A befektetők ismét az ingatlanpiac felé vették az irányt! (x)2024. szeptember 24. |
|---|
Egyre gyorsabban kelnek el a lakások, és közben kialakulóban van egy verseny is mert a befektetők egyre aktívabbak a piacon. Ennek a legfőbb okai a jelentős inflációcsökkenéshez kapcsolódóan olvadó állampapírkamatok és a tőzsdéken tapasztalható bizonytalanság. Meg persze az is, hogy egyre többen vannak azok, akik számára megfizethetetlen egy lakás, kiváltképp, ha újépítésű.
|
|
17 690 HUF
Prémium minőségű speciális - újrahasznosított - anyag-szerkezetű szennyfogó szőnyeg
![]() Érdekel → |
|
Így az ingatlan most még jobb befektetéssé vált, mint eddig valaha, hiszen lesz bőven, akinek a bérlés lesz az egyetlen megoldás, hogy megoldja a lakhatását. Sőt, ha ehhez hozzávesszük, hogy a hagyományos ingatlanbefektetés általában öt-hat százalékos éves megtérülése mellett ott vannak az életjáradékos ingatlanok is melyek eseténben a megtérülési idő csupán töredéke a bérbeadással hasznosítottakénak, akkor nem túlzás azt állítani, hogy a következő hónapokban jelentős növekedés elé néz a befektetők aránya a vevői oldalon. A háttérbe szoruló mainstream és az élre törő fenntartható konstrukció A tipikus főáram a „megveszem, felújítom, kiadom" és a „megveszem, felújítom, eladom" modellek híveiből áll, miközben az elmúlt évek történései kapcsán egyértelműen kiderült, hogy e modellek startégiája számos olyan kockázat terhét hordozza magában, amiket nem tudnak befolyásolni. Ezért a rizikófaktor csökkentésének és a kiegyensúlyozott költségvetés melletti befektetési metódus meghatározásának elengedhetetlen alapfeltétele lett az újragondolás. Egy fenntartható és nem mellesleg válságálló konstrukció iránti igény megfogalmazói azok, akik felismerték, hogy a bérbeadás már nem lehet egyedüli fókuszpontja a befektetési céllal vásárolt ingatlanok hasznosításnak. Ahogy azt is látják, hogy a jövőben korántsem lesz akkora üzlet a felújítást követő továbbértékesítés, figyelembe véve a jelentősen megemelkedett építőanyagárakat és a drasztikusan csökkenő fizetőképes keresletet. Ennek az igénynek megfelelve vált egyre népszerűbbé az a fenntartható konstrukció, amely megoldást kínál annak a komoly kockázati kitettségnek a kezelésére, amely az elmúlt évek során a járványügyi, gazdasági és geopolitikai események hatására adódott össze. Az Anker Property megoldása Ahhoz, hogy legyen elég „tartalékunk" egy válság vagy negatív trend esetére, és nem mellesleg a profitunk meghaladja a reálhozam szintjét, a befektetési célra kiszemelt ingatlant jelentős árkedvezménnyel kellene megvásárolnunk. Csakhogy ez egy lehetetlen küldetés, ugyanis a végső eladási ár megállapításának tekintetében az eladó és a vevő ellenérdekeltek. A megoldás, hogy nem a hagyományos módon és nem az eddig megszokott szegmensben keressük a megfelelő ingatlant. Ugyanis, ha elengedjük azt a rossz beidegződést, hogy csak és kizárólag olyan lakásokat vagy házakat keresünk, amelyek a megvételt követően azonnal birtokba vehetők. Akkor máris megnyílik előttünk a lehetőség arra, hogy 50-80%-kal olcsóbban jussunk ingatlanokhoz. Vajon mit kell adnunk cserébe ezért az óriási kedvezményért? Ha ilyen jelentős árelőnnyel szeretnénk ingatlanhoz jutni akkor be kell lépnünk az úgynevezett életjáradékos ingatlanok piacára. Itt már az elején érdemes tisztázni, hogy az életjáradéki szerződés nem egyenlő a tartási (eltartási) szerződéssel. Az életjáradék esetében a