Fő a biztonság - Hogyan válasszunk megbízható távfelügyeletet?2026. február 27. |
|---|
Aki valaha rekedt már liftben, tudja, milyen hosszúnak tűnhet az a pár perc, amíg segítség érkezik. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Szenci Albert, a Multi Alarm Zrt. digitalizációért felelős igazgatója arról beszélt, hogyan válasszunk távfelügyeleti szolgáltatót, és mit várhat el egy társasház egy valóban megbízható lifttávfelügyelettől. Az előadás középpontjában a gyakorlat állt: konkrét szolgáltatási elemek, folyamatok és számok alapján mutatta be, mit jelent a biztonság a mindennapokban.
|
|
200 019 HUF
Prémium minőségű speciális - újrahasznosított - anyag-szerkezetű szennyfogó szőnyeg
![]() Érdekel → |
|
Szenci Albert a bevezetésben egy online szavazással vonta be a hallgatóságot: ki milyen szempont alapján választana távfelügyeleti szolgáltatót? A válaszokból egyértelműen kirajzolódott, hogy a megbízhatóság, a reakcióidő, a szakmai felkészültség és a kivonulószolgálat lefedettsége a legfontosabb döntési szempontok. Az ismertség, a „nagy név" jóval kevésbé számít, mint az, hogy ténylegesen milyen szolgáltatást kap a társasház baj esetén. Házmester és katasztrófavédelem helyett professzionális távfelügyeleti szolgáltató Ha a társasház nem távfelügyeleti szolgáltatóval oldja meg a felvonómentést, akkor szűk a mozgástér. Klasszikus alternatíva a házmesteri vagy portaszolgálat, amelynek folyamatos rendelkezésre állása magasabb bérköltséggel jár, és a szakmai felkészültség biztosítása is az üzemeltető felelőssége. A másik véglet, amikor a katasztrófavédelem végez mentést. Ilyenkor a gyors kiszabadítás az elsődleges cél, akár a lift roncsolásának árán is, ami jelentős helyreállítási költségeket és a bent rekedt személy számára is rossz élményt jelenthet. Ezzel szemben a professzionális távfelügyeleti szolgáltató nemcsak fogadja a jelzést, hanem teljes folyamatot visz végig: járőrt küld, szükség esetén lekapcsolja, áramtalanítja, lezárja a liftet, értesíti az üzemeltetésért felelős személyt és a karbantartót, és a vészjelző meghibásodása esetén a javítás vagy csere is automatikusan elindul. Uniós szabvány szerinti működés Az előadó hangsúlyozta, hogy Magyarországon a távfelügyeleti szolgáltatások működését jelenleg nem szabályozza kötelező jogszabály. Nincsen előírt létszám, nincs egységesen elvárt reakcióidő, az emberek fejében nagyjából annyi él, hogy „24 órás ügyelet" - de ez önmagában nagyon kevés. A Multi Alarm ezért önként vállalja az EN 50518-as európai uniós minősítés követelményeit, amely részletesen meghatározza egy távfelügyeleti központ felépítését és működését. A szabvány egyik fontos eleme a fizikai védelem: a távfelügyeleti központ olyan épületben működik, amelyet falak, nyílászárók, akár gáztámadás elleni védelem is óv, a belépés szigorúan szabályozott, csak átvilágított, megbízható személyzet tartózkodhat bent. Ehhez társul az elektronikus védelem: a Multi Alarm távfelügyeletét egy másik, szintén minősített távfelügyelet felügyeli, külső támadás esetén is biztosítva a rendszer működőképességét. A folyamatos szolgáltatás hátterét redundáns áramforrás adja: hálózati áram mellett automatikus UPS és aggregátor biztosítja, hogy akár napokig, extrém esetben közel egy hétig is működőképes maradjon a központ. A diszpécserek folyamatos képzése, továbbképzése és a szabványban rögzített jelzéskezelési idők teljesítése együtt garantálja, hogy egy beérkező vészjelzés nem marad reakció nélkül. A távfelügyelet szorosan együttműködik a kivonulószolgálattal, amely nélkül a rendszer nem lenne teljes. Szenci Albert elmondása szerint a Multi Alarm jelenleg Magyarország legnagyobb járőr-lefedettségével dolgozik, Budapesten és az agglomerációban több