3D BIM modellezés a létesítménygazdálkodás támogatásában2024. szeptember 5. |
|---|
Az épületek tervezése, kivitelezése és üzemeltetése mind egyre komplexebb folyamatokat foglal magában, ami kihívást jelenthet az építőipar és a létesítménygazdálkodás számára is. E kihívások kezelésére az egyik legmodernebb technológiai megoldás a BIM (Building Information Modeling), azaz Épületinformációs Modellezés, amely a digitális létesítménygazdálkodás kulcsfontosságú eleme.
|
|
10 528 HUF
Alumínium tájékoztató tábla / Hirdető tábla több méretben
![]() Érdekel → |
|
Mi is az a BIM modell? A BIM, vagy Épületinformációs Modellezés, nem csupán egy 3D épületmodell, hanem egy olyan digitális módszertan, amely integrálja a különböző építészeti és műszaki adatokat egy közös platformra. Ennek eredményeként a tervezők, mérnökök, kivitelezők és üzemeltetők egyaránt valós időben hozzáférhetnek az épülettel kapcsolatos információkhoz, ezzel biztosítva az együttműködés hatékonyságát és a döntéshozatal megalapozottságát. Egy BIM modell nem csak az épület fizikai tulajdonságait rögzíti, hanem tartalmazhatja a gépészeti, elektromos rendszereket, valamint az épület karbantartási adatait is, mint például az utolsó karbantartás dátuma, vagy a gépek működési ideje. Ezáltal egy olyan adatbázist biztosít, amely minden létesítménygazdálkodási feladat számára naprakész információt szolgáltat.
Hogyan segíti a BIM modell a létesítménygazdálkodást? A BIM modellezés nem csak az építés előtt, hanem az üzemeltetés során is rendkívül hasznos. Amikor egy létesítményt üzemeltetünk, szükség van a karbantartási igények, eszközök és rendszerek folyamatos nyomon követésére. A hagyományos módszerekkel ez gyakran nehézkes, pontatlan lehet, és rengeteg papírmunkával jár. Itt jön képbe a BIM, amely képes integrálni az épület fizikai adatait a kapcsolódó karbantartási és üzemeltetési információkkal. A BIM alapú létesítménygazdálkodási rendszerek - melyeket gyakran CAFM (Computer Aided Facility Management) rendszereknek is neveznek - lehetővé teszik, hogy az üzemeltetők gyorsan hozzáférjenek az épület minden aspektusához, legyen az egy eszköz állapota vagy egy bérleti szerződés. A rendszer átláthatóbbá és kezelhetőbbé teszi az épület teljes életciklusát, ezáltal növelve a hatékonyságot és csökkentve a hibalehetőségeket.
A BIM modellezés előnyei a létesítménygazdálkodásban 1. Karbantartásmenedzsment: A BIM modellben szereplő részletes információk alapján az üzemeltetők nyomon követhetik a karbantartási igényeket, és pontosan tervezhetik a szükséges beavatkozásokat. Az eszközök és rendszerek állapotát, garanciális adatait is nyomon lehet követni, ami csökkenti a váratlan meghibásodások esélyét. 2. Eszközmenedzsment: A BIM modell lehetőséget ad arra, hogy minden eszközhöz hozzá legyenek rendelve a pontos műszaki adatok, karbantartási előzmények, valamint beszerzési és garanciális információk. Így könnyebb a raktárkészletek és eszközök kezelése, valamint a költségoptimalizálás. 3. Takarításszervezés: Az épület helyiségeinek pontos felmérésével a takarítási feladatok is jobban szervezhetőek, ami javítja a hatékonyságot és csökkenti a felesleges költségeket. 4. Energiahatékonyság és költségcsökkentés: A BIM modellek segítségével optimalizálni lehet az energiafogyasztást, mivel pontos adatok állnak rendelkezésre az épület hűtési, fűtési és egyéb rendszereiről. Így az energiafelhasználás is hatékonyabban tervezhető. 