A befektetők ismét az ingatlanpiac felé vették az irányt! (x)2024. szeptember 24. |
|---|
Egyre gyorsabban kelnek el a lakások, és közben kialakulóban van egy verseny is mert a befektetők egyre aktívabbak a piacon. Ennek a legfőbb okai a jelentős inflációcsökkenéshez kapcsolódóan olvadó állampapírkamatok és a tőzsdéken tapasztalható bizonytalanság. Meg persze az is, hogy egyre többen vannak azok, akik számára megfizethetetlen egy lakás, kiváltképp, ha újépítésű.
|
|
7 990 HUF
THS biztonsági füstérzékelő
![]() Érdekel → |
|
Így az ingatlan most még jobb befektetéssé vált, mint eddig valaha, hiszen lesz bőven, akinek a bérlés lesz az egyetlen megoldás, hogy megoldja a lakhatását. Sőt, ha ehhez hozzávesszük, hogy a hagyományos ingatlanbefektetés általában öt-hat százalékos éves megtérülése mellett ott vannak az életjáradékos ingatlanok is melyek eseténben a megtérülési idő csupán töredéke a bérbeadással hasznosítottakénak, akkor nem túlzás azt állítani, hogy a következő hónapokban jelentős növekedés elé néz a befektetők aránya a vevői oldalon. A háttérbe szoruló mainstream és az élre törő fenntartható konstrukció A tipikus főáram a „megveszem, felújítom, kiadom" és a „megveszem, felújítom, eladom" modellek híveiből áll, miközben az elmúlt évek történései kapcsán egyértelműen kiderült, hogy e modellek startégiája számos olyan kockázat terhét hordozza magában, amiket nem tudnak befolyásolni. Ezért a rizikófaktor csökkentésének és a kiegyensúlyozott költségvetés melletti befektetési metódus meghatározásának elengedhetetlen alapfeltétele lett az újragondolás. Egy fenntartható és nem mellesleg válságálló konstrukció iránti igény megfogalmazói azok, akik felismerték, hogy a bérbeadás már nem lehet egyedüli fókuszpontja a befektetési céllal vásárolt ingatlanok hasznosításnak. Ahogy azt is látják, hogy a jövőben korántsem lesz akkora üzlet a felújítást követő továbbértékesítés, figyelembe véve a jelentősen megemelkedett építőanyagárakat és a drasztikusan csökkenő fizetőképes keresletet. Ennek az igénynek megfelelve vált egyre népszerűbbé az a fenntartható konstrukció, amely megoldást kínál annak a komoly kockázati kitettségnek a kezelésére, amely az elmúlt évek során a járványügyi, gazdasági és geopolitikai események hatására adódott össze. Az Anker Property megoldása Ahhoz, hogy legyen elég „tartalékunk" egy válság vagy negatív trend esetére, és nem mellesleg a profitunk meghaladja a reálhozam szintjét, a befektetési célra kiszemelt ingatlant jelentős árkedvezménnyel kellene megvásárolnunk. Csakhogy ez egy lehetetlen küldetés, ugyanis a végső eladási ár megállapításának tekintetében az eladó és a vevő ellenérdekeltek. A megoldás, hogy nem a hagyományos módon és nem az eddig megszokott szegmensben keressük a megfelelő ingatlant. Ugyanis, ha elengedjük azt a rossz beidegződést, hogy csak és kizárólag olyan lakásokat vagy házakat keresünk, amelyek a megvételt követően azonnal birtokba vehetők. Akkor máris megnyílik előttünk a lehetőség arra, hogy 50-80%-kal olcsóbban jussunk ingatlanokhoz. Vajon mit kell adnunk cserébe ezért az óriási kedvezményért? Ha ilyen jelentős árelőnnyel szeretnénk ingatlanhoz jutni akkor be kell lépnünk az úgynevezett életjáradékos ingatlanok piacára. Itt már az elején érdemes tisztázni, hogy az életjáradéki szerződés nem egyenlő a tartási (eltartási) szerződéssel. Az életjáradék esetében