Társasházi felújítások új eszközei: országos tanácsadás, panelprogram és kézikönyvek2026. február 27. |
|---|
Az egyablakos tanácsadók legutóbbi hazai találkozóján a résztvevők a közösség bővüléséről és új szakmai eszközökről számoltak be, valamint a 2026-tól kötelező országos tanácsadói hálózat működésének kulcskérdéseit, a panelkorszerűsítési programok tapasztalatait és a lakossági támogatások jövőjét is részletesen megvitatták.
|
|
8 260 HUF
Kis méretű Postaláda több színben
![]() Érdekel → |
|
Nyolcadik találkozóját tartotta az egyablakos felújítási tanácsadók hazai platformja, amelyet az EU-Peers kezdeményezés keretében működő szakmai együttműködés fog össze. A rekordlétszámú eseményen húsz szervezet huszonkét képviselője vett részt, ami jól mutatja, hogy az energetikai korszerűsítésekhez kapcsolódó tanácsadói rendszer iránt gyorsan növekszik az intézményi és piaci érdeklődés. A Magyar Energiahatékonysági Intézet képzési programot indított A találkozó egyik fontos témája az volt, hogy az elmúlt hónapokban jelentősen bővült a közösség. Több mint egy tucat új szereplő csatlakozott, köztük önkormányzatok, pénzügyi intézmények, energiaszolgáltatók és szakmai szervezetek. A bővülés hátterében elsősorban az áll, hogy a Magyar Energiahatékonysági Intézet képzési programot indított önkormányzatok számára az egyablakos tanácsadásról, amelyre országosan jelentős érdeklődés mutatkozott. Megújult RenoPont, AHA kézikönyvsorozat A szakmai munka egyik látványos eredménye a RenoPont online platform megújítása volt. Az új felület célja, hogy közérthető módon, egy helyen biztosítson műszaki, pénzügyi és jogi információkat az épületfelújításokról, miközben minősített tanácsadók és kivitelezők adatbázisát is tartalmazza. Az oldalon már esettanulmányok is szerepelnek, amelyek a felújítások konkrét eredményeit - például energiamegtakarítást, költségeket és műszaki megoldásokat - mutatják be, ezzel segítve a lakossági döntéshozatalt. Szintén új szakmai eszközként mutatták be az AHA projekt keretében készült kézikönyvsorozatot, amely három lakástípus - polgári lakás, panel és hagyományos társasházi lakás - energiahatékonysági kérdéseit dolgozza fel. A kiadványok nemcsak műszaki tanácsokat tartalmaznak, hanem költségbecslési és támogatási információkat is, így közvetlenül használhatók a lakossági tanácsadás során. A résztvevők vállalták, hogy saját hálózataikon keresztül segítik a kiadványok terjesztését, különösen a közös képviselők és társasházkezelők körében. Elindult a Budapesti Zöld Panelprogram Nattán Balázs, a Budapesti Közművek projektmenedzsere részletesen ismertette a Budapesti Zöld Panelprogram aktuális állását és várható következő lépéseit. Elmondta, hogy a pályázati konstrukció decemberben megjelent, és első körben négy kerületben - a III., IX., X. és XIII. kerületben - hirdették meg, ahol már megkezdődött a társasházak tájékoztatása és az érdeklődés felmérése. A program indulását intenzív szakmai kommunikáció kíséri: Kőbányán például külön fórumot szerveztek a közös képviselők számára, amelyen mintegy harminc társasházi szakember vett részt, és elsősorban a finanszírozási feltételek, a műszaki elvárások, valamint a döntéshozatali folyamat részletei iránt érdeklődtek. A program egyik kulcseleme a kétszintű pályázati struktúra, amely jelentősen csökkenti a társasházak kockázatát. Első lépésben a közösségek a döntéselőkészítő dokumentáció - műszaki felmérések, energetikai számítások, költségbecslések - elkészítésére pályázhatnak, így már a