THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
3D BIM modellezés a létesítménygazdálkodás támogatásában2024. szeptember 5. |
|---|
 Az épületek tervezése, kivitelezése és üzemeltetése mind egyre komplexebb folyamatokat foglal magában, ami kihívást jelenthet az építőipar és a létesítménygazdálkodás számára is. E kihívások kezelésére az egyik legmodernebb technológiai megoldás a BIM (Building Information Modeling), azaz Épületinformációs Modellezés, amely a digitális létesítménygazdálkodás kulcsfontosságú eleme.
|
|
1 685 HUF
T1 típusú Társasházi csomag 4 db - os matrica szett
 Érdekel → |
|
Mi is az a BIM modell? A BIM, vagy Épületinformációs Modellezés, nem csupán egy 3D épületmodell, hanem egy olyan digitális módszertan, amely integrálja a különböző építészeti és műszaki adatokat egy közös platformra. Ennek eredményeként a tervezők, mérnökök, kivitelezők és üzemeltetők egyaránt valós időben hozzáférhetnek az épülettel kapcsolatos információkhoz, ezzel biztosítva az együttműködés hatékonyságát és a döntéshozatal megalapozottságát. Egy BIM modell nem csak az épület fizikai tulajdonságait rögzíti, hanem tartalmazhatja a gépészeti, elektromos rendszereket, valamint az épület karbantartási adatait is, mint például az utolsó karbantartás dátuma, vagy a gépek működési ideje. Ezáltal egy olyan adatbázist biztosít, amely minden létesítménygazdálkodási feladat számára naprakész információt szolgáltat.
Hogyan segíti a BIM modell a létesítménygazdálkodást? A BIM modellezés nem csak az építés előtt, hanem az üzemeltetés során is rendkívül hasznos. Amikor egy létesítményt üzemeltetünk, szükség van a karbantartási igények, eszközök és rendszerek folyamatos nyomon követésére. A hagyományos módszerekkel ez gyakran nehézkes, pontatlan lehet, és rengeteg papírmunkával jár. Itt jön képbe a BIM, amely képes integrálni az épület fizikai adatait a kapcsolódó karbantartási és üzemeltetési információkkal. A BIM alapú létesítménygazdálkodási rendszerek - melyeket gyakran CAFM (Computer Aided Facility Management) rendszereknek is neveznek - lehetővé teszik, hogy az üzemeltetők gyorsan hozzáférjenek az épület minden aspektusához, legyen az egy eszköz állapota vagy egy bérleti szerződés. A rendszer átláthatóbbá és kezelhetőbbé teszi az épület teljes életciklusát, ezáltal növelve a hatékonyságot és csökkentve a hibalehetőségeket.
A BIM modellezés előnyei a létesítménygazdálkodásban 1. Karbantartásmenedzsment: A BIM modellben szereplő részletes információk alapján az üzemeltetők nyomon követhetik a karbantartási igényeket, és pontosan tervezhetik a szükséges beavatkozásokat. Az eszközök és rendszerek állapotát, garanciális adatait is nyomon lehet követni, ami csökkenti a váratlan meghibásodások esélyét. 2. Eszközmenedzsment: A BIM modell lehetőséget ad arra, hogy minden eszközhöz hozzá legyenek rendelve a pontos műszaki adatok, karbantartási előzmények, valamint beszerzési és garanciális információk. Így könnyebb a raktárkészletek és eszközök kezelése, valamint a költségoptimalizálás. 3. Takarításszervezés: Az épület helyiségeinek pontos felmérésével a takarítási feladatok is jobban szervezhetőek, ami javítja a hatékonyságot és csökkenti a felesleges költségeket. 4. Energiahatékonyság és költségcsökkentés: A BIM modellek segítségével optimalizálni lehet az energiafogyasztást, mivel pontos adatok állnak rendelkezésre az épület hűtési, fűtési és egyéb rendszereiről. Így az energiafelhasználás is hatékonyabban tervezhető. 5. Pontos ütemezés és előrejelzés: Az épület üzemeltetési feladatai könnyebben ütemezhetők és nyomon követhetők a BIM alapú rendszerekben, így elkerülhetők a késedelmek és a nem várt költségek. A jövő létesítménygazdálkodása: BIM és digitális platformok A létesítménygazdálkodás jövője egyértelműen a digitális rendszerek irányába halad. A BIM modellezés lehetővé teszi az épületek valós idejű, pontos nyomon követését, amely nem csak az üzemeltetést könnyíti meg, de a hosszú távú döntéshozatalt is támogatja. Az épületek teljes életciklusa során rendelkezésre álló adatok alapján pontosabb tervezést, hatékonyabb üzemeltetést és alacsonyabb költségeket lehet elérni. Összességében a 3D BIM modell nem csak az építési, hanem az üzemeltetési folyamatokat is hatékonyabbá teszi, elősegítve a fenntartható és gazdaságos létesítménygazdálkodást. Azok a cégek, amelyek már most kihasználják a BIM adta lehetőségeket, jelentős előnyre tehetnek szert az épületeik fenntartásában és hosszú távú gazdálkodásában. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
A Transzformátor Központ októberi konferenciája azt vizsgálta, miként kapcsolódhatnak a hazai lakóközösségek, a társasházak a közösségi energiatermeléshez és -felhasználáshoz. A szakmai esemény a szabályozási keretek, a műszaki-üzleti lehetőségek és a lakossági bevonás összefüggéseit mutatta be, hangsúlyozva, hogy a társasházak a modell természetes szereplői lehetnek, ha a feltételek és a belső együttműködés adott. 