befektetőnek nincs gondozási kötelezettsége, mert azt egy előre meghatározott egyszeri vagy rendszeres összeg kifizetésével kiváltja. Tehát ez egy tisztán üzleti megállapodás mindkét fél számára. Az ilyen ingatlanokban olyan 70 évnél idősebb emberek élnek, akik cserébe a befektetőknek adott 40, 50, 60%-os árengedményért csupán a lakhatásuk fenntartását kötik ki a szerződésben. Ez számos, korábban nem tapasztalt előnnyel jár a befektetői oldal számára. Először is mivel nincs szükség arra, hogy a piaci érték 100%-át kifizessük, nem kell aggódnunk az esetleges árcsökkenések és árbuborékok miatt, mivel így a tőkét érintő veszteség lehetősége szinte nullára csökken. Másodszor az, hogy csak fele vagy harmad annyi összeget fektetnünk be, az egyúttal azt is jelenti, hogy a megtérülési idő is fele vagy harmada lehet a hagyományos kiadási célú hasznosításnak. Harmadszor azt, hogy ennyivel kedvezőbb áron jutunk az ingatlanokhoz, tekinthetjük úgy is, mintha előre megkapnánk a 10, 12, 15 évre járó bérleti díjat méghozzá egy összegben. Így ezeknél az ingatlanoknál a hasznosítási, kiadási kényszert és az abban rejlő buktatókat is hosszú időre elfelejthetjük. Vagyis az életjáradékos ingatlanok esetében:
|
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



Egyre gyorsabban kelnek el a lakások, és közben kialakulóban van egy verseny is mert a befektetők egyre aktívabbak a piacon. Ennek a legfőbb okai a jelentős inflációcsökkenéshez kapcsolódóan olvadó állampapírkamatok és a tőzsdéken tapasztalható bizonytalanság. Meg persze az is, hogy egyre többen vannak azok, akik számára megfizethetetlen egy lakás, kiváltképp, ha újépítésű.

A társasházi lakás sok magyar család életében a legjelentősebb értéket képviseli, a tulajdonosok jelentős része mégis kevés figyelmet fordít rá. Szilber Szilvia, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) elnökségi tagja, a Szilber Házak Kft. vezetője szerint ez nemcsak egyéni, hanem nemzetgazdasági kockázat is. Előadásában a MITOE szakmai napon azt mutatta meg, hogyan lesz a társasházi tulajdon valódi vagyonkezelési kérdés, és mit tehet a közös képviselő, ha „bérlői attitűddel" gondolkodó tulajdonosokkal találkozik.
Felvételsorozat ötödik része az eINGATLAN 2025 - Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Dr. Valentényi-Szilágyi Bernadett home stager, jogász, egyetemi adjunktus, ingatlanszakértő, a Dettinvest alapítója és a City Cartel Debrecen tulajdonosa - Dettinvest.hu
Az elmúlt esztendőkben a többezres mérnökhiány arra kényszerítette a magyarországi vállalatokat, hogy jó fizetést ígérve még a diplomájukat meg nem szerzett, tanulmányaikat be sem fejezett hallgatókat is magukhoz csábítsák az egyetemekről. Ezt a kedvezőtlen folyamatot az utóbbi évek stagnáló gazdasági növekedése némileg mérsékelte. Ha nincs bővülés, kevesebb új állás nyílik, esetenként a létszámot is csökkenteni kell, ami a mérnököket is érintheti. Előbb-utóbb viszont újra eljön a gazdasági fellendülés időszaka, amely ismét rengeteg jól képzett mérnököt fog igényelni. Azonban az oktatásban részt vevő műszaki - és mérnökhallgatók száma kifejezetten aggasztó tendenciát mutat. 2015 és 2024 között a műszaki és mérnöki területen tanuló hallgatók száma 56 940-ről 39 291-re csökkent. Ez azt jelenti, hogy a hallgatói létszám a korábbi érték 69 százalékára esett vissza - hívja fel a figyelmet az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség elnöke, Dr. Ábrahám László. 