beruházási döntés előtt pontos képet kaphatnak a várható költségekről és megtakarításokról. A második szakaszba csak a szakmailag legjobban előkészített projektek juthatnak be, amelyek ezt követően a tényleges felújítási munkákhoz kaphatnak támogatást. Kiemelt figyelmet kapott a program szociális eleme is, amely a panelházak korszerűsítésének egyik legnagyobb akadályát, az eltérő fizetőképességet igyekszik kezelni. Amennyiben egy nyertes társasházban egy lakó egy főre jutó jövedelme nem éri el a 300 ezer forintot, lehetősége van kiegészítő támogatást igényelni a Hálózat Alapítványtól. Ez a támogatás a felújításhoz kapcsolódó hiteltörlesztés akár kilencven százalékát is fedezheti, így érdemben csökkenti a háztartások pénzügyi terheit. A konstrukció célja, hogy azok a panelépületek is be tudjanak kapcsolódni, ahol a lakók jelentős része önerőből nem tudná vállalni a beruházás költségeit. Kötelező tanácsadói hálózat Az uniós épületenergetikai szabályozás értelmében a tagállamoknak 2026-ig országos egyablakos tanácsadási hálózatot kell létrehozniuk. A résztvevők részletesen megvitatták a lehetséges működési modelleket, különösen a közfinanszírozás szükségességét. A fő érvek között szerepelt a tanácsadói függetlenség biztosítása, a szemléletformálás, valamint az energiaszegénységben élő háztartások elérésének igénye. Emellett szóba került a területi lefedettség kérdése is: a többségi álláspont szerint megyénként több tanácsadó pont lenne indokolt, ugyanakkor egy-egy iroda több járást is elláthatna. Fontos szakmai kérdésként merült fel az is, hogyan működhet együtt az állami finanszírozású hálózat a piaci tanácsadókkal, illetve milyen minősítési és monitoring rendszer biztosíthatná a szolgáltatás szakmai színvonalát. A résztvevők szerint a hatékony működés feltételei közé tartozik a szemléletformáló kampányok erősítése, a megbízható kivitelezői háttér és a felújítási adatokhoz való jobb hozzáférés. Forrás: Energiaklub |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



Az egyablakos tanácsadók legutóbbi hazai találkozóján a résztvevők a közösség bővüléséről és új szakmai eszközökről számoltak be, valamint a 2026-tól kötelező országos tanácsadói hálózat működésének kulcskérdéseit, a panelkorszerűsítési programok tapasztalatait és a lakossági támogatások jövőjét is részletesen megvitatták.

Rengeteg a tévhit, a félreértés és az indulatból fakadó vélemény arról, hogy mennyit keres – és mennyit kellene keresnie – egy társasházi közös képviselőnek. Átfogó, hiteles kép alig áll rendelkezésre, ideje végre tényekkel helyettesíteni a találgatást.
A társasházi közös képviselők kötelező földhivatali regisztrációja sok helyen okoz fejtörést, de van egy helyzet, ahol a probléma különösen éles: a több épületből álló, mégis egyetlen helyrajzi számon nyilvántartott lakóparkok esete. Ilyenkor az adminisztratív valóság és a tényleges működés között komoly szakadék tátong – és ez a szakadék jogi kockázatokat is teremt.
Megjelentek az Eurostat legfrissebb lakáspiaci adatai, és Magyarország ismét kiugró helyen szerepel. Az uniós átlaghoz képest jóval gyorsabb drágulás figyelhető meg: míg az EU-ban átlagosan körülbelül 5–6 százalékkal emelkedtek a lakásárak, addig Magyarországon éves szinten több mint 20 százalékos növekedést mértek. 
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében.
Felvételsorozat hetedik része az eINGATLAN 2025 – Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Dén Mátyás András projektvezető – eINGATLAN.hu/Info Sierra Kft.
