A CSOK és a babaváró hitel átalakításával lökést kaphat a társasházi lakáspiac2023. július 25. |
|---|
Változik jövőre a CSOK és a babaváró hitel szabályozása és összege - tudtuk meg a 2023. június 22-i Kormányinfón. Ezek a gyermeket tervezők körében népszerű lakástámogatások 2024. január 1-jétől átalakulnak. Tanácsos osztani, szorozni és még most lépni annak, aki teheti!
|
|
20 530 HUF
Katalógus tartó / Újságtartó
![]() Érdekel → |
|
A babaváró hitel összegének emelésére sokan vártak, ennek jövő év elejétől igénybe vehető maximális összege 10 millióról 11 millió forintra nő, cserébe viszont szigorodnak a feltételek. Az emelés természetesen jó hír a családot tervezőknek, hiszen minden plusz jól jön, azonban annak mértéke sajnos nem arányos a támogatás bevezetése óta megnőtt ingatlanárakkal, melyek jobban megnőttek, mint maga az infláció. Sokak bánatára azonban szigorodnak az igénybevételi szabályok, mivel 2024. január 1-jétől azok a házaspárok kaphatják csak meg, ahol a feleség 30 év alatti (jelenleg a maximális korhatár 40 év). Azonban a módosítás hatályba lépése után - egy átmeneti időszakban - 2024. december 31-ig még jogosultak lesznek rá azok a hölgyek is, akik már megünnepelték a 30. születésnapjukat, de még a 41. életévüket nem töltötték be, azzal a feltétellel, ha igazolják a várandósságukat. Ennek hátterében az áll, hogy a fiatal korban való családalapításra próbálják ösztönözni a családokat, mert így több baba is beleférhet az időbe. Ez a szigorítás elsősorban a magasabb iskolai végzettségű családokat érinti majd negatívan, akik városi ingatlant szeretnének vásárolni és a hölgy harmincas, esetleg a negyvenes évei elején vállalnának csak gyermeket. Az 5 ezer főnél nagyobb települések lakásaira igényelhető családok otthonteremtési kedvezménye, azaz elterjedt nevén a „városi CSOK" 2024. január 1-jével megszűnik. Jövőre az új lakás vásárlására, építésére fordítható „hagyományos" CSOK a preferált kistelepüléseken lévő lakások vonatkozásában lesz csak igényelhető. A Kormány azzal bízta meg a hatáskörrel rendelkező minisztériumot, hogy a nagyobb településeken új, hatékonyabb támogatási rendszert dolgozzon ki a jövőre nézve. A CSOK új egylakásos lakóépület vásárlása vagy építése céljából igényelhető legmagasabb összege a preferált kistelepüléseken 2024. január 1-jétől: A „falusi CSOK" összegei az alábbiak szerint emelkednek a használt lakás vásárlásával egy időben megvalósuló bővítés, korszerűsítés esetén 2024. január 1-jétől: A meglévő lakás korszerűsítésére, bővítésére is megmarad a „falusi CSOK" és a következők szerint emelkedik 2024. január 1-jétől: A Babaváró hitelt érintő két változás hatása hosszabb távon inkább negatív lesz a lakáspiacra nézve, hiszen eddig a többség lakáscélra fordította ezt az összeget, önerőként felhasználva azt egy lakáshitelnél. Mivel a babaváró hitelnél a jogosultak köre 2025-re jelentősen leszűkül, várhatóan kevesebb támogatást fognak majd kifolyósítani, amiből pedig várhatóan kevesebb lakást fognak vásárolni a támogatottak. Rossz hír a CSOK jelenlegi formájában történő kivezetése is a lakástámogatások rendszeréből azon lakásvásárlók számára, akik 5 ezer főnél nagyobb településeken terveztek a CSOK bevonásával vásárolni jövőre vagy azt követően (ahogy egyébként azok számára is, akik nem a 2631 db preferált kistelepülések egyikén vásárolnának jövő januártól). A jelenlegi kamatkörnyezet, inflációs adatok, a babaváró hitel szigorítása és a "városi CSOK" kivezetése hosszabb távon minden bizonnyal elnehezíti a társasházi lakások piacát a nagyobb településeken (és a nem preferált kistelepüléseken). A lakások árai itt jövő évtől ismét csökkenhetnek, amennyiben nem dolgoznak ki olyan támogatási formákat, amelyekkel be tudják tölteni a megszűnő „városi CSOK" és a szigorítás előtti Babaváró hitel által okozott űrt. (Egyelőre azonban még nem ismertek az 5 ezer fő feletti települések vonatkozásában az új támogatási lehetőségek szabályai.) A preferált kistelepüléseken továbbra is elérthető „hagyományos" CSOK és „falusi CSOK" keretösszegeinek emelése pedig egyértelműen megnöveli majd az igényt a támogatás iránt. Ezzel egy alapból gyengén működő piacot próbálnak motiválni. Várhatóan ennek eredménye az lesz, hogy a munkalehetőségek szempontjából szerencsésebb preferált településeken fogják ezeket inkább igénybe venni, helyben feltornászva ezzel az árakat. dr. Busa Kamilla Virág |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások


Változik jövőre a CSOK és a babaváró hitel szabályozása és összege - tudtuk meg a 2023. június 22-i Kormányinfón. Ezek a gyermeket tervezők körében népszerű lakástámogatások 2024. január 1-jétől átalakulnak. Tanácsos osztani, szorozni és még most lépni annak, aki teheti!

