Nagy belmagasságú polgári lakások energetikai felújítása – speciális problémák, sajátos megoldások2026. március 12. |
|---|
Budapest belvárosának lakásállományában jelentős arányt képviselnek a 19-20. század fordulóján épült bérházak. Ezek a nagy belmagasságú, vastag falú polgári lakások sajátos építészeti értéket képviselnek, ugyanakkor energetikai szempontból sok esetben elavultak. A főváros „Energiatudatos otthonok" kiadványsorozatának polgári lakásokra készült kézikönyve ezért kifejezetten az ilyen épületekben élők számára foglalja össze az energiafogyasztás csökkentésének lehetőségeit.
|
|
41 390 HUF
Biztonságos zárható kulcsszekrény - praktikus kulcsrendező 100 db kulcs tárolására
![]() Érdekel → |
|
A polgári bérházak sajátos energetikai helyzete A historizáló bérházak többsége 1945 előtt épült, zártsorú beépítéssel és belső udvaros kialakítással. A falak gyakran 50-70 centiméter vastag tömör téglából készültek, a padlástér általában fűtetlen, a födémek pedig fa- vagy acélszerkezetűek salakfeltöltéssel. Energetikai szempontból a legnagyobb problémát a régi nyílászárók és a hőszigetelés hiánya jelenti. Az utcai homlokzatok sok esetben műemléki értéket képviselnek, ezért külső szigetelés gyakran nem alkalmazható, ami jelentősen korlátozza a felújítás lehetőségeit. Nagyobb hangsúlyt kapnak az alternatív épületszerkezeti beavatkozások, például a padlásfödém vagy a pincefödém szigetelése. Ezek az épület külső megjelenésének megváltoztatása nélkül is jelentősen csökkenthetik a hőveszteséget. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy egy épületen belül akár többféle fűtési rendszer is működhet: konvektor, cirkó, cserépkályha vagy villanybojler. Ez a heterogén gépészet megnehezíti az egységes korszerűsítési megoldásokat. A dokumentum ezért elsősorban lakásonkénti fejlesztési lehetőségeket mutat be, például a korszerűbb egyedi fűtési rendszerek vagy hatékonyabb szabályozás alkalmazását. Azonnali, költségmentes lépések A kézikönyv bemutatja, hogy a legegyszerűbb megtakarítási lehetőségek a használati szokásokhoz kapcsolódnak. A lakásokban nappal 20-21 °C, éjszaka 18-19 °C hőmérséklet ajánlott; már néhány fokos csökkentés is 7-15 százalékkal mérsékelheti a fűtési költségeket. A szellőztetés módja szintén kulcskérdés. A rövid, intenzív keresztszellőztetés - naponta két alkalommal néhány percig - hatékonyabb, mint a tartósan résnyire nyitott ablak, amely folyamatos hőveszteséget okoz. Fontos gyakorlati tanács az is, hogy a radiátorokat és konvektorokat ne takarják bútorok vagy függönyök, mert ez rontja a hőleadást. Nagy belmagasság: egyszerre hátrány és lehetőség A polgári lakások egyik jellegzetessége a 3,5-4 méteres belmagasság. Ez növeli a fűtött légteret, így az energiaigényt is. A kézikönyv ezért kiemeli az álmennyezet kialakítását mint hatékony megoldást. A belmagasság csökkentésével a fűtött légtér kisebb lesz, ami akár 15-25 százalékos fűtési megtakarítást is eredményezhet. Szintén hasznos eszköz lehet a mennyezeti ventilátor, amely visszakeveri a mennyezet alatt felgyülemlett meleg levegőt a lakótérbe. Nyílászárók: felújítás gyakran előnyösebb, mint a csere A polgári lakások jellegzetes gerébtokos ablakai sokszor rossz hőszigetelésűek, de esztétikai értékük miatt nem mindig célszerű lecserélni őket. A kézikönyv ezért hangsúlyozza a felújítás lehetőségét: légzáró tömítés, korszerű üvegezés vagy alacsony emissziós („Low-E") bevonat alkalmazásával jelentősen javítható az ablakok hőszigetelő képessége. Komplex felújítás: akár 60 százalékos energiacsökkenés A mélyfelújítás célja az épület energiaigényének legalább 60 százalékos csökkentése. Ennek fő elemei a hőszigetelés, a nyílászárók korszerűsítése és a fűtési rendszer módosítása. A lakáson belüli korszerűsítések - például a fűtés modernizálása vagy az árnyékolás javítása - is akár 40 százalékos energiamegtakarítást hozhatnak. Közösségi döntések nélkül nincs érdemi korszerűsítés A padlásfödém vagy a pincefödém szigetelése, a homlokzat