A visszaváltási rendszer bevezetésével a korábban hulladékként kezelt csomagolások újra értékké váltak, ami a társasházak működésében is érezhető változásokat hozott. Egyre több helyen jelennek meg olyan külső szereplők, akik a közös terekben gyűjtik össze a visszaváltható palackokat. A jelenség nemcsak biztonsági kérdés, hanem rámutat a társasházak működésének érzékeny pontjaira: a hozzáférés kontrolljára, a közös terek használatára és arra, hogy egy újonnan megjelenő érték hogyan alakítja át a mindennapi működést. 
Az európai nagyvárosok az elmúlt évtizedben ugyanazokkal a kihívásokkal szembesülnek: miközben egyes térségek népessége csökken, más városrészek túlterheltté válnak, a lakhatás drágul, az infrastruktúra pedig nehezen követi a változásokat. A rövid távú lakáskiadás, a belső városrészek kiürülése és az agglomeráció növekedése nemcsak helyi jelenségek, hanem egy átfogó európai városi átalakulás részei.
Mit vizsgál valójában a számvizsgáló bizottság egy társasházban? Hol húzódik a határ az ellenőrzés és a beavatkozás között? Milyen eszközökkel biztosítható, hogy az ingatlan működése átlátható és szabályszerű legyen? A THT márciusi, a „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése” című budapesti konferenciáján Csizmadia Szabolcs igazságügyi könyvszakértő ezekre a kérdésekre adott részletes, gyakorlati válaszokat. Az előadás középpontjában a számvizsgáló bizottság szerepe és felelőssége állt, mivel a lakóközösségek stabil és átlátható működésének egyik legfontosabb pillére a megfelelő ellenőrzési rendszer.
Lezárult a Rákosrendező tervpályázat első fontosabb mérföldköve: kihirdették a nemzetközi urbanisztikai pályázat eredményét, amely hosszú távon Budapest egyik legnagyobb barnamezős területének jövőjét határozza meg. Összesen 14 hazai és nemzetközi iroda adott be munkát, a zsűrit Karácsony Gergely vezette, társelnöke pedig Vitézy Dávid volt. A döntés egy olyan tervet részesített előnyben, amely nem egyetlen látványos gesztusra épít, hanem egy komplex, hosszú távon is működő városi rendszert kínál.
A pesti Király utca nyüzsgő, turistákkal teli világáról könnyű azt hinni, hogy a itteni bérházakból már régen kivesztek a klasszikus szomszédsági kapcsolatok. Van azonban egy ház Terézvárosban, amely látványosan rácáfol erre. A Király utca 78. szám alatt egy idős házaspár kezdeményezésére az elmúlt években olyan lakóközösség alakult ki, amely nemcsak működik, hanem tudatosan építi is önmagát.
Egy nyaraló megvásárlása első ránézésre nem több egy racionális döntésnél: pihenési lehetőség, befektetés, talán egy jövőbeli otthon ígérete. A valóságban azonban ennél jóval összetettebb jelenségről van szó. Míg az első otthon a legtöbb esetben szükségszerűség, addig a második már választás kérdése - és éppen ezért sokkal mélyebb pszichológiai, érzelmi és társadalmi motivációk húzódnak meg mögötte. A nyaralót, hétvégi házat, üdülőt ezért is nevezi a szakirodalom második otthonnak.
Gyakori konfliktusforrás a társasházak életében a parkolóhelyek használata, különösen akkor, ha a beruházói ígéretek és a tényleges kialakítás nincsenek összhangban. Az alábbi eset jól példázza, hogyan lehet jogszerűen és ésszerűen kezelni a közös tulajdonú parkolók elosztását. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
A társasházkezelők többsége ma még Excel-táblák, e-mailek és telefonok között próbál rendet tartani. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) szakmai napján Gáts Bence, a KK Szoftver Megoldások Kft. ügyvezetője - a MITOE elnökségi tagja - ennek a káosznak kínál alternatívát a TSH Manager online feladatkezelő rendszerrel. Az előadás egy gyakorlati szemléletű bemutató volt arról, hogyan lehet egyetlen felületen átlátni az iroda és a terep teljes munkafolyamatát, társasházról társasházra haladva.