Felvételsorozat ötödik része az eINGATLAN 2025 - Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Dr. Valentényi-Szilágyi Bernadett home stager, jogász, egyetemi adjunktus, ingatlanszakértő, a Dettinvest alapítója és a City Cartel Debrecen tulajdonosa - Dettinvest.hu
Új kezdeményezést indított Budapest Főváros Önkormányzata annak érdekében, hogy egyszerre segítsen az egyedül élő időseknek és a lakhatást kereső fiataloknak. Az „Együtt, könnyebben - Megbízható Szobabérlet" program keretében olyan megoldást kínálnak, amely lehetővé teszi, hogy az idősebb budapestiek otthonuk egy üres szobáját megbízható fiatal bérlőnek adják ki.
A március 10-i plenáris ülésen elfogadták az Európai Unió lakhatási válságáról szóló jelentést. A dokumentum célja, hogy politikai iránymutatást adjon a tagállamoknak a megfizethető, fenntartható és megfelelő minőségű lakhatás biztosításához, miközben egyensúlyt kíván teremteni a lakhatáshoz való hozzáférés és a tulajdonjogok védelme között. 
A 40/2026. (III. 5.) Korm. rendelet elsősorban az újépítésű lakások vásárlásának finanszírozását érinti, különösen a CSOK Plusz hitel és a FIX 3%-os Otthon Start kölcsön igénybevételének feltételeit. A változások egyik legfontosabb eleme, hogy új lakás vásárlásakor a hitelösszeg már a használatbavételi engedély kiadása előtt is folyósítható lehet.
Az Európai Parlament Lakhatási Válsággal Foglalkozó Különbizottsága (HOUS) átfogó jelentésben és végső ajánlásokban foglalta össze a lakáshiány okait és a szükséges uniós beavatkozásokat. A dokumentumok a kínálati korlátok lebontását, a finanszírozási eszközök átalakítását és a szabályozási eljárások egyszerűsítését helyezik előtérbe.
Interjú Sándor Viktóriával, a MIOSZ (Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége) elnökségi tagjával és az Etikai Bizottság elnökével.Az ingatlanpiac mindannyiunk életének része, legyen szó eladásról, vételről vagy a társasházi lét mindennapjairól. A társasházkezelők, ingatlanközvetítők, értékbecslők megítélése azonban vegyes képet mutat. Sándor Viktóriával, aki az informatikai szektorból érkezve hódította meg az ingatlanszakmát, és az amerikai REALTOR modellt alapul véve küzd a hazai etikai normákért, a digitalizációról, a bizalomépítésről és a társasházkezelőkkel való elengedhetetlen együttműködésről beszélgettünk. 
A 2025 elején tapasztalt gyors lakásár-emelkedést később lassabb ütemű drágulás váltotta fel. Eközben az elkészült új lakások száma csökkent, ugyanakkor az építési engedélyeké jelentősen nőtt. Mindez arra utal, hogy a piacon egyszerre vannak jelen a kínálati szűkösség jelei és a későbbi élénkülés előfeltételei.
Megjelent a Lakhatási Minimum a 2026-os országgyűlési választásokra. A Lakhatási Koalíció szervezetei február 10-én nagy sajtóérdeklődés mellett mutatták be a 2026-os választásokra frissített Lakhatási Minimumot. A szakpolitikai javaslatcsomagban támpontot adnak minden, az április 12-i parlamenti választáson induló jelöltnek és jelöltállító szervezetnek azzal kapcsolatban, hogy milyen lakáspolitikai gondolkodás és konkrét lépések segítenek kiutat találni a jelenlegi lakhatási válságból.
Ideiglenes változtatási tilalom lépett hatályba a XI. kerületben, a Karinthy Frigyes út 17. szám környezetét érintő telektömbre. Az önkormányzat döntése a hosszú távú településrendezési célok biztosítását szolgálja, miközben a kerületben jelenleg 19 kiemelt beruházás zajlik.