felújítása vagy a központi gépészet korszerűsítése társasházi szintű beavatkozás. Ezek megvalósítása közgyűlési döntést igényel, ezért a lakók számára fontos, hogy a felújítások műszaki és gazdasági hatásait egyaránt megismerjék. További útmutatók más lakástípusokra A főváros az „Energiatudatos otthonok" kiadványsorozatban nemcsak a polgári lakásokkal foglalkozik. Külön kézikönyv készült a panellakások, valamint az általános társasházi lakások energiahatékonysági lehetőségeiről is. Ezek a kiadványok az adott épülettípus sajátosságaihoz igazítva mutatják be a legfontosabb megtakarítási lehetőségeket, és szintén elérhetők a Fővárosi Önkormányzat honlapján. Forrás: budapest.hu |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



Budapest belvárosának lakásállományában jelentős arányt képviselnek a 19-20. század fordulóján épült bérházak. Ezek a nagy belmagasságú, vastag falú polgári lakások sajátos építészeti értéket képviselnek, ugyanakkor energetikai szempontból sok esetben elavultak. A főváros „Energiatudatos otthonok" kiadványsorozatának polgári lakásokra készült kézikönyve ezért kifejezetten az ilyen épületekben élők számára foglalja össze az energiafogyasztás csökkentésének lehetőségeit.

A társasházi iratkezelés tipikusan az a terület, amely addig láthatatlan marad, amíg minden rendben működik – majd egyetlen konfliktus, tulajdonosi kérés vagy hatósági vizsgálat pillanatok alatt felszínre hozza a hiányosságokat. Egy hiányzó jegyzőkönyv, egy nem visszakereshető szerződés vagy egy rendezetlen pénzügyi dokumentáció nemcsak kellemetlenséget, hanem konkrét jogi kockázatot is jelenthet. Éppen ezért az iratok kezelése nem egyszerű adminisztáció, hanem a társasházkezelési munka egyik alapja.
A társasházak mindennapi működtetésében van néhány olyan feladat van, amikre évente többször is érdemes gondolni. Ilyen a társasházak kötelező tűzvédelmi feliratainak ügye. Egyszerű, olcsó, gyorsan megoldható – és mégis, sok társasházban hiányoznak vagy elhasználódtak a táblák. Pedig ezek nem formaságok: életet és vagyont menthetnek.
Kevés olyan helyzet van egy társasház életében, ami annyira gyorsan képes elmérgesedni, mint amikor egy szórakozóhely zaja megjelenik a mindennapokban. Az elején még csak néhány lakó panaszkodik, később azonban egyre több bejelentés érkezik, majd a feszültség már a házon belül is érezhetővé válik. Ilyenkor gyakran hangzik el a kérdés: „Miért nem történik semmi?” 
A kormány április 24-én hatályba lépő rendelete bezár egy kiskaput az Otthontámogatásnál: eddig a munkavállaló közös megegyezéssel kezdeményezett munkaviszony-megszűnéssel kikerülhette a visszafizetési kötelezettséget, mostantól ez már nem lesz lehetséges. A szigorítás a korábban megítélt támogatásokra is visszahat.
2026-ban egy új fogalom jelent meg a magyar ingatlanjogban: a társasházi építményi jog. Bár elsőre jogtechnikai részletnek tűnhet, a gyakorlatban azonban gyorsan megjelenik a társasházak mindennapi működésében is. Olyan újdonságról van szó, amely alapjaiban írja át az újépítésű társasházi lakások értékesítését és finanszírozását, és amellyel alighanem a legtöbb olyan közös képviselő is találkozni fog, aki új építésű házak képviseletét látja el.
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét. 
Néhány nap alatt teljesen lezárult az egyik legnépszerűbb lakossági támogatási forma: az 5+5 milliós otthonfelújítási program az egész országban felfüggesztésre kerül. Múlt héten még arról adtunk hírt, hogy csak a fejlettebb régiókban állt le a pályázatok befogadása, mostanra azonban a kevésbé fejlett térségekben is megszűnik ez a lehetőség. Utoljára április 23-án, csütörtökön van lehetőség benyújtásra az MFB Pont Plusz fiókhálózat nyitvatartási idejéig.
Egy budapesti 192 lakásos társasház közös képviselője olvasói levélben fordult jogi szakértőnkhöz: ha a közgyűlésen nem szavazzák meg az új fűtésmérő rendszert, büntetésként számlázhat-e 2,5-szeres díjat a FŐTÁV? A válasz: igen, lehetséges, de ennek vannak feltételei.