5. Pontos ütemezés és előrejelzés: Az épület üzemeltetési feladatai könnyebben ütemezhetők és nyomon követhetők a BIM alapú rendszerekben, így elkerülhetők a késedelmek és a nem várt költségek. A jövő létesítménygazdálkodása: BIM és digitális platformok A létesítménygazdálkodás jövője egyértelműen a digitális rendszerek irányába halad. A BIM modellezés lehetővé teszi az épületek valós idejű, pontos nyomon követését, amely nem csak az üzemeltetést könnyíti meg, de a hosszú távú döntéshozatalt is támogatja. Az épületek teljes életciklusa során rendelkezésre álló adatok alapján pontosabb tervezést, hatékonyabb üzemeltetést és alacsonyabb költségeket lehet elérni. Összességében a 3D BIM modell nem csak az építési, hanem az üzemeltetési folyamatokat is hatékonyabbá teszi, elősegítve a fenntartható és gazdaságos létesítménygazdálkodást. Azok a cégek, amelyek már most kihasználják a BIM adta lehetőségeket, jelentős előnyre tehetnek szert az épületeik fenntartásában és hosszú távú gazdálkodásában. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



Az épületek tervezése, kivitelezése és üzemeltetése mind egyre komplexebb folyamatokat foglal magában, ami kihívást jelenthet az építőipar és a létesítménygazdálkodás számára is. E kihívások kezelésére az egyik legmodernebb technológiai megoldás a BIM (Building Information Modeling), azaz Épületinformációs Modellezés, amely a digitális létesítménygazdálkodás kulcsfontosságú eleme.



Felvételsorozat harminckettedik része az Ingatlan 2024 - Ingatlankezelők, -beruházók, -közvetítők, és -felújítók napja előadásaiból. Előadó: Fekete Attila, ügyvezető - fiREG Kft.
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében.
A társasházak jelentős részében a szervezeti-működési szabályzat (SZMSZ) puszta kötelező dokumentumnak tűnik: kiemelik a törvényszöveget, belemásolják egy fájlba, a közgyűlés megszavazza, a közös képviselő beadja a földhivatalba, aztán senki nem nyitja ki többé. Dr. Kiss Balázs Károly, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének elnöke előadásában azt mutatta be, hogy a jogszabály ennél jóval többet enged, és az SZMSZ a ház gyakorlati működésének egyik legfontosabb eszköze lehet. 
Egy országos kamarai nyilvántartás létrehozásáról született döntés. A módosítás értelmében a jövőben csak olyan szakember végezhet villamos biztonsági ellenőrzést, akit a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nyilvántartásba vett.
Az év végi hajrá után december közepétől a családé és a szeretteinké a főszerep. A következő napokra, hetekre mindenki számára az öröm és boldogság kell, hogy előtérbe helyeződjön, elfelejtve az év közbeni pörgést, rohanást, bajokat, minőségi időt szentelve egymásnak. Ezúton kívánunk meghitt karácsonyi ünnepeket és boldog új évet valamennyi olvasónk számára!
Újbuda önkormányzata jogi lépések előkészítését kezdte meg a kerületben zajló nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások miatt. A városrészben 19 ilyen projekt több mint tízezer új lakás építését hozza magával, ami akár húsz-harmincezer új lakost is jelenthet, miközben a szükséges infrastruktúra nem fejlődik a növekedés ütemében. 
Egy elmaradt közös költség néha nemcsak a társasház pénzügyeit, hanem a közös képviselő szakmai felelősségét is próbára teszi. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n Csizmadia Szabolcs könyvvizsgáló egy friss, jogerős ítélettel zárult esetet ismertetett, amely jól példázza, hogyan csúszhat el egy ügy, ha a közös képviselő nem elég körültekintő, és a korábbi mulasztásokra nem figyel oda. Az esetben a pereskedés végül többe került, mint maga a vitatott összeg.
Megjelent a 392/2025. (XII. 10.) Kormányrendelet, amely fontos könnyítést vezet be az Otthon Start programban elérhető FIX 3%-os lakáshitelnél. A módosítás lényege, hogy 2026. január 1-jétől nemcsak belterületi, hanem külterületi lakóházak megvásárlására is igényelhető a támogatott hitel.
A kormány új, 100 milliárd forintos keretösszegű lakossági energiatároló programot indít - jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a szerdai Kormányinfón. A támogatás célja, hogy a napelemmel rendelkező háztartások tartósan önellátóvá váljanak, és stabilabban biztosítsák saját villamosenergia-ellátásukat.