A RENOINVEST projekt harmadik nemzetközi kerekasztal-találkozóján a részt vevő országok - Ausztria, Magyarország és Szlovénia - eltérő intézményi háttérrel és lakáspiaci szerkezettel dolgoznak, mégis hasonló akadályokat azonosítottak: kiszámíthatatlan támogatási rendszerek, széttagolt jogszabályi környezet, nehezen előkészíthető társasházi projektek és óvatos banki hitelezés. Összefoglalónk második részében arról az eszmecseréről számolunk be, hogyan lehetne a bankot, a kivitelezőt és a lakóközösséget egyetlen, működőképes láncba szervezni.
Fazekas Csilla, a Budavári Önkormányzat alpolgármestere párbeszédet kezdeményezett a választókerület érintett polgármestereivel a rövidtávú lakáskiadás (Airbnb) belső kerületekre gyakorolt hatásairól. A politikus szerint a jelenség mára nem pusztán lakhatási kérdés, hanem városstratégiai ügy.
Bécsben tartották meg a RENOINVEST projekt harmadik nemzetközi kerekasztal-találkozóját, amelyen pénzügyi, szakpolitikai, műszaki és piaci szereplők közösen keresték a választ arra, miként gyorsíthatók fel az épületfelújítások. A tanácskozás egyik alapvető kiindulópontja az volt, hogy az európai épületállomány energetikai megújítása hosszú távon nem finanszírozható kizárólag állami és uniós támogatásokból. A valódi kérdés ezért az, hogyan vonható be érdemben a magántőke a társasházi és önkormányzati felújításokba.
Újbuda önkormányzata jogi lépések előkészítését kezdte meg a kerületben zajló nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások miatt. A városrészben 19 ilyen projekt több mint tízezer új lakás építését hozza magával, ami akár húsz-harmincezer új lakost is jelenthet, miközben a szükséges infrastruktúra nem fejlődik a növekedés ütemében.
Megjelent a 392/2025. (XII. 10.) Kormányrendelet, amely fontos könnyítést vezet be az Otthon Start programban elérhető FIX 3%-os lakáshitelnél. A módosítás lényege, hogy 2026. január 1-jétől nemcsak belterületi, hanem külterületi lakóházak megvásárlására is igényelhető a támogatott hitel.
A fiatal európaiak önállósodása soha nem volt olyan nehéz, mint ma. A diákotthonok és megfizethető albérletek hiánya egyre több városban válik problémává, miközben az egyetemek versenye a tehetségekért felerősíti a nyomást. Az Európai Parlament meghallgatása a fiatalok lakhatási kihívásairól és a UIPI átfogó európai tanulmánya a magánpiaci diáklakások trendjeiről ugyanarra a következtetésre jut: a jelenlegi kínálat nem tud lépést tartani a kereslettel, az árak elszálltak, a piaci szereplők pedig szabályozási, gazdasági és társadalmi akadályokkal küzdenek.
Friss adatok mutatják, hogy a bérleti díjak korlátozására bevezetett szabályozás nem érte el célját: rekordalacsony az új szerződések száma, miközben a lakbérek történelmi magasságokba emelkedtek.
Az Európai Unió lakhatási rendszere gyorsan változik: a politikai hangsúlyok átrendeződnek, a jogi keretek újraértelmeződnek, és a fenntarthatósági elvárások is átalakulnak. Milyen következményei vannak az Európai Bíróság minimálbéres ítéletének? Milyen ajánlásai vannak a Housing Advisory Board testületének a megfizethető lakhatási kínálat bővítésére? A UIPI 2025. decemberi jelentése arról számol be, milyen irányba fordulhat a következő évtized lakáspolitikája.
A lakáshitelezés 2025-ben látványosan új pályára állt. A banki kihelyezések megugrottak, a hitelösszegek nőnek, a feltételek pedig a korábbi szigor után enyhülő tendenciát mutatnak. Az Otthon Start Program elindulása érdemi fordulatot hozott a hozzáférhetőségben. Az MNB 2025. novemberi lakáspiaci jelentése alapján készült összefoglaló cikksorozatunk második része azt mutatja be, hogy a 3%-os fix kamat milyen irányba tolja a keresletet, hogyan változik a bankok hitelezési magatartása, és milyen terheket rak ez a lakosságra.
A több mint ötezer-ötszáz európai ingatlantulajdonos véleményét összegző UIPI-kutatás megmutatja, hogy mivel szembesül az uniós lakosság, amikor az épületállomány energiahatékonysági átalakításáról beszélünk. 








