A lakásárak emelkedése és a születésszám csökkenése sok országban párhuzamosan zajlik. Ám úgy tűnik ez nem puszta egybeesés. Holland kutatók két kutatásban is megmutatták, hogy a kettő között szoros kapcsolat van – és amit találtak, az Magyarországon is ismerősnek tűnhet.
Egy levél az V. kerületi önkormányzattól: új parkolóházi lehetőség a belvárosi lakóknak. Apró hír, mégis jól mutatja, merre halad Budapest parkoláspolitikája. A város kerületenként, lépésről lépésre próbál kezelni egy problémát, amelyre nincs egységes megoldás – miközben a díjak emelkednek, a viták erősödnek, és az európai példák egyre több tapasztalattal szolgálnak.
Minden tapasztalt közös képviselő ismeri azt az érzést, amikor megcsörren a telefon és szól az egyik lakó, hogy beázott a tető, leállt a lift vagy éppen a kazán adta meg magát január közepén. Ilyenkor a nagyon sok felmerülő kérdés között a legfontosabb: lesz-e rá pénz, és ha igen, honnan?
Rengeteg a tévhit, a félreértés és az indulatból fakadó vélemény arról, hogy mennyit keres – és mennyit kellene keresnie – egy társasházi közös képviselőnek. Átfogó, hiteles kép alig áll rendelkezésre, ideje végre tényekkel helyettesíteni a találgatást.
Sándor Viktória etikus ingatlanos, a Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége Etikai Bizottságának vezetője és az Etikus Ingatlanos Közösség védnöke a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) szakmai napján beszélt arról, hogyan lehet megkülönböztetni a szakembert a kóklertől. Az ingatlanpiac ma mindenki számára nyitott, az otthon azonban a legtöbb ember legnagyobb vagyona. A 3 százalékos Otthonstart program felpörgette a piacot, a hibás döntések ára így még magasabb lehet. A kérdés az, hogy magánemberként nekivágunk, vagy bevonunk egy valódi, ellenőrizhető szakértőt.
A keret kimerülése miatt 2026. április 17-én, pénteken felfüggesztik az energetikai Otthonfelújítási Program igénylési lehetőségét a fővárosban és a fejlettebb régiókban.
Megjelent a Kormány 81/2026. (IV. 9.) rendelete, amely alapjaiban alakítja át az Otthon Start program keretében megvalósuló lakásépítések szabályozását. Az új előírások kiemelt beruházássá minősítik az érintett projekteket, ezzel gyorsabb engedélyezést és rugalmasabb feltételeket biztosítva. A rendelet több ponton felülírja a helyi építési szabályokat, nagyobb mozgásteret ad a beépítésben és egyszerűsíti az adminisztratív követelményeket, hogy felgyorsuljon a lakásépítések megvalósítása.
A társasházi közös képviselők kötelező földhivatali regisztrációja sok helyen okoz fejtörést, de van egy helyzet, ahol a probléma különösen éles: a több épületből álló, mégis egyetlen helyrajzi számon nyilvántartott lakóparkok esete. Ilyenkor az adminisztratív valóság és a tényleges működés között komoly szakadék tátong – és ez a szakadék jogi kockázatokat is teremt.
Megjelentek az Eurostat legfrissebb lakáspiaci adatai, és Magyarország ismét kiugró helyen szerepel. Az uniós átlaghoz képest jóval gyorsabb drágulás figyelhető meg: míg az EU-ban átlagosan körülbelül 5–6 százalékkal emelkedtek a lakásárak, addig Magyarországon éves szinten több mint 20 százalékos növekedést mértek.
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében.
Felvételsorozat hetedik része az eINGATLAN 2025 – Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Dén Mátyás András projektvezető – eINGATLAN.hu/Info Sierra Kft.
A visszaváltási rendszer bevezetésével a korábban hulladékként kezelt csomagolások újra értékké váltak, ami a társasházak működésében is érezhető változásokat hozott. Egyre több helyen jelennek meg olyan külső szereplők, akik a közös terekben gyűjtik össze a visszaváltható palackokat. A jelenség nemcsak biztonsági kérdés, hanem rámutat a társasházak működésének érzékeny pontjaira: a hozzáférés kontrolljára, a közös terek használatára és arra, hogy egy újonnan megjelenő érték hogyan alakítja át a mindennapi működést. 







