a befektetőnek nincs gondozási kötelezettsége, mert azt egy előre meghatározott egyszeri vagy rendszeres összeg kifizetésével kiváltja. Tehát ez egy tisztán üzleti megállapodás mindkét fél számára. Az ilyen ingatlanokban olyan 70 évnél idősebb emberek élnek, akik cserébe a befektetőknek adott 40, 50, 60%-os árengedményért csupán a lakhatásuk fenntartását kötik ki a szerződésben. Ez számos, korábban nem tapasztalt előnnyel jár a befektetői oldal számára. Először is mivel nincs szükség arra, hogy a piaci érték 100%-át kifizessük, nem kell aggódnunk az esetleges árcsökkenések és árbuborékok miatt, mivel így a tőkét érintő veszteség lehetősége szinte nullára csökken. Másodszor az, hogy csak fele vagy harmad annyi összeget fektetnünk be, az egyúttal azt is jelenti, hogy a megtérülési idő is fele vagy harmada lehet a hagyományos kiadási célú hasznosításnak. Harmadszor azt, hogy ennyivel kedvezőbb áron jutunk az ingatlanokhoz, tekinthetjük úgy is, mintha előre megkapnánk a 10, 12, 15 évre járó bérleti díjat méghozzá egy összegben. Így ezeknél az ingatlanoknál a hasznosítási, kiadási kényszert és az abban rejlő buktatókat is hosszú időre elfelejthetjük. Vagyis az életjáradékos ingatlanok esetében:
|
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



Egyre gyorsabban kelnek el a lakások, és közben kialakulóban van egy verseny is mert a befektetők egyre aktívabbak a piacon. Ennek a legfőbb okai a jelentős inflációcsökkenéshez kapcsolódóan olvadó állampapírkamatok és a tőzsdéken tapasztalható bizonytalanság. Meg persze az is, hogy egyre többen vannak azok, akik számára megfizethetetlen egy lakás, kiváltképp, ha újépítésű.

A Transzformátor Központ októberi konferenciája azt vizsgálta, miként kapcsolódhatnak a hazai lakóközösségek, a társasházak a közösségi energiatermeléshez és -felhasználáshoz. A szakmai esemény a szabályozási keretek, a műszaki-üzleti lehetőségek és a lakossági bevonás összefüggéseit mutatta be, hangsúlyozva, hogy a társasházak a modell természetes szereplői lehetnek, ha a feltételek és a belső együttműködés adott.
Törökbálint vezetése új jogi eszközhöz nyúl, hogy megvédje a település élhetőségét és korlátozott infrastruktúráját a külső beruházói nyomással szemben. A város két, jelenleg beépítetlen, de intenzív fejlesztési érdeklődés alatt álló területen kívánja érvényesíteni azt az alkotmányos jogot, amely 2025. július 1-je óta biztosítja a települések számára önazonosságuk megóvását. A rendelettervezet az első körös tárgyalásra került a Képviselő-testület elé, és társadalmi egyeztetés után dönthetnek róla véglegesen.
Új lakás vásárlásakor vagy társasházi beruházásnál a garanciális igények kérdése kulcsfontosságú. A hibás kivitelezés, a rejtett hiányosságok, a vitatott felelősségi körök jelentős anyagi terhet jelenthetnek tulajdonosoknak, illetve a társasháznak. Hogyan különíthető el a magántulajdonban és közös tulajdonban jelentkező hiba? Milyen dokumentumok megőrzése elengedhetetlen a későbbi jogi érvényesítéshez? Milyen szerepe lehet a szakértői véleménynek, és ki viseli ennek költségét? Mi a teendő, ha a beruházó nem reagál, vagy vitatja a hiba fennállását? A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly, a MITOE elnökének előadásából megtudhatjuk, hogyan érvényesíthetők eredményesen a garanciális igények, és mire kell különösen figyelni a jogszabályi környezetben. 