Több társasház által körbezárt udvarban mintegy ötven garázs áll évtizedek óta úgy, hogy tulajdonosaik nem járulnak hozzá sem a terület fenntartásához, sem a közös problémák megoldásához. A terület biztonsági kockázatai azonban sürgetik a közös fellépést: a lakók elektromos kapuval zárnák a területet, ám felmerül a kérdés, miként vonhatóak be ebbe a garázsok tulajdonosai. Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
A fiatal európaiak önállósodása soha nem volt olyan nehéz, mint ma. A diákotthonok és megfizethető albérletek hiánya egyre több városban válik problémává, miközben az egyetemek versenye a tehetségekért felerősíti a nyomást. Az Európai Parlament meghallgatása a fiatalok lakhatási kihívásairól és a UIPI átfogó európai tanulmánya a magánpiaci diáklakások trendjeiről ugyanarra a következtetésre jut: a jelenlegi kínálat nem tud lépést tartani a kereslettel, az árak elszálltak, a piaci szereplők pedig szabályozási, gazdasági és társadalmi akadályokkal küzdenek.
Miközben az árak és a kereslet történelmi csúcsokat értek el, a kínálati oldal egészen más képet mutatott 2025-ben. Kevesebb lakás készült el, mint az elmúlt években, de a megkezdett építkezések és az engedélyek száma látványosan megugrott. A budapesti új építésű lakások kínálata bővül, de az árak továbbra is rendkívül magasak. Az MNB 2025. novemberi lakáspiaci jelentése alapján készült összefoglaló cikksorozatunk harmadik része azt járja körbe, hogyan alkalmazkodik a fejlesztői és építőipari szektor a megváltozott környezethez.
A VII. kerületi Erzsébetváros Önkormányzata új pályázattal segíti a kerületi fogyatékossággal élő lakókat abban, hogy saját lakásukat akadálymentessé tegyék. A támogatást vissza nem térítendő formában, előfinanszírozásban folyósítják.
A Kúria Önkormányzati Tanácsa visszamenőleg semmissé nyilvánította Üllő Város Önkormányzatának változtatási tilalomról szóló rendeletét. A döntés lényege, hogy a helyi szabályozás nem használható arra, hogy egy már kiemelt beruházásként szabályozott állami projekt megvalósulását blokkolja, még akkor sem, ha az önkormányzat és a helyi közösség ezzel a beruházással érdemben nem ért egyet.
Az utóbbi hónapokban számos félreértés és téves hír keringett arról, hogy a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. helyszíni bírságokat szabna ki a társasházakra. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n azonban a leghitelesebb forrásból, Baricza Miklós, a MOHU ügyféltámogatás vezetője és Dúzs László, kategória menedzsere tisztázták, valójában mi változott - és mi maradt pontosan ugyanaz.
Friss adatok mutatják, hogy a bérleti díjak korlátozására bevezetett szabályozás nem érte el célját: rekordalacsony az új szerződések száma, miközben a lakbérek történelmi magasságokba emelkedtek.
Egy társasház közös villamos hálózatának felújítása rendszerint komoly költségekkel jár, amelyek viselése sokszor vitákat szül a tulajdonostársak között. Különösen éles lehet a helyzet akkor, ha egyes tulajdonosok - például a földszinti üzlethelyiségek - saját állításuk szerint már elvégezték a szükséges felújításokat magánköltségen. Felmentést jelenthet-e ez számukra a közös felújítás terhei alól? Jogszerű volt-e az általuk végzett munka, ha az a közös tulajdont is érintette? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
Az Európai Unió lakhatási rendszere gyorsan változik: a politikai hangsúlyok átrendeződnek, a jogi keretek újraértelmeződnek, és a fenntarthatósági elvárások is átalakulnak. Milyen következményei vannak az Európai Bíróság minimálbéres ítéletének? Milyen ajánlásai vannak a Housing Advisory Board testületének a megfizethető lakhatási kínálat bővítésére? A UIPI 2025. decemberi jelentése arról számol be, milyen irányba fordulhat a következő évtized lakáspolitikája. 






