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján dr. dr. habil. Kollár Csaba PhD, az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Természettudományi és Alapozó Tantárgyi Intézet tudományos főmunkatársa mutatta be, hogyan készül az egyetem a létesítménygazdálkodás és -üzemeltetés átalakuló világára. Az előadás középpontjában az úgynevezett 4.0 ökoszisztéma, a mesterséges intelligencia szerepe és a Létesítménygazdálkodó és -üzemeltető szakmérnök és szakmenedzser szakirányú továbbképzések álltak.
A társasházi lakóingatlanok kezelése a magyarországi lakhatási körülmények egyik legkritikusabb, mégis gyakran alulértékelt területe. A 2025 őszén készült szakmai kérdőívünkre adott válaszok rávilágítanak a szektorban dolgozó közös képviselők és társasházkezelők aktuális problémáira, az érdekképviseletek megítélésére, valamint a jövőbeni várakozásokra.
A lakóközösségekben megjelenő konfliktusok, a közös képviselőkre nehezedő tartós terhelés, valamint a közösségi együttélés feszültségei sokszor láthatatlanul befolyásolják a társasházak működését. Ezek feltárására indított országos mentálhigiéniai felmérést a THT Társasházi és Ingatlanpiaci Szaklap. A kutatás célja, hogy végre mérhető adatok álljanak rendelkezésre a társasházi élet mentális terheiről - ehhez azonban elengedhetetlen a minél szélesebb részvétel. A kérdőívek kitöltésével bárki hozzájárulhat ahhoz, hogy pontosabb kép rajzolódjon ki a hazai lakóközösségek valós helyzetéről. 
A "Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése: fontos témák a 2026-os beszámoló közgyűlésekre" rendezvényen a THT előfizetői díjmentesen vehetik át vadonatúj kiadványunkat, melynek címe: „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése Karbantartási és ellenőrzési kötelezettségek szakkönyve 2026" mely nélkülözhetetlen segítséget jelent a közös képviselők, társasházkezelők, számvizsgálók mindennapi munkájában.
2026. március 1-jétől módosult az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. egyetemes villamosenergia-szolgáltatói üzletszabályzata, amelyet a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal hagyott jóvá. Pontosították többek között az elektronikus számlázás szabályait, módosult az online ügyintézés rendje, megjelent a társasházi energiaközösség fogalma, és új rendelkezések vonatkoznak a kézbesítésre, a túlfizetések kezelésére, valamint a háztartási méretű kiserőművek elszámolására is.
Új építésű lakást vagy frissen átadott társasházi házrészt venni ma is komoly kockázat: ha hiba derül ki, a tulajdonos könnyen elveszik a jogszabályok és határidők között. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly elnök arról beszélt, milyen jogi eszközökkel érdemes élni, ha hibás a teljesítés, és hogyan működik a kötelező jótállás magánlakásoknál és társasházi épületrészeknél.
Fel vannak háborodva egy budapesti társasház lakói, miután csaknem négymillió forint tűnt el a ház bankszámlájáról. Egy idegen hamis közgyűlési jegyzőkönyvvel ment be a bankba, közös képviselőnek adta ki magát, majd átíratta a számlát a saját nevére, és részletekben felvette a pénzt. Hibás dokumentumok, halott tulajdonosok nevei, egy történet, amely elsőre szinte hihetetlennek tűnik.
