a munkalehetőségek szempontjából szerencsésebb preferált településeken fogják ezeket inkább igénybe venni, helyben feltornászva ezzel az árakat. dr. Busa Kamilla Virág |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



Változik jövőre a CSOK és a babaváró hitel szabályozása és összege - tudtuk meg a 2023. június 22-i Kormányinfón. Ezek a gyermeket tervezők körében népszerű lakástámogatások 2024. január 1-jétől átalakulnak. Tanácsos osztani, szorozni és még most lépni annak, aki teheti!

Törökbálint vezetése új jogi eszközhöz nyúl, hogy megvédje a település élhetőségét és korlátozott infrastruktúráját a külső beruházói nyomással szemben. A város két, jelenleg beépítetlen, de intenzív fejlesztési érdeklődés alatt álló területen kívánja érvényesíteni azt az alkotmányos jogot, amely 2025. július 1-je óta biztosítja a települések számára önazonosságuk megóvását. A rendelettervezet az első körös tárgyalásra került a Képviselő-testület elé, és társadalmi egyeztetés után dönthetnek róla véglegesen.
A 2025-ös belgrádi International Property Day a történelmi tapasztalatokat és a mai lakhatási kihívásokat kapcsolta össze „From History to Homes - How Past Lessons Can Shape the Future of Housing in Europe" mottóval. A Network for Restitution in Serbia és a UIPI közös rendezvényén a kárpótlás, az ingatlantulajdon társadalmi szerepe és az európai lakáspolitika dilemmái kerültek terítékre. Az eseményen jogászok, közgazdászok, lakáspolitikai szakértők és európai érdekképviseleti vezetők vettek részt.
Ott valósul meg a felújítás, ahol közösség is épül. A Szolidáris Gazdaság Központ kutatói egy önként jelentkező társasház közreműködésével tárták fel a ház műszaki, energetikai és közösségi fejlesztési lehetőségeit. A pilot eredménye megmutatta, hogy a társasházi energiahatékonyság nemcsak pályázat és technológia kérdése - a döntő tényező a jól működő közösség. 
A zártkerti ingatlanok tulajdonosai előtt most fontos változások nyílnak meg: friss kormányrendelet módosította az átminősítés és a nyilvántartás szabályait. Az eddigi útvesztő helyett letisztultabb eljárás jön, de ahhoz, hogy egy zártkerti terület hivatalosan is „kivetté" váljon, az önkormányzatnak előbb külön rendeletben kell engedélyeznie ezt a lehetőséget.
Az Otthon Start programhoz kapcsolódó, most kihirdetett módosítások rugalmasabbá teszik a FIX 3%-os lakáshitel rendszerét és gyorsítják a program keretében megvalósuló lakásépítéseket. A hitel szabályainál lényeges újítás, hogy a kölcsön egy része már az építkezés korai szakaszában is folyósítható. A fejlesztések megvalósításához szükséges közigazgatási eljárások is könnyebbé válnak.
Lakóingatlan eladása vagy bérbeadása előtt ellenőriztetni kell a villamos hálózatot, ha nincs olyan dokumentum, amely igazolja, hogy az ellenőrzés az elmúlt hat évben megtörtént. A MIOSZ felhívja a figyelmet arra, hogy a követelmény ügyvédi és ingatlanközvetítői oldalról is jelentős következményekkel jár. 
Európában egyre több társadalmi és területi csoport szorul ki a fenntartható lakhatásból: vidéki kisvárosok, városi peremterületek, fiatal bérlők és idős tulajdonosok mind más okból kerülnek nehéz helyzetbe. A UIPI 46. kongresszusának panelbeszélgetése azt a kérdést járta körül, lehet-e egyetlen európai lakáspolitikai válasz ezekre - és ha nem, hogyan kellene a támogatási rendszereknek alkalmazkodniuk.
A magyarországi egyablakos tanácsadók (OSS) immár hatodik alkalommal találkoztak az Energiaklub szervezésében. A 15 résztvevő - köztük családi házak és társasházak korszerűsítésével, valamint pénzügyi, kutatási és kommunikációs támogatással foglalkozó szervezetek - a hazai energiahatékonysági felújítások legfontosabb aktuális kihívásait vitatták meg.