A 2025-ös belgrádi International Property Day a történelmi tapasztalatokat és a mai lakhatási kihívásokat kapcsolta össze „From History to Homes - How Past Lessons Can Shape the Future of Housing in Europe" mottóval. A Network for Restitution in Serbia és a UIPI közös rendezvényén a kárpótlás, az ingatlantulajdon társadalmi szerepe és az európai lakáspolitika dilemmái kerültek terítékre. Az eseményen jogászok, közgazdászok, lakáspolitikai szakértők és európai érdekképviseleti vezetők vettek részt.
Ott valósul meg a felújítás, ahol közösség is épül. A Szolidáris Gazdaság Központ kutatói egy önként jelentkező társasház közreműködésével tárták fel a ház műszaki, energetikai és közösségi fejlesztési lehetőségeit. A pilot eredménye megmutatta, hogy a társasházi energiahatékonyság nemcsak pályázat és technológia kérdése - a döntő tényező a jól működő közösség.
A zártkerti ingatlanok tulajdonosai előtt most fontos változások nyílnak meg: friss kormányrendelet módosította az átminősítés és a nyilvántartás szabályait. Az eddigi útvesztő helyett letisztultabb eljárás jön, de ahhoz, hogy egy zártkerti terület hivatalosan is „kivetté" váljon, az önkormányzatnak előbb külön rendeletben kell engedélyeznie ezt a lehetőséget. 
Az Otthon Start programhoz kapcsolódó, most kihirdetett módosítások rugalmasabbá teszik a FIX 3%-os lakáshitel rendszerét és gyorsítják a program keretében megvalósuló lakásépítéseket. A hitel szabályainál lényeges újítás, hogy a kölcsön egy része már az építkezés korai szakaszában is folyósítható. A fejlesztések megvalósításához szükséges közigazgatási eljárások is könnyebbé válnak.
Lakóingatlan eladása vagy bérbeadása előtt ellenőriztetni kell a villamos hálózatot, ha nincs olyan dokumentum, amely igazolja, hogy az ellenőrzés az elmúlt hat évben megtörtént. A MIOSZ felhívja a figyelmet arra, hogy a követelmény ügyvédi és ingatlanközvetítői oldalról is jelentős következményekkel jár.
Európában egyre több társadalmi és területi csoport szorul ki a fenntartható lakhatásból: vidéki kisvárosok, városi peremterületek, fiatal bérlők és idős tulajdonosok mind más okból kerülnek nehéz helyzetbe. A UIPI 46. kongresszusának panelbeszélgetése azt a kérdést járta körül, lehet-e egyetlen európai lakáspolitikai válasz ezekre - és ha nem, hogyan kellene a támogatási rendszereknek alkalmazkodniuk.
A társasházi közös képviselők mindennapi munkáját alapjaiban nehezíti meg, hogy a magyar ingatlan-nyilvántartáshoz csak díjfizetés ellenében férhetnek hozzá, pedig a törvény szerint ez közhiteles és nyilvános adatbázis. Szilber Szilvia, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) elnökségi tagja petíciót indított annak érdekében, hogy a közös képviselőknek a képviselt házak ingatlanjainak tulajdoni lapjaihoz ingyenes, online betekintési lehetősége legyen.
Az egyre közeledő télies időjárással lassan már mindenhol beindult a fűtési szezon, melyet Európában még mindig - mind nominális, mind vásárlóerő-paritáson nézve - a legolcsóbb lakossági gázárakkal vártunk és várunk. Hasonló a helyzet a villamosenergia díjak terén is: Magyarországon - Luxemburg és Málta mellett - még mindig az egyik legolcsóbb az elektromos áram lakossági díja, melyet - politikától függetlenül - nagy mértékben köszönhetünk az elmúlt évek kormányzati rezsicsökkentési intézkedéseinek. De valójában kiket is támogat a lakossági rezsicsökkentés?
A magyarországi egyablakos tanácsadók (OSS) immár hatodik alkalommal találkoztak az Energiaklub szervezésében. A 15 résztvevő - köztük családi házak és társasházak korszerűsítésével, valamint pénzügyi, kutatási és kommunikációs támogatással foglalkozó szervezetek - a hazai energiahatékonysági felújítások legfontosabb aktuális kihívásait vitatták meg.