Még csak március van, de már túl vagyunk hét társasházi konferencián, melyeken aktuálisabbnál aktuálisabb témák kerültek felszínre minden városban. Szerencsére, vagy nem szerencsére idén sem volt olyan város, ahol ne merült volna fel olyan - társasházi, pénzügyi, tűzvédelmi, jogi - kérdés, probléma, mely további utánajárást igényel a részünkről. Ígéretünknek eleget téve a következő hetekben a tht.hu online felületein ezeket a témákat feldolgozzuk, az érintett hivatalokat, szerveket felkeressük és addig nem eresztjük őket, amíg nem kapunk választ a társasházakat érintő égető kérdésekre.
Az európai lakáspiacot sokáig az a feltételezés határozta meg, hogy a stabil jövedelemmel rendelkező felnőttek életének egyik legfontosabb mérföldköve a saját otthon megszerzése. Az utóbbi években azonban ez a kép látványosan átalakul. A növekvő ingatlanárak és energiaköltségek mellett a munkaerőpiaci bizonytalanság, a mobilitás és a változó preferenciák egyre többeket terelnek a bérlés irányába. A választás azonban sok esetben nem kényszer, hanem tudatos döntés.
A fűtési költségek elszámolásának jogszabályi változása nemcsak az arányokat érinti, hanem a korábban alkalmazott egyedi mentességek további sorsát is. Felmerülhet a kérdés, hogy a kizárólag utcai bejárattal rendelkező helyiségek hogyan vesznek részt a közös fűtési költségek viselésében. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
A társasházi lakás sok magyar család életében a legjelentősebb értéket képviseli, a tulajdonosok jelentős része mégis kevés figyelmet fordít rá. Szilber Szilvia, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) elnökségi tagja, a Szilber Házak Kft. vezetője szerint ez nemcsak egyéni, hanem nemzetgazdasági kockázat is. Előadásában a MITOE szakmai napon azt mutatta meg, hogyan lesz a társasházi tulajdon valódi vagyonkezelési kérdés, és mit tehet a közös képviselő, ha „bérlői attitűddel" gondolkodó tulajdonosokkal találkozik.
Az elmúlt esztendőkben a többezres mérnökhiány arra kényszerítette a magyarországi vállalatokat, hogy jó fizetést ígérve még a diplomájukat meg nem szerzett, tanulmányaikat be sem fejezett hallgatókat is magukhoz csábítsák az egyetemekről. Ezt a kedvezőtlen folyamatot az utóbbi évek stagnáló gazdasági növekedése némileg mérsékelte. Ha nincs bővülés, kevesebb új állás nyílik, esetenként a létszámot is csökkenteni kell, ami a mérnököket is érintheti. Előbb-utóbb viszont újra eljön a gazdasági fellendülés időszaka, amely ismét rengeteg jól képzett mérnököt fog igényelni. Azonban az oktatásban részt vevő műszaki - és mérnökhallgatók száma kifejezetten aggasztó tendenciát mutat. 2015 és 2024 között a műszaki és mérnöki területen tanuló hallgatók száma 56 940-ről 39 291-re csökkent. Ez azt jelenti, hogy a hallgatói létszám a korábbi érték 69 százalékára esett vissza - hívja fel a figyelmet az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség elnöke, Dr. Ábrahám László.
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján dr. dr. habil. Kollár Csaba PhD, az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Természettudományi és Alapozó Tantárgyi Intézet tudományos főmunkatársa mutatta be, hogyan készül az egyetem a létesítménygazdálkodás és -üzemeltetés átalakuló világára. Az előadás középpontjában az úgynevezett 4.0 ökoszisztéma, a mesterséges intelligencia szerepe és a Létesítménygazdálkodó és -üzemeltető szakmérnök és szakmenedzser szakirányú továbbképzések álltak. 







