Társadalmi egyeztetésre bocsátották azt a kormányrendelet-tervezetet, amely az új Otthontámogatás rendszerét vezeti be a közfeladatokat ellátó munkavállalók számára. A támogatás 2026-tól lesz elérhető, de a munkáltatóknak és fenntartóknak már 2025 végéig el kell indítaniuk a regisztrációt és az igénybejelentéseket. A program célja, hogy a közszolgálatban dolgozók számára a lakáshitel felvételéhez vagy törlesztéséhez segítséget nyújtson.
Egy új tervezet alapján kiemelt beruházássá nyilváníthatók azok az építési projektek, amelyek az Otthon Start program keretében kínált, FIX 3%-os lakáshitel feltételeit teljesítő lakások megvalósítását célozzák. A szabályozás célja, hogy gyorsítsa és egyszerűsítse az engedélyezési eljárásokat, valamint lehetővé tegye a fejlesztések megvalósítását a helyi településrendezési szabályoktól részben eltérő feltételek mellett. A másik, ezzel összefüggő kormányrendelet tervezete az Otthon Start programhoz kapcsolódó FIX 3%-os hitelprogram bővítését tartalmazza.
A helyi különbségek felismerése nélkül nincs jó uniós lakáspolitika - állítja Mari Vaattovaara városföldrajz-professzor a UIPI 46. kongresszusán. Előadásában azt hangsúlyozta: a „városi" és „vidéki" fogalmak újragondolására van szükség, különösen olyan országokban, mint Finnország, ahol a városok nagy része fizikai megjelenésében inkább vidéki jellegű.
A Budapest XVI. kerületi Önkormányzat hivatalos felhívásban figyelmezteti az ingatlanközvetítőket és a vásárlókat: a helyi építési szabályzat (KÉSZ) értelmében a kertvárosias lakóterületeken legfeljebb egy önálló rendeltetési egység - azaz egy egylakásos lakóépület - alakítható ki. Ez a rendelkezés azt is jelenti, hogy a meglévő épületek sem oszthatók fel több lakóegységre, és a lakásszám sem növelhető.
Az osztrák kormány átfogó bérleti díj-szabályozást vezet be, hogy megfékezze az elszabaduló lakásárakat, különösen a nagyvárosokban. A Bérleti értékvédelemről szóló törvény célja az inflációhoz kötött éves díjkorrekció, a hosszabb minimális bérleti időszak, valamint a régi építésű lakások bérleti díjainak korlátozásának fenntartása. Az új szabályozás komoly vitákat gerjeszt az osztrák lakáspolitikai színtéren.
A kormány a felhasználói tapasztalatok alapján több ponton is módosítja a FIX 3%-os lakáshitel program szabályait. A változtatások fő célja, hogy minimalizálják a technikai akadályokat és megkönnyítsék a hiteligénylési folyamatot a programban részt vevők számára. A módosítások többek között az építési engedélyek elfogadhatóságát, a telekvásárlás szabályait, az egyidejű tulajdonlás értelmezését, a folyósítás menetét és a jogosultsági feltételeket érintik.
Az Európai Bizottság az első Európai Megfizethető Lakhatási Terv bemutatását még az év vége előtt bejelentette, jelentősen felgyorsítva ezzel egy kulcsfontosságú szociális kezdeményezést. A terv egyik legfontosabb sarokköve az állami támogatásokra vonatkozó szabályok felülvizsgálata, amely jelentős változásokat hozhat a tagállamok számára a megfizethető lakhatás finanszírozásában.
Miért fontosak a szabad lakáspiacok? Ezt a kérdést járta körül Tuukka Saarimaa, az Aalto Egyetem városgazdaságtan professzora a UIPI 46. kongresszusának nyitóelőadásában, amely nem titkoltan a piaci mechanizmusok mellett érvelt.
Megjelent egy kormányrendelet, amely új keretet ad a hátrányos helyzetű településeken megvalósuló lakhatási programoknak. A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelet szerint civil szervezetek ingyenesen felajánlott ingatlanjai is bekapcsolódhatnak a településeken induló integrációs lakhatási konstrukcióba. Kedvezményes bérleti lehetőségek, szociális támogatás.
Az EKR programon keresztül egy újszerű, piaci alapon működő támogatási forma veheti kezdetét, amelynek sarokköve lehet a nagy energetikai cégek és az építőanyag-gyártók közötti együttműködés. 





