Társadalmi egyeztetésre bocsátották azt a kormányrendelet-tervezetet, amely az új Otthontámogatás rendszerét vezeti be a közfeladatokat ellátó munkavállalók számára. A támogatás 2026-tól lesz elérhető, de a munkáltatóknak és fenntartóknak már 2025 végéig el kell indítaniuk a regisztrációt és az igénybejelentéseket. A program célja, hogy a közszolgálatban dolgozók számára a lakáshitel felvételéhez vagy törlesztéséhez segítséget nyújtson.
Az adminisztráció ma már egyre inkább online rendszerekre épül a társasházak és társasházkezelők életében is. A társasházi szoftverek sok szempontból könnyítik a közös képviselők és a társasházkezelők dolgát, átláthatóbbá tehetik a gazdálkodást, gyorsabbá az ügyintézést. Ugyanakkor új típusú kockázatokat is hoztak: mi történik, ha a volt közös képviselő nem adja át az adatokat, vagy a szoftverszolgáltató ellehetetleníti az elérést? Milyen jogi kötelezettségek vonatkoznak ezekre az esetekre? Hogyan válasszon biztonságosan társasházi szoftvert a közösség?
Egy új tervezet alapján kiemelt beruházássá nyilváníthatók azok az építési projektek, amelyek az Otthon Start program keretében kínált, FIX 3%-os lakáshitel feltételeit teljesítő lakások megvalósítását célozzák. A szabályozás célja, hogy gyorsítsa és egyszerűsítse az engedélyezési eljárásokat, valamint lehetővé tegye a fejlesztések megvalósítását a helyi településrendezési szabályoktól részben eltérő feltételek mellett. A másik, ezzel összefüggő kormányrendelet tervezete az Otthon Start programhoz kapcsolódó FIX 3%-os hitelprogram bővítését tartalmazza.
A helyi különbségek felismerése nélkül nincs jó uniós lakáspolitika - állítja Mari Vaattovaara városföldrajz-professzor a UIPI 46. kongresszusán. Előadásában azt hangsúlyozta: a „városi" és „vidéki" fogalmak újragondolására van szükség, különösen olyan országokban, mint Finnország, ahol a városok nagy része fizikai megjelenésében inkább vidéki jellegű.
2025. november 13-án újból lehetőség nyílik az eHÁZ szoftver valamennyi funkciójának megismerésére, valamint a résztvevők közvetlenül tehetnek fel kérdéseket a fejlesztőknek és ügyfélszolgálati szakembereknek.
A társasházak közösségi működésének egyik visszatérő kérdése, hogy jogszerűen kifüggeszthető-e a lakók névsora a lépcsőházban vagy a faliújságon. A közös ügyek intézéséhez, a kapcsolattartáshoz vagy akár a közgyűlések megszervezéséhez gyakran szükség lenne a tulajdonostársak nevének ismeretére, ugyanakkor az adatvédelmi szabályok, elsősorban a GDPR, szigorú korlátokat állítanak az ilyen adatkezelések elé.
A Társasházak és Számvizsgálók Országos Egyesülete (TSZOE) a jövőben Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete néven (röviden: MITOE) folytatja működését. A szervezet újrapozícionálása nemzetközi példák - többek között finn, német és angol modellek - alapján valósul meg, és immár nemcsak társasházakra, hanem valamennyi magyarországi ingatlantulajdonosra kiterjeszti szolgáltatásait.
A Budapest XVI. kerületi Önkormányzat hivatalos felhívásban figyelmezteti az ingatlanközvetítőket és a vásárlókat: a helyi építési szabályzat (KÉSZ) értelmében a kertvárosias lakóterületeken legfeljebb egy önálló rendeltetési egység - azaz egy egylakásos lakóépület - alakítható ki. Ez a rendelkezés azt is jelenti, hogy a meglévő épületek sem oszthatók fel több lakóegységre, és a lakásszám sem növelhető. 





