mint 50 járőrkörzet működik. A körzethatárok térinformatikai alapon készülnek, nem „vaktában" rajzolják meg őket, hanem a vállalt kivonulási idők teljesíthetőségéből indulnak ki. A járőrök folyamatos képzése és teljesítményértékelése kiemelt szempont. Ha új lifttípus kerül a portfólióba, a járőrök célzott oktatáson vesznek részt, hogy biztonságosan tudjanak menteni. A kivonulások, mentések statisztikáit rendszeresen elemzik, és ha valamelyik körzetben romlik a reakcióidő, módosítják a beosztást vagy a határokat. A jövőbeli cél, hogy minél több nagyvárosban saját járőrkörzeteket működtessenek, ne alvállalkozókra építve lássák el a szolgáltatást. A járőrök felszereltsége is a biztonságot szolgálja. A járőrautók GPS-nyomkövetővel dolgoznak, így pontosan visszakövethető, mikor érkezett ki az egység a helyszínre. Bizonyos körzetekben motoros járőrök segítik a gyorsabb kiérkezést, szintén GPS-szel. A járműveken testkamera működik, amelynek képe élőben beérkezik a távfelügyeletre, így probléma esetén a diszpécser pontos képet kap a helyzetről. A kommunikáció okostelefonon és headseten zajlik, így liftmentés közben sem kell megszakítani a fizikai tevékenységet a telefonálás miatt. A készülék rendszeresen „bejelentkezik" a távfelügyeletre A liftekből érkező vészjelzések kezelésénél az első, alapvető feltétel, hogy a vészjelző működjön. A készülék nemcsak vészhelyzetben küld jelzést, hanem rendszeresen „bejelentkezik" a távfelügyeletre, így ha megszakad a kommunikáció, a központ értesíti az üzemeltetőt, és el lehet indítani a hiba javítását. Amikor tényleges vészjelzés érkezik, a diszpécser a szabványban rögzített határidőn belül reagál: megpróbál kapcsolatba lépni a kabinban rekedt személlyel, hangkapcsolatban tájékozódik az állapotról. Ha a bent lévő személy nem tud beszélni, kopogással vagy más zajjal is jelezhet, szélsőséges esetben pedig a vészjelző újbóli megnyomására automatikusan elindul a mentés. A következő lépés a járőr kivonulása a szerződésben vállalt időn belül. A szolgáltatás hatékonyságához azonban a társasháznak is hozzá kell járulnia: biztosítani kell a bejutást a lépcsőházba (kulcs, kód, proxykártya), illetve a gépházba is. Ha időközben rácsot szerelnek fel vagy kódot cserélnek, és erről nem értesítik a távfelügyeletet, a járőr nem tud bejutni, a mentés elhúzódhat, szélsőséges esetben katasztrófavédelmi beavatkozásra lehet szükség. A mentés minden esetben biztonságos, szabályos módon történik. Ha a lift nem üzemképes, a járőr lekapcsolja és lezárja, hogy senki ne használhassa a hiba kijavításáig. A távfelügyelet ezután értesíti az üzemeltetésért felelős személyt és - a szerződés szerint - a liftkarbantartót vagy a vészjelző karbantartóját is. Jelenleg több mint 9000 felvonó áll távfelügyelet alatt Havonta mintegy 3000 vészjelzés érkezik, ezekből körülbelül 650 esetben van tényleges mentés. A járőrök 26 különböző lifttípusból tudnak mentést végezni, és minden új típus belépésekor tovább bővítik a felkészültségüket. Ezek a számok azt mutatják, hogy a lifttávfelügyelet nem elméleti szolgáltatás, hanem napi szinten, sokszor élethelyzeteket könnyítő, konkrét beavatkozások sorozata. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



Aki valaha rekedt már liftben, tudja, milyen hosszúnak tűnhet az a pár perc, amíg segítség érkezik. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Szenci Albert, a Multi Alarm Zrt. digitalizációért felelős igazgatója arról beszélt, hogyan válasszunk távfelügyeleti szolgáltatót, és mit várhat el egy társasház egy valóban megbízható lifttávfelügyelettől. Az előadás középpontjában a gyakorlat állt: konkrét szolgáltatási elemek, folyamatok és számok alapján mutatta be, mit jelent a biztonság a mindennapokban.