A lakóingatlanok biztosítása hosszú időn keresztül stabil, jól modellezhető üzletág volt: a kockázatok lassan változtak, a károk előre jelezhetők voltak, a díjak pedig ezt a viszonylagos kiszámíthatóságot tükrözték. Ez a korszak azonban lezárulóban van. Az éghajlat változása nemcsak a természeti környezetet, hanem az ingatlanállomány pénzügyi kockázati térképét is átrajzolja. A lakásbiztosítások drágulása ennek a mélyebb átalakulásnak a látható következménye.
Budapest belvárosának lakásállományában jelentős arányt képviselnek a 19-20. század fordulóján épült bérházak. Ezek a nagy belmagasságú, vastag falú polgári lakások sajátos építészeti értéket képviselnek, ugyanakkor energetikai szempontból sok esetben elavultak. A főváros „Energiatudatos otthonok" kiadványsorozatának polgári lakásokra készült kézikönyve ezért kifejezetten az ilyen épületekben élők számára foglalja össze az energiafogyasztás csökkentésének lehetőségeit.
Új kezdeményezést indított Budapest Főváros Önkormányzata annak érdekében, hogy egyszerre segítsen az egyedül élő időseknek és a lakhatást kereső fiataloknak. Az „Együtt, könnyebben - Megbízható Szobabérlet" program keretében olyan megoldást kínálnak, amely lehetővé teszi, hogy az idősebb budapestiek otthonuk egy üres szobáját megbízható fiatal bérlőnek adják ki.
A társasházak előtt ma már valódi lehetőség, hogy ne csak fogyasszák az áramot, hanem közösségként termeljék és osszák meg egymás között. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napon Dr. Ronyecz Anita, a PVN Energiaközösség Nonprofit Kft. ügyvezetője előadásában azt mutatta be, mit jelent a társasházi energiaközösség, milyen jogi és pénzügyi keretek között működhet, és hogyan néz ki mindez a gyakorlatban egy miskolci mintaprojekten keresztül.
A március 10-i plenáris ülésen elfogadták az Európai Unió lakhatási válságáról szóló jelentést. A dokumentum célja, hogy politikai iránymutatást adjon a tagállamoknak a megfizethető, fenntartható és megfelelő minőségű lakhatás biztosításához, miközben egyensúlyt kíván teremteni a lakhatáshoz való hozzáférés és a tulajdonjogok védelme között.
Van-e jogszabályban rögzített határidő a benyújtásra? Milyen dokumentumokat kérnek, és szükséges-e jogi képviselő az eljáráshoz? Mi történik akkor, ha a társasház elmulasztja a beszámoló benyújtását, és milyen jogkövetkezményekkel járhat ez a gyakorlatban? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. Dr. Kiss Balázs Károly.
2025.12.31-ig volt a határideje a társasházak és lakásszövetkezetek számára is kötelező 70 kW feletti fűtési és hűtési rendszerek energetikai felülvizsgálatának. A vizsgálat nem csupán jogszabályi előírás, hanem lehetőség a rezsiköltségek csökkentésére és az épületek fenntarthatóbb működtetésére.
Aggasztó képet fest a magyar társasházak műszaki állapotáról a THT és az eHÁZ közös, éves felmérése. A közel 7 000 társasház adatait feldolgozó kutatás szerint 2025-ben átlagosan 14 százalékkal kevesebbet költöttek a házak karbantartásra és felújításra, mint egy évvel korábban. A számok mögött azonban nem tudatos hatékonyságjavítás, hanem kényszerű visszafogás húzódik meg: a társasházak többsége egyszerűen elhalasztotta azokat a munkákat, amelyek nem azonnali élet- vagy vagyonbiztonsági kockázatot jelentenek.
Mindannyian nyugalmat és biztonságot szeretnénk teremteni otthonunkban, ugyanakkor számos olyan nem várt esemény következhet be, legyen szó csőtörésről vagy a zárba beletört kulcsról, ami azonnali megoldást igényel. Ilyenkor a lehető leggyorsabban szükséges iparos szakembert találni. 







































