A fejlesztéseknek köszönhetően a villamos hálózat a jelenleginél jóval nagyobb mennyiségű, megújuló forrásból származó villamos energiát képes majd fogadni, így hozzájárul a lakossági ügyfelek és a vállalkozások részéről is tapasztalható, megnövekedett naperőműlétesítési igény kiszolgálásához, ezzel is segítve a tiszta, zöld energiához való hozzáférést és a biztonságosabb energiaellátást.

A beruházások kiemelten támogatják a magyar klímatörvény végrehajtását is, mivel elősegítik a megújuló energiaforrások villamosenergia-rendszerbe történő csatlakoztatásához szükséges infrastrukturális feltételek megteremtését. Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára azt hangsúlyozta, hogy „az egész világ az elektrifikáció, valamint a megújuló és zöld energia alkalmazásának az irányába tart. A magyar kormány számára kiemelten fontos a zöldberuházások megvalósítása, a klímasemlegesség elérésével összhangban. Ahhoz pedig, hogy az áramhálózat alkalmas legyen a megújuló energiaforrások fogadására, a rendszert fel kell készíteni a gyors növekedésre. Fontos megemlíteni, hogy a hazai napelemes kapacitás már most a duplája a Paksi Atomerőmű kapacitásának, túlszárnyalva az előirányzott mértéket. Az ellátásbiztonság garantálása érdekében mindenképpen szükséges összhangba hozni a megújuló kapacitások bővülését és a rendszerszabályozási képesség fejlődési ütemét."

A projekt várható összköltsége 74 milliárd forint, melyből mintegy 15 ezer különböző nagyságrendű beruházás valósul meg, várhatóan 2026 nyaráig. A fejlesztések költségének felét, 37 milliárd forintot az E.ON Hungária Csoport saját forrásból fedezi, másik fele pedig az úgynevezett Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) forrásaiból valósul meg, a magyar kormány előfinanszírozásával és támogatásával.
„A háztartások és a vállalkozások minden korábbi várakozáshoz képest nagyobb mértékben szeretnék energiaszükségleteiket napelemes rendszerekkel biztosítani, ehhez pedig elengedhetetlen a villamos hálózatok további fejlesztése. Az E.ON kiemelt célja, hogy hálózatait minél gyorsabban felkészítse erre a kihívásra és lehetővé tegye, hogy minél több megújuló energiaforrást, köztük elsősorban napelemes rendszereket tudjon hálózatára csatlakoztatni. A jövő energiája a villamos energia. A hálózatokat üzemeltető cégek legfontosabb feladata, hogy a megváltozó körülményekhez igazodva továbbra is biztonságos, az ügyfeleik igényeit szem előtt tartó fejlesztésekkel készüljenek fel erre a változásra és támogassák a hazai energia- és klímapolitikai célokat. Az RRF támogatásból megvalósuló beruházások ennek a munkának jelentős mérföldkövét jelentik" - mondta Katona Ádám, az E.ON Hungária Csoport hálózatokért felelős vezérigazgató-helyettese.

Az E.ON Hungária Csoport mindezek mellett a 2020 óta zajló, szlovák partnerekkel megvalósuló DanubeInGrid projekttel is segíti az egyre növekvő mértékű megújuló alapú villamosenergia-termelés hálózati integrációját. A határon átnyúló intelligens hálózati projekt 2020-2028 között megvalósuló hazai beruházásainak összköltségvetése magyar oldalon 84 milliárd forint, amelyből 68 milliárd forint értékű fejlesztés valósul meg az E.ON Hungária Csoport észak-dunántúli, valamint budapesti és Pest megyei hálózatain.