A Fővárosi Önkormányzat és a csatlakozó kerületi önkormányzatok által közösen indított Budapesti Zöld Panelprogram nemrégiben újabb lendületet kapott: a Budapesti Közművek koordinálásával már négy kerületben várják a pályázó lakóközösségeket. Ráadásul a III., a IX., a X. és a XIII. kerület mellett jelenleg a VIII. és a XVIII. kerület csatlakozása is előkészítés alatt áll.
Van-e jogszabályban rögzített határidő a benyújtásra? Milyen dokumentumokat kérnek, és szükséges-e jogi képviselő az eljáráshoz? Mi történik akkor, ha a társasház elmulasztja a beszámoló benyújtását, és milyen jogkövetkezményekkel járhat ez a gyakorlatban? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. Dr. Kiss Balázs Károly.
A "Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése: fontos témák a 2026-os beszámoló közgyűlésekre" rendezvényen a THT előfizetői díjmentesen vehetik át vadonatúj kiadványunkat, melynek címe: „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése Karbantartási és ellenőrzési kötelezettségek szakkönyve 2026" mely nélkülözhetetlen segítséget jelent a közös képviselők, társasházkezelők, számvizsgálók mindennapi munkájában. 
2025.12.31-ig volt a határideje a társasházak és lakásszövetkezetek számára is kötelező 70 kW feletti fűtési és hűtési rendszerek energetikai felülvizsgálatának. A vizsgálat nem csupán jogszabályi előírás, hanem lehetőség a rezsiköltségek csökkentésére és az épületek fenntarthatóbb működtetésére.
Aggasztó képet fest a magyar társasházak műszaki állapotáról a THT és az eHÁZ közös, éves felmérése. A közel 7 000 társasház adatait feldolgozó kutatás szerint 2025-ben átlagosan 14 százalékkal kevesebbet költöttek a házak karbantartásra és felújításra, mint egy évvel korábban. A számok mögött azonban nem tudatos hatékonyságjavítás, hanem kényszerű visszafogás húzódik meg: a társasházak többsége egyszerűen elhalasztotta azokat a munkákat, amelyek nem azonnali élet- vagy vagyonbiztonsági kockázatot jelentenek. 
Mindannyian nyugalmat és biztonságot szeretnénk teremteni otthonunkban, ugyanakkor számos olyan nem várt esemény következhet be, legyen szó csőtörésről vagy a zárba beletört kulcsról, ami azonnali megoldást igényel. Ilyenkor a lehető leggyorsabban szükséges iparos szakembert találni.
2026-ban a fővárosi és több kerületi önkormányzat is kínál vissza nem térítendő, illetve részben kamatmentes kölcsönnel kombinált támogatásokat társasházak számára. Az alábbiakban összegyűjtöttük a budapesti társasházakat közvetlenül érintő pályázatokat, a legfontosabb tudnivalókkal és elérhetőségekkel.
Felvételsorozat negyedik része az eINGATLAN 2025 - Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Szilber Szilvia ingatlankezelő, társasházi szakértő - Szilber Házak Ingatlankezelő Kft.
A 40/2026. (III. 5.) Korm. rendelet elsősorban az újépítésű lakások vásárlásának finanszírozását érinti, különösen a CSOK Plusz hitel és a FIX 3%-os Otthon Start kölcsön igénybevételének feltételeit. A változások egyik legfontosabb eleme, hogy új lakás vásárlásakor a hitelösszeg már a használatbavételi engedély kiadása előtt is folyósítható lehet.
A társasházi lakások értékéről sokan még mindig csak a négyzetméterár és a lokáció alapján gondolkodnak, miközben a vevők egyre inkább az összképet nézik: a lépcsőház állapotát, a közös tereket, a ház hangulatát. Dr. Valentényi-Szilágyi Bernadett home stager, jogász, ingatlanszakértő és egyetemi adjunktus, a Dettinvest alapítója és a City Cartel Debrecen tulajdonosa szerint a tudatos, stratégiai szemléletű „felkészítés" ma már nemcsak egy-egy lakásnál, hanem teljes társasházak vagyonmegőrzésénél is kulcstényező. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napon előadásában azt mutatta be, hogyan lesz a home stagingből valódi értékteremtő eszköz, amely kézzelfoghatóan növeli a társasházi vagyon piaci értékét.
Az SZMSZ-ben az szerepel, hogy a közgyűlésről a jegyzőkönyv vezetése történhet jegyzeteléssel és/vagy hangfelvétel útján. Ki jogosult a hangfelvétel készítésére, milyen feltételek mellett? Igaz-e, hogy ha egy tulajdonos ellenzi a hangfelvétel készítését, akkor nem készíthető? Olvasói kérdésekre jogi szakértőnk válaszol.
Az Európai Parlament Lakhatási Válsággal Foglalkozó Különbizottsága (HOUS) átfogó jelentésben és végső ajánlásokban foglalta össze a lakáshiány okait és a szükséges uniós beavatkozásokat. A dokumentumok a kínálati korlátok lebontását, a finanszírozási eszközök átalakítását és a szabályozási eljárások egyszerűsítését helyezik előtérbe.
Interjú Sándor Viktóriával, a MIOSZ (Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége) elnökségi tagjával és az Etikai Bizottság elnökével.Az ingatlanpiac mindannyiunk életének része, legyen szó eladásról, vételről vagy a társasházi lét mindennapjairól. A társasházkezelők, ingatlanközvetítők, értékbecslők megítélése azonban vegyes képet mutat. Sándor Viktóriával, aki az informatikai szektorból érkezve hódította meg az ingatlanszakmát, és az amerikai REALTOR modellt alapul véve küzd a hazai etikai normákért, a digitalizációról, a bizalomépítésről és a társasházkezelőkkel való elengedhetetlen együttműködésről beszélgettünk.
Tartalmas program és a THT új, nagy érdeklődéssel várt szakkönyve, a „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetéseKarbantartási és ellenőrzési kötelezettségek szakkönyve 2026" várja az előfizetőket a THT konferencián 2026.03.12-én a Lurdy Konferencia és Rendezvényközpontban. A vidéki rendezvényeken már három város konferencia résztvevői forgathatják haszonnal ezt a hiánypótló kiadványt.
Új szintre lép a társasházkezelés digitalizációja: az eHÁZ rendszerében minden közös képviselő számára díjmentesen elérhetővé vált a THT jogi mesterséges intelligencia asszisztens.
Az elektromos autók számának növekedésével egyre több társasházban merül fel az autó töltők kiépítésének igénye. Ugyanakkor a biztonsági és tűzvédelmi szempontok ilyen környezetben kiemelten kritikusak. Az Evergy az idei évtől még nagyobb hangsúlyt fektet a komplex biztonsági megoldásokra.
Olvasói jelzés alapján jutott tudomásunkra, hogy az egyik hazai pénzintézet milyen feltételek mellett köti meg az államilag támogatott, úgynevezett „3 százalékos" lakáshitel-szerződéseket. A hozzánk eljuttatott dokumentumok és információk alapján a konstrukció kockázatai jóval túlmutatnak azon, amit a kedvezményes kamatszint első ránézésre sugall.
A német kormánykoalíció megállapodott a korábbi, széles körben vitatott fűtésszabályozás alapvető átírásáról. Az új irány lényegében felszámolja a kötelező megújuló-arányra épülő rendszert, és jóval nagyobb mozgásteret hagy az ingatlantulajdonosoknak a fűtési megoldások megválasztásában.
Az egyablakos tanácsadók legutóbbi hazai találkozóján a résztvevők a közösség bővüléséről és új szakmai eszközökről számoltak be, valamint a 2026-tól kötelező országos tanácsadói hálózat működésének kulcskérdéseit, a panelkorszerűsítési programok tapasztalatait és a lakossági támogatások jövőjét is részletesen megvitatták. 







