Törökbálint vezetése új jogi eszközhöz nyúl, hogy megvédje a település élhetőségét és korlátozott infrastruktúráját a külső beruházói nyomással szemben. A város két, jelenleg beépítetlen, de intenzív fejlesztési érdeklődés alatt álló területen kívánja érvényesíteni azt az alkotmányos jogot, amely 2025. július 1-je óta biztosítja a települések számára önazonosságuk megóvását. A rendelettervezet az első körös tárgyalásra került a Képviselő-testület elé, és társadalmi egyeztetés után dönthetnek róla véglegesen. 
Új lakás vásárlásakor vagy társasházi beruházásnál a garanciális igények kérdése kulcsfontosságú. A hibás kivitelezés, a rejtett hiányosságok, a vitatott felelősségi körök jelentős anyagi terhet jelenthetnek tulajdonosoknak, illetve a társasháznak. Hogyan különíthető el a magántulajdonban és közös tulajdonban jelentkező hiba? Milyen dokumentumok megőrzése elengedhetetlen a későbbi jogi érvényesítéshez? Milyen szerepe lehet a szakértői véleménynek, és ki viseli ennek költségét? Mi a teendő, ha a beruházó nem reagál, vagy vitatja a hiba fennállását? A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly, a MITOE elnökének előadásából megtudhatjuk, hogyan érvényesíthetők eredményesen a garanciális igények, és mire kell különösen figyelni a jogszabályi környezetben. 
A 2025-ös belgrádi International Property Day a történelmi tapasztalatokat és a mai lakhatási kihívásokat kapcsolta össze „From History to Homes - How Past Lessons Can Shape the Future of Housing in Europe" mottóval. A Network for Restitution in Serbia és a UIPI közös rendezvényén a kárpótlás, az ingatlantulajdon társadalmi szerepe és az európai lakáspolitika dilemmái kerültek terítékre. Az eseményen jogászok, közgazdászok, lakáspolitikai szakértők és európai érdekképviseleti vezetők vettek részt. 
Ott valósul meg a felújítás, ahol közösség is épül. A Szolidáris Gazdaság Központ kutatói egy önként jelentkező társasház közreműködésével tárták fel a ház műszaki, energetikai és közösségi fejlesztési lehetőségeit. A pilot eredménye megmutatta, hogy a társasházi energiahatékonyság nemcsak pályázat és technológia kérdése - a döntő tényező a jól működő közösség. 
A zártkerti ingatlanok tulajdonosai előtt most fontos változások nyílnak meg: friss kormányrendelet módosította az átminősítés és a nyilvántartás szabályait. Az eddigi útvesztő helyett letisztultabb eljárás jön, de ahhoz, hogy egy zártkerti terület hivatalosan is „kivetté" váljon, az önkormányzatnak előbb külön rendeletben kell engedélyeznie ezt a lehetőséget. 
Az Otthon Start programhoz kapcsolódó, most kihirdetett módosítások rugalmasabbá teszik a FIX 3%-os lakáshitel rendszerét és gyorsítják a program keretében megvalósuló lakásépítéseket. A hitel szabályainál lényeges újítás, hogy a kölcsön egy része már az építkezés korai szakaszában is folyósítható. A fejlesztések megvalósításához szükséges közigazgatási eljárások is könnyebbé válnak. 
Lakóingatlan eladása vagy bérbeadása előtt ellenőriztetni kell a villamos hálózatot, ha nincs olyan dokumentum, amely igazolja, hogy az ellenőrzés az elmúlt hat évben megtörtént. A MIOSZ felhívja a figyelmet arra, hogy a követelmény ügyvédi és ingatlanközvetítői oldalról is jelentős következményekkel jár. 
Európában egyre több társadalmi és területi csoport szorul ki a fenntartható lakhatásból: vidéki kisvárosok, városi peremterületek, fiatal bérlők és idős tulajdonosok mind más okból kerülnek nehéz helyzetbe. A UIPI 46. kongresszusának panelbeszélgetése azt a kérdést járta körül, lehet-e egyetlen európai lakáspolitikai válasz ezekre - és ha nem, hogyan kellene a támogatási rendszereknek alkalmazkodniuk. 
A társasházi közös képviselők mindennapi munkáját alapjaiban nehezíti meg, hogy a magyar ingatlan-nyilvántartáshoz csak díjfizetés ellenében férhetnek hozzá, pedig a törvény szerint ez közhiteles és nyilvános adatbázis. Szilber Szilvia, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) elnökségi tagja petíciót indított annak érdekében, hogy a közös képviselőknek a képviselt házak ingatlanjainak tulajdoni lapjaihoz ingyenes, online betekintési lehetősége legyen. 