Az Európai Unió által életre hívott és finanszírozott Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz elsődleges feladatai között szerepel, hogy fenntarthatóbbá, ellenállóbbá tegye az európai gazdaságokat és felkészítse őket a digitális átállásra, valamint ösztönözze a klímavédelmi beruházásokat. Utóbbi célra fordítják az EU-ban a források csaknem 40 százalékát. Ezzel párhuzamosan Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének kiemelt célja a megújulóenergia-részarány növelése, amellyel párhuzamosan szükség van a villamosenergia-hálózat kapacitásainak bővítésére is. Az időjárásfüggő megújuló alapú villamosenergia-termelők ugyanis az eddigiektől eltérően decentralizáltan kapcsolódnak az elosztóhálózatokra, emiatt az átviteli- és az elosztóhálózat felkészítése és fejlesztése előfeltétele a megújuló termelők integrációjának. A közelmúltig az elosztóhálózat kiépítettsége lehetővé tette a naperőművek térnyerését, azonban az exponenciálisan növekvő megújulós igények további kiszolgálásához az elosztóhálózati kapacitások továbbfejlesztése is szükségessé vált.

Ságvári Pál, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal stratégiai és nemzetközi ügyekért felelős elnökhelyettese rámutatott, hogy 2022 végére meghaladta a 4000 MW-ot a naperőművek összesített beépített teljesítőképessége, miután 2022-ben 1052 MW-tal, rekord mértékben bővült, az elmúlt két évben pedig lényegében megduplázódott a kapacitás. Az európai országok között is kiugrónak tekinthető hazai naperőmű és újraiparosítási ambíció eredményeként az iparág ötéves időtávon a tavaly tervezett 300 milliárd forintos beruházási érték mintegy kétszeresével számol a nagyfeszültségű hálózatokon végrehajtandó beruházások kapcsán. Az E.ON hálózatfejlesztési projektje előremutató és bátor vállalkozás. A beruházások egyszerre növelik az ellátásbiztonságot, felkészítik a hálózatot az egyre növekvő felhasználói igények kielégítésére, lehetővé teszik további időjárásfüggő termelők elosztóhálózati integrációját, és hozzájárulnak a klímacélok megvalósításához is - tette hozzá.
Az E.ON Hungária Csoport mindezek mellett a 2020 óta zajló, szlovák partnerekkel megvalósuló DanubeInGrid projekttel is segíti az egyre növekvő mértékű megújuló alapú villamosenergia-termelés hálózati integrációját. A határon átnyúló intelligens hálózati projekt 2020-2028 között megvalósuló hazai beruházásainak összköltségvetése magyar oldalon 84 milliárd forint, amelyből 68 milliárd forint értékű fejlesztés valósul meg az E.ON Hungária Csoport észak-dunántúli, valamint budapesti és Pest megyei hálózatain.

A fejlesztés oka

Amennyiben az elosztóhálózat bármelyik feszültségszintjén (nagyfeszültség, középfeszültség, kisfeszültség) lokálisan nincs megfelelő átviteli kapacitás a napközben jelentkező termelési csúcson a megtermelt villamos energia „elszállítására" a fogyasztási gócpontokra (például ipari üzemek számára), illetve este a lakossági fogyasztás kielégítésére, akkor az érintett területen a jelenleg hatályos előírások szerint nem adható ki új naperőmű-csatlakozási engedély. Ezt a lehetséges kapacitásproblémát is hivatott orvosolni a nagyléptékű hálózatfejlesztés.

A problémás hálózati pontok és így a fejlesztésre szoruló hálózati elemek függenek attól, hogy milyen fogyasztói és naperőműves termelői igények merülnek fel a jövőben - ez pedig jelen pillanatban pontosan nem előrejelezhető. A fogyasztói és naperőművi igényektől függően a vállalat által üzemeltetett, több mint 88 ezer kilométeres áramhálózat szinte bármely elemén merülhet fel műszaki korlát és fejlesztési szükséglet. Az energiaátmenet kiszolgálása érdekében az infrastruktúra felkészítése is elengedhetetlen, ami - az előzetes becslések szerint - tízezres nagyságrendű hálózatfejlesztési beavatkozást tesz szükségessé.