Az egyre közeledő télies időjárással lassan már mindenhol beindult a fűtési szezon, melyet Európában még mindig - mind nominális, mind vásárlóerő-paritáson nézve - a legolcsóbb lakossági gázárakkal vártunk és várunk. Hasonló a helyzet a villamosenergia díjak terén is: Magyarországon - Luxemburg és Málta mellett - még mindig az egyik legolcsóbb az elektromos áram lakossági díja, melyet - politikától függetlenül - nagy mértékben köszönhetünk az elmúlt évek kormányzati rezsicsökkentési intézkedéseinek. De valójában kiket is támogat a lakossági rezsicsökkentés? 
A magyarországi egyablakos tanácsadók (OSS) immár hatodik alkalommal találkoztak az Energiaklub szervezésében. A 15 résztvevő - köztük családi házak és társasházak korszerűsítésével, valamint pénzügyi, kutatási és kommunikációs támogatással foglalkozó szervezetek - a hazai energiahatékonysági felújítások legfontosabb aktuális kihívásait vitatták meg. 
Társadalmi egyeztetésre bocsátották azt a kormányrendelet-tervezetet, amely az új Otthontámogatás rendszerét vezeti be a közfeladatokat ellátó munkavállalók számára. A támogatás 2026-tól lesz elérhető, de a munkáltatóknak és fenntartóknak már 2025 végéig el kell indítaniuk a regisztrációt és az igénybejelentéseket. A program célja, hogy a közszolgálatban dolgozók számára a lakáshitel felvételéhez vagy törlesztéséhez segítséget nyújtson. 
Az adminisztráció ma már egyre inkább online rendszerekre épül a társasházak és társasházkezelők életében is. A társasházi szoftverek sok szempontból könnyítik a közös képviselők és a társasházkezelők dolgát, átláthatóbbá tehetik a gazdálkodást, gyorsabbá az ügyintézést. Ugyanakkor új típusú kockázatokat is hoztak: mi történik, ha a volt közös képviselő nem adja át az adatokat, vagy a szoftverszolgáltató ellehetetleníti az elérést? Milyen jogi kötelezettségek vonatkoznak ezekre az esetekre? Hogyan válasszon biztonságosan társasházi szoftvert a közösség? 
Egy új tervezet alapján kiemelt beruházássá nyilváníthatók azok az építési projektek, amelyek az Otthon Start program keretében kínált, FIX 3%-os lakáshitel feltételeit teljesítő lakások megvalósítását célozzák. A szabályozás célja, hogy gyorsítsa és egyszerűsítse az engedélyezési eljárásokat, valamint lehetővé tegye a fejlesztések megvalósítását a helyi településrendezési szabályoktól részben eltérő feltételek mellett. A másik, ezzel összefüggő kormányrendelet tervezete az Otthon Start programhoz kapcsolódó FIX 3%-os hitelprogram bővítését tartalmazza. 
A helyi különbségek felismerése nélkül nincs jó uniós lakáspolitika - állítja Mari Vaattovaara városföldrajz-professzor a UIPI 46. kongresszusán. Előadásában azt hangsúlyozta: a „városi" és „vidéki" fogalmak újragondolására van szükség, különösen olyan országokban, mint Finnország, ahol a városok nagy része fizikai megjelenésében inkább vidéki jellegű. 
2025. november 13-án újból lehetőség nyílik az eHÁZ szoftver valamennyi funkciójának megismerésére, valamint a résztvevők közvetlenül tehetnek fel kérdéseket a fejlesztőknek és ügyfélszolgálati szakembereknek.
A társasházak közösségi működésének egyik visszatérő kérdése, hogy jogszerűen kifüggeszthető-e a lakók névsora a lépcsőházban vagy a faliújságon. A közös ügyek intézéséhez, a kapcsolattartáshoz vagy akár a közgyűlések megszervezéséhez gyakran szükség lenne a tulajdonostársak nevének ismeretére, ugyanakkor az adatvédelmi szabályok, elsősorban a GDPR, szigorú korlátokat állítanak az ilyen adatkezelések elé. 
A Társasházak és Számvizsgálók Országos Egyesülete (TSZOE) a jövőben Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete néven (röviden: MITOE) folytatja működését. A szervezet újrapozícionálása nemzetközi példák - többek között finn, német és angol modellek - alapján valósul meg, és immár nemcsak társasházakra, hanem valamennyi magyarországi ingatlantulajdonosra kiterjeszti szolgáltatásait. 
A Budapest XVI. kerületi Önkormányzat hivatalos felhívásban figyelmezteti az ingatlanközvetítőket és a vásárlókat: a helyi építési szabályzat (KÉSZ) értelmében a kertvárosias lakóterületeken legfeljebb egy önálló rendeltetési egység - azaz egy egylakásos lakóépület - alakítható ki. Ez a rendelkezés azt is jelenti, hogy a meglévő épületek sem oszthatók fel több lakóegységre, és a lakásszám sem növelhető. